A kkv-kat gyakran a modern gazdaságok gerinceként említik. Nem ok nélkül: a vállalatok 90 százaléka ehhez a csoporthoz sorolható. A munkaerőpiacon tízből hét állást ezek a vállalkozások kínálnak, a GDP-nek pedig átlagosan 50 százalékát teszi ki ez a szegmens. Nem nehéz belátni, hogy a kkv-k nehézségei az egész gazdaságra nézve jelentős kockázatot jelentenek, foglalkozni kell a megoldásukkal. A pénzügyi szektor közismert innovátorai, a fintechcégek pontosan ezt teszik.
A hitelfelvételhez rengeteg negatív érzés társul, ugyanakkor vitathatatlan, hogy a hitel a gazdaság egyik legfontosabb motorja. Az infláció felerősödése a kamatok emelkedéséhez vezetett ugyanakkor, ami a hitelek drasztikus drágulását eredményezte. Így állhatott elő az a helyzet, hogy a nehézségek miatt rengeteg vállalkozás kénytelen hitelért folyamodni, ennek költségei ugyanakkor óriásiak.
Londonról sok minden eszünkbe juthat: a piros telefonfülkék, a királyi őrök, a Tower Bridge, a Big Ben, de akár a bandaháborúk is. A brit fővárosban komoly problémát jelentenek az erőszakos bűncselekmények – a pandémia legnehezebb időszakától eltekintve évek óta nő ezek száma.
Gyakori a postcode wars, azaz irányítószám-háború. A bűnbandák igyekeznek kisajátítani azt a körzetet, ahol kábítószerrel kereskednek, és egyéb illegális tevékenységeket folytatnak. A terület az aranytojást tojó tyúk. Megszerzése és védelme kulcsfontosságú, gyakran vérontással járó élet-halál harc árán is.
Hogyan kapcsolódnak a bandaháborúk a pénzügyi technológiához? Nos, ennek a kérdésnek a megválaszolásában a drill a kulcs.
A digitalizáció egyértelműen a 21. század legmeghatározóbb trendje, az elmúlt bő két évtizedben az élet számos területét újította meg, és emberek millióinak tette könnyebbé a mindennapjait. A kommunikációtól kezdve az oktatáson át egészen a pénzügyekig, számtalan innovatív megoldással találkozhattunk az elmúlt évek során.
Ezzel párhuzamosan az évszázad egyik legnagyobb kihívása a klímaváltozás. Ennek orvoslására számos innovatív megoldás született már, és maga a digitalizáció is nagyban segíthet a klímaváltozás elleni harcban. Számos vállalat meg is kezdte működése „zöldebbé tételét”, aminek szerves része a digitalizáció.
A pénzügyeink sokáig mégis az analóg világban ragadtak, hiszen ez a szektor az utolsók között reagált a digitalizációs trendekre. Mostanra viszont tektonikus mozgások zajlanak ezen a területen, aminek a folytatásában öt embernek különösen nagy szerepe lehet a közeljövőben is.
A Revolut vezérének neve talán keveseknek ismerős, pedig 2022-ben 7,1 milliárd dolláros vagyonával a világ 500 leggazdagabb emberének egyike volt. A Revolut hazánkban is rendkívül népszerű: nagyjából 800 ezer felhasználója van.
A brit neobank a hagyományos bankok alternatívájaként pozicionálja magát. A kínálatban elérhető digitális banki szolgáltatásokat ügyfélbarát kialakítás, kedvező árazás és igényes megjelenés jellemzi. A Revolut példája épp ezért azt igazolja, hogy egy mobilbanki alkalmazás használata is lehet élvezetes.
Habár 2022-ben számos negatív esemény volt a kriptopiacon, a legnagyobb visszhangot keltő és legnagyobb károkat okozó botrány egészen az év végéig váratott magára. Ez nem volt más, mint az FTX nevű kriptotőzsde és vezetője, Sam Bankman-Fried bukása. Az egykor második legnagyobb kriptotőzsde igazgatója pillanatok alatt vált fiatal zseniből a kriptoszektor első számú közellenségévé.
