Mielőtt a hazai turisták külföldi nyaralási szokásait vizsgáljuk, érdemes gazdasági kontextusba helyezni a jelenséget. A határon kívül töltött szabadidő során az idehaza megtermelt jövedelem külföldön kerül elköltésre, ez rontja a fizetési mérleget, vagyis ilyenkor a jövedelem az országból kifelé áramlik. A külföldön igénybe vett szállás valójában szolgáltatásimportot jelent, míg a külföldön történő vásárlás termékimport. Más kérdés, hogy ekkor a vevő megy az eladóhoz, és nem fordítva. A másik hatása a jelenségnek, hogy a külföldi devizák iránti kereslet emelkedik, míg a hazai iránt csökken. Ez a hazai fizetőeszköz árfolyamát befolyásolhatja, de e tényező függ a pénz mennyiségétől, illetve attól is, hogy a külföldiek milyen mértékben keresik a hazai fizetőeszközt.

Egy Kínában végzett kutatás több mint 20 éves időtávon (1995 és 2018 között) vizsgálta a kínai turisták külföldi utazásainak hatását az ország gazdaságára. A tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy a külföldre utazó turisták nagy száma (éves átlagban 5 százalékos növekedés volt megfigyelhető) gazdasági veszteségeket okoz Kínának, emellett a külföldi utazások a külkereskedelmi mérlegre és a deviza árfolyamára is kedvezőtlen hatást gyakoroltak. Így például Kína turisztikai iparának 372 milliárd dolláros hiánya volt 2009 és 2011 között a kiutazók magas aránya miatt, és a deficit fokozatosan tovább növekedett az évek során.

Jó kiindulópont lehet a külföldi nyaralások helyzetének áttekintéséhez, ha az előző év azonos időszakának statisztikáiból indulunk ki, ugyanis jellemzően évek óta változatlanok a legnépszerűbb úti célok. A KSH adatai alapján a magyarok 2022-ben több mint 18 millió alkalommal látogattak külföldre, az utazások száma 36 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, és a 2019. évinek több mint kétharmadát tette ki. A külföldre utazó magyarok 52 millió napot töltöttek külföldön, 60 százalékkal többet, mint 2021-