Az FTX 2022. november 11-én csődvédelmet kért, miután a vállalat értékelése pár nap leforgása alatt 32 milliárd dollárról nullára zuhant, éppen úgy, mint az alapító és vezérigazgató Samuel Bankman-Fried 16 milliárd dolláros nettó vagyona. Jogosan merül fel a kérdés: hogy sikerült Samnek összehoznia ezt?
A csökkenés alapvető oka, hogy a fióki ügyintézés utazást és várakozást igényel, amit sokan, ha tehetnek, elkerülnek. Ez az attitűd nem az elmúlt tíz évben alakult ki, hiszen régóta a folyamatos rohanás és az időbeosztás kihívásai határozzák meg az életünket. Azok a digitális banki csatornák és szolgáltatások ugyanakkor, amelyek lehetővé tették, hogy nagyobb kompromisszumok nélkül, az otthon kényelméből intézhessük el teendőinket, csak nemrég jelentek meg.
A bankok jó ideje igyekeznek javítani a teljesítményüket az online térben. Erre szükség is van, mert még mindig találkozunk sikertelen digitalizációs kísérletekkel. Van, ahol online számlanyitás címén több száz oldalas digitális dokumentumok egész sorát helyezik az ügyfelek elé. Így a bankfiókba utazás elkerülésével megspórolt energia sokszorosát égetik el a képernyő előtti idegeskedéssel.
Mielőtt a jövővel foglalkoznánk, muszáj tisztáznunk jelenlegi pénzügyi helyzetünket. Össze kell gyűjtenünk minden fontos pénzügyi adatunkat, és átfogó képet kialakítani arról, honnan indulunk.
Elsőként figyelmet kell fordítanunk a statikus, az adott pillanatban nem változó elemekre:
A deathtech olyan technológiák gyűjtőneve, amelyek a halálesetekhez kapcsolódó ügyintézést és a gyászt teszik egyszerűbbé. A deathtech-ek olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek segítenek a halál körüli teendők megtervezésben személyes és egyedi megoldásokat kínálva az elhunytak családtagjai és barátai számára. A deathtech-ek a teljes temetés megtervezése és a hagyatéki ügyintézés mellett minden apró részletről gondoskodnak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a családtagoknak ezt a rendkívüli megpróbáltatásokkal teli időszakot.
Mi köze van mindennek a pénzügyekhez? A deathtech segítségével megkönnyíthető az elhunyt halála után a pénzügyek kezelése és adminisztrációja. Ez olyan tevékenységeket foglalhat magában, mint például a vagyontárgyak és a vagyon felosztására vonatkozó rendelkezések meghozatala, az adósságok és a fennálló számlák kifizetésének kezelése, valamint a számlák és egyéb eszközök tulajdonjogának átruházása.
Nemrég újra forró téma lett a mesterséges intelligencia. Az OpenAI bemutatta chatbotjának legújabb verzióját, amely angolul és magyarul is magas szinten kommunikál. A mindennapi beszélgetéstől az összetett esszéig bármire képes.
Mint minden alkalommal, amikor a figyelem középpontjába kerül a mesterséges intelligencia, most is a hangját hallatja a gépektől reszketők tábora.
Egyesek azért aggódnak, mert attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia:
Nem volt mindig egyértelmű, hogy az emberek szívesen néznek dramatizált történeteket pénzügyi botrányokról vagy startupcégekről és alapítóikról. Mára viszont egyre több ilyen témájú alkotás jelenik meg. Szeretjük megismerni és karikatúrajelleggel ábrázolni a dollármilliárdos üzletembereket, és élvezzük, amikor a zsenialitás és a szélhámosság között elmosódnak a határok.
Vannak esetek, amikor nagyon egyszerű különbséget tenni géniusz és csaló között. A kibukott egy hamis ígéret lelepleződését mutatja be. Az előző évtized közepén még a legnagyobb hatású vállalkozók között emlegették Elizabeth Holmest, a Theranos biotechnológiai vállalat alapítóját. Cége ugyanis azt állította, néhány csepp vérből képes hatékonyan kiszűrni olyan betegségeket, mint a rák vagy a cukorbetegség. A valóság ezzel szemben az volt, hogy a Theranos gépei nem voltak képesek erre, a levett vért általában hagyományos laborokba hordták tesztelésre.
A kibukott (The Dropout) ezt a folyamatot mutatja be a kiváló Amanda Seyfried főszereplésében, aki tűpontosan idézi fel Holmes mesterségesnek ható kisugárzását és mimikáját. A sorozat nem veszi magát komolyabban a szükségesnél, így a botrányos események sokszor legalább annyira szórakoztatók, mint amennyire megdöbbentők.
Az anomália fogalmát érdemes már az elején tisztázni: általában egy furcsa vagy szokatlan eseményt tekintünk anomáliának. A pénzügyi piacokon viszont az anomáliák azokra a helyzetekre utalnak, amikor egy értékpapír vagy eszközcsoport a hatékony piac elméletével ellentétesen teljesít.
A részvényárak minden rendelkezésre álló információt tükröznek egy adott pillanatban – a piacok hatékonyak tehát, elméletben. Az új információk folyamatos megjelenése és gyors terjedése miatt azonban a hatékony piac állapotát rendkívül nehéz elérni, és még nehezebb fenntartani. Számos piaci anomália létezik; egyesek egyszer fordulnak elő, és eltűnnek, míg mások folyamatosan megfigyelhetők.
A bankkártyák egyik gyakran hangoztatott előnye, hogy visszaszorítják a készpénzhasználatot. A készpénzmentesítés pártfogóinak méretes tábora a fenntarthatóság és a környezetvédelem támogatójának is érzi magát: elvégre, ha csökken a készpénz iránti igény, és vele együtt visszaesik a pénznyomtatás, akkor közvetlenül és közvetetten is számottevő energiafelhasználástól és károsanyag-kibocsátástól lehet megóvni a Földet.
De biztos, hogy ennek a célnak az eléréséhez a bankkártya a legjobb megoldás?
Ahogy a bevándorlóknak szóló pénzügyi szolgáltatások esetén, úgy itt is jogosan merül fel a kérdés, miért van szükség kifejezetten nőknek szóló konstrukciókra. Miért nem egységesítik inkább ezeket a megoldásokat úgy, hogy mindenkinek megfeleljenek?
A kérdéskör jó ideje foglalkoztatja a közgazdászokat. A viselkedésalapú pénzügyek („behavioral finance”) koncepcióját már az 1970-es évek végén kidolgozták. Ez lényegében a közgazdasági elmélet azon buktatóit mutatja be, amelyek a racionalitás feltételezéséből indulnak ki. Nézzük, melyek azok a kognitív és érzelmi torzítások, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi döntéshozatalra!
Teun van de Keuken, egy holland médiaszemélyiség még a 2000-es évek elején dolgozott egy jelentésen a csokoládéiparról – ekkor tudta meg, hogy szinte minden csokoládé mögött gyermek- és rabszolgamunka van… És azt is, hogy ezért szinte senkit sem vonnak felelősségre.
Először televíziós műsorában igyekezett felhívni a figyelmet a problémára. Nem is akárhogy: vádat akart emelni saját maga ellen, mivel a csokoládévásárlással tudatosan vett egy illegálisan gyártott terméket. Az ügyészek végül nem reagáltak érdemben a kezdeményezésre, de legalább a holland lakosság jelentős része szembesült azzal, hogy mi a csokoládéfogyasztás valódi ára.
A családi bankolás hatalmas lehetőségeket rejt. Egyrészről azért, mert a gyerekek és tinédzserek sokkal nyitottabbak az újításokra és a hagyományostól eltérő szolgáltatásokra, vagyis sikeres termékfejlesztéssel tartós szemléletformálás valósítható meg. Másrészről minél fiatalabb valaki, annál erősebb kötelék alakítható ki közte és a bankja között, erre pedig tartósan lehet építeni, idővel a családi bankok termékpalettája az ügyfelekkel együtt válhat érettebbé, ami megnyitja az utat a hosszú távú együttműködés előtt.
De kezdjük az elején. Mi a családi bankolás, és mire jó egyáltalán? Az elnevezésben minden benne van: a családtagok közösen takarékoskodnak azért, hogy megvalósíthassanak egy kitűzött célt. A terv szólhat egy új otthonról vagy egy nagyobb összeg összegyűjtéséről, amiből majd a gyerekek felsőoktatását lehet finanszírozni. Nem kell azonban mindig nagy dologra gondolni: kitűzhetők kisebb célok is, például egy ruha, cipő vagy játék megvásárlása. A családtagok számára a digitalizáció nagymértékben megkönnyíti a pénzügyek kezelését. Egy digitális applikáció használata a legjobb módja annak, hogy a kitűzött célokat egyszerűen és hatékonyan el lehessen érni.
Röviden azért, mert a bevándorlók helyzete egyedi, sérülékenyek, amikor megérkeznek egy másik országba, ezért a szükségleteiknek a hagyományos pénzügyi szolgáltatások nem felelnek meg. Már amennyiben elérik azokat, hiszen a legnagyobb probléma, hogy a legtöbb pénzügyi szereplő az általa elvárt információk hiányában nem szívesen szolgálja ki őket. Ez üzleti szempontból érthető, de a közeg felelőssége az, hogy változtasson a status quón. Szerencsére ezen sokan dolgoznak, aminek fontosságára az ukrajnai helyzet is rámutat.
Ezt a folyamatot inkább a fintechek vezetik, a hagyományos pénzintézetek ritkán aktívak ezen a fronton. Ennek elsődleges oka, hogy utóbbiaknak sokkal többe kerülne egy bevándorlókra szabott számlacsomag fejlesztése, mint amennyi bevételt reálisan várhatnának attól. Nem meglepő módon nem a hazájukat elhagyó emigránsok kiszolgálásában van a nagy pénz. A kicsiért pedig inkább a fintechek hajolnak le, és közülük sem a nagyobbak.
Érdemes talán rögtön azzal kezdeni, hogy mi is az a szuperapp. A Gartner technológiai tanácsadó értelmezése szerint ezek olyan alkalmazások, amelyek egymaguk helyettesítenek több appot a fogyasztók életében, és egy áttekinthető, személyre szabható ökoszisztémát adnak a kezükbe. Nem kell megijedni ettől a technikai definíciótól, nézzük inkább, milyen logika áll a dolog mögött.
A szuperappok lényegében a szupermarketek online megfelelői – nem csak a nevük hasonlít. A szupermarketek sikerüket nagyrészt annak köszönhették, hogy a vásárlóknak elég volt egy boltba bemenniük, ahol egyben megvásárolhatták a különböző élelmiszereket és háztartási cikkeket.
Tény persze, hogy a klasszikus piac egy családiasabb közeg, ahol sok termékből ráadásul jobb minőséget kapunk, mint ha valamelyik élelmiszerlánc üzletébe tévedünk be. Rengetegen el is mondják, hogy a termelőknél kellene többet költeni, ők jobbat adnak, és jobban rá is vannak szorulva a vásárlókra.
A történelem során számtalan ember jutott hírnévhez és hatalomhoz mások megvezetésével. Csak egyvalaki nyerte el viszont azt az elismerést, hogy az emberek hiszékenységére rávilágító viselkedési jelenséget nevezzenek el róla.
P. T. Barnum leginkább vándorcirkusza miatt lehet ismerős, azonban színházat és múzeumot is üzemeltetett, mellette pedig aktív politikus volt. Színes élete során nagyban épített az emberi könnyelműségre, egyesek neki is tulajdonítják azt a kifejezést, miszerint „minden percben születik egy balek”.
A PSZICHOLÓGIA A BARNUM-HATÁS ELNEVEZÉSSEL DÍJAZTA P. T. BARNUM ÉLETMŰVÉT.
A Barnum-hatás legnépszerűbb kísérletét Bertram R. Forer végezte el 1948-ban. Egy bevezető pszichológiai órán személyiségtesztet adott 39 egyetemi diáknak. A hallgatók mind kitöltötték, Forer pedig egy héttel később kiosztotta a tesztek kiértékelését. A kísérletben az a csavar, hogy mindenki ugyanazt az általános kiértékelést kapta.
Ha befektetésekről van szó, akkor a pénzügyi szektorban hagyományosan részvényekre és kötvényekre, adott esetben tőzsdén kereskedett befektetési alapokra gondolhatunk. Azonban egy ideje az alternatív befektetések piaca is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A legszembetűnőbb talán a prémium italok és a luxusórák, valamint a sportcipők és egyéb gyűjtemények térnyerése. De ezeken túl szinte bármi megjelenhet a kisebb és a nagyobb befektetők portfóliójában.
Miután a 2007–2008-as gazdasági világválság során a tőzsdék bedőltek, a befektetők újra realizálták, hogy nem tehetnek mindent egy lóra. Így újonnan felértékelődtek az alternatív befektetési eszközök. A terület jelentős része sokáig a nagy, intézményi befektetőkhöz és a legvagyonosabb magánszemélyekhez tartozott. A priváttőke-, a kockázatitőke-, valamint a fedezeti alapokba minimum több százezer dolláros befektetéssel lehet belépni, de ez az összeg simán felkúszhat több millió dollárig is.
Később a 2010-es évek vége, valamint 2020-as évek eleje felé a sportcipők váltak váratlanul sikeres befektetési slágerré. Főleg fiatalok kezdtek el óriási összegekért cipőket vásárolni – a hivatalos eladási árnak akár az ötszöröséért is el tudtak adni egyes darabokat, méghozzá konzisztensen. Egy adott ponton már saját informális tőzsdéjük is lett a StockX platformmal. A jelenség mögött több tényező áll: a saját cipőket kiadó mainstream rap- és trapelőadók népszerűsége, a közösségi médiás hypekultúra elterjedése, valamint a szándékosan szűk cipőkínálat.
Az FTX-ről van szó, amelyet mérete miatt a többség immunisnak tartott az ilyen esetekre. A valóság viszont ellentmond a várakozásoknak, ami a teljes kriptoszektorba vetett hitet megtépázhatja. Nem véletlen mondják sokan, hogy a kripto összeomlása sem zárható ki.
A hét elején egyre szélesebb körben terjedt el az az értesülés, miszerint az FTX-nek likviditási gondjai vannak (azaz nem áll rendelkezésére elegendő készpénz vagy gyorsan készpénzzé tehető eszköz), és egy válsághelyzet sem zárható ki. Válaszul a platform egyre több neves befektetője számolta fel ottani befektetéseit és vette ki a pénzét. Ahogy az lenni szokott, a bizalom megrendülésével önbeteljesítővé váltak a likviditási válsággal kapcsolatos jóslatok. A technikai részletek hosszas kifejtésétől most eltekintünk, ezekről itt olvasható egy részletes beszámoló.
Ez elsőre meglepő lehet. Bármilyen unalmasnak tartjuk sokszor a THM és a kamatos kamat hosszadalmas ecsetelését, mégis ezt tartjuk igazi pénzügyi oktatásnak. Pedig gyakran nem száraz anyagokból lehet a legtöbbet tanulni. A Monopoly például azért kiváló eszköz az edukációra, mert egy játék. A játékos tanulás közismerten hatásos, főleg, ha menet közben észre sem vesszük, hogy tanulunk. A kisgyermekes szülők közül sokaknak ismerős lehet a tanításnak való merev ellenállás, a játékok pedig pont ezt a dacot tudják áthidalni.
Már a társasjáték története is izgalmas tanulságokkal jár, induljunk el tehát a történetünk elejéről, ahogy azt Niall Ferguson történész is tette A pénz felemelkedése című könyvében.
A Monopolyt Elizabeth Phillips álmodta meg 1903-ban, igaz, ekkor még Landlord’s Game néven. A közgazdaságtant lelkesen követő alkotó célja az volt, hogy felhívja a figyelmet egy általa aggályosnak tartott általános jelenségre. Egész pontosan arra, hogy az ingatlantulajdonosok mindig a bérlők pénzéből szedik meg magukat. Phillips ezért olyan játékot hozott létre, ahol csak az ingatlan után kellett volna adózni, így a játékosok talán elgondolkodtak volna rajta, hogy milyen igazságtalan valójában a jelenlegi rend.
Nagyon leegyszerűsítve: a biztosítás egyfajta pénzügyi védelem az emberek számára, amely kisebb vagy nagyobb károk esetén pénzügyi segítséget nyújt. Biztosítás nélkül az ember arra játszik, hogy nem éri semmilyen jelentős veszteség, ami kifejezetten kockázatos pénzügyi döntés. Gyakran megéri befizetni a biztosítási díjat, és nyugodtabban élni az életet.
Azonban sokan még a felkínált nyugalom ellenére sem kötnek biztosítást. Ennek több oka is lehet – nem megfelelő tájékozottság, magasnak ítélt biztosítási díjak vagy túl bonyolult folyamatok. Az új vonalas biztosítási technológia, azaz insurtech igyekszik megoldást nyújtani minden kihívásra, ezáltal többek számára népszerűsítve a biztosításokat.
Senki ne érezze magát rosszul, ha lemaradt az Apple elmúlt években bemutatott pénzügyi megoldásairól, mert néhány kivétellel ezek még nem érhetők el Magyarországon. A sort annak idején az Apple Pay nyitotta. A hazánkban is népszerű szolgáltatás egyszerűen teszi lehetővé, hogy az iPhone-tulajdonosok telefonjuk segítségével hajtsanak végre érintésmentes fizetéseket.
Az Apple Payt mostanra több mint 500 millióan használják világszerte, vagyis az úttörő projektből hatalmas sikersztori lett. Ez kellett is ahhoz, hogy a sor folytatódhasson, többek között egy hitelkártyával. Az Apple Card páratlanul barátságos feltételeket – díjmentességet és alacsony kamatokat – kínál az ügyfeleknek.
Masayoshi Son életében fellelhető számos olyan, már-már filmbe illő elem, amely többször is visszaköszön a világ legsikeresebb embereinek sikersztorijaiban.
Koreai bevándorlók leszármazottjaként, illegálisan felhúzott házban, szerény körülmények között nőtt fel Japánban – adott a nehéz kezdés.
Az amatőr pénzügyi „szakértők” kapcsán általában a Redditet említik, amihez hozzájárult, hogy 2021 elején több részvény árát is az ottani lakossági befektetők nyomták fel az egekbe. Pedig a TikTokon is hatalmas népszerűséget élveznek a pénzügyi tartalmak, vagyis a FinTokok. A főleg befektetési és személyes pénzügyi tippeket tartalmazó videók 2022 elejére például már 10 milliárd megtekintés felett jártak. A FinTok ezzel mára egy külön ökoszisztémát jelent a platformon belül.
A probléma nem az, hogy jól futnak ezek a videók. Sokkal inkább az az aggasztó, hogy a felhasználók jelentős része nem tudja felmérni azok hitelességét, és hajlamosak tényként kezelni a hallottakat.
Maga a metaverzum szó egy 1992-es sci-fi-regényben jelent meg először, mint egy virtuális tér. Napjainkban folyamatosan alakul pontos jelentése, azonban nem kerültünk messzire a kezdetektől. Lényegében egy olyan virtuális világról van szó, amelyben a közösségi interakciók során számos technológiai megoldás is jelen lehet, mint például a virtuális és a kiterjesztett valóság, a mesterséges intelligencia, valamint a blokkláncra épülő digitális gazdaság is.
Kezdjük a definícióval: a BNPL segítségével a fogyasztók hitelre vásárolhatnak például egy boltban, vagy egy webshopban. A szolgáltatást akkor lehet igénybe venni, amikor egyébként is fizetnénk. A BNPL segítségével a végösszeg több, általában 3-4 részletre bontható, amelyeket fix időközönként kell befizetni. A leggyakoribbak a kétheti és a havi részletfizetéses konstrukciók. A vásárláskor csak az első részletet vonják le, így akár olyan terméket is megengedhetünk magunknak, amelyet egyben nem tudnánk azonnal kifizetni.
A rövid futamidejű (1–3 hónapos) BNPL-hitelek jellemzően kamatmentesek, maximum a késedelemért kell díjat fizetni, de van, ahol azért sem, ha a vásárló gyorsan pótolja az elmaradást. A hosszabb futamidejű hitelek is megjelentek már a piacon, 6 hónaptól jellemzően már kamatok is tartoznak a szolgáltatáshoz.
Az emberek fizetési szokásai az elmúlt száz évben óriási változásokon mentek keresztül. A készpénz mellett bankkártyák sora jelent meg, valamint felerősödött az online vásárlás és a mobilfizetés is. Azonban akármilyen módját is választjuk a fizetésnek, mindig igazolnunk kell valamilyen módon, hogy valóban mi kezdeményeztük. A biometrikus fizetési megoldások újabb és újabb lehetőségeket tárnak fel ezen a területen.
Ez a disszonancia vezet ahhoz a világszerte mindenütt megfigyelhető helyzethez, hogy a pénzintézetek megtévesztik ügyfeleiket és a nyilvánosságot saját fenntarthatóságukkal kapcsolatban – és a mutatvány sajnos több szempontból is működik. Okos marketinghúzások, szabályozási hiányosságok és pszichológiai tényezők is hozzájárulnak a sikerhez.
A probléma megértéséhez érdemes definiálni a megfigyelt jelenséget. Ez a greenwashing, ami szó szerinti fordításban zöldre mosást jelent.
LÉNYEGÉBEN ARRÓL VAN SZÓ, HOGY EGY VÁLLALAT KIFELÉ ÚGY TESZ, MINTHA ZÖLD LENNE, EZT AZ ÜZENETET PEDIG ERŐTELJES MARKETING- ÉS PR-TEVÉKENYSÉGGEL IGYEKSZIK ELJUTTATNI A FOGYASZTÓKHOZ.
Valójában viszont szinte semmi sem változik a korábbiakhoz képest, a cég tevékenysége pont ugyanolyan káros marad a környezetre nézve.
A greenwashing sajnos szinte minden szektorban előfordul, egyre többen nyúlnak ehhez az eszközhöz. Két formáját érdemes megkülönböztetni. Az egyik esetben egyszerűen hazudik magáról a vállalat – ezt valamivel könnyebb lefülelni. A második típus kifinomultabb, emiatt veszélyesebb. Lényege, hogy nem állítanak valótlanságot, de egy apró jelentőségű tényt (például sok fát ültetnek céges szinten) felnagyítanak, így azt a benyomást keltik, hogy ez a szellemiség általánosságban jellemzi a cég működését. Mondanunk sem kell, hogy ez a valóságban nincs így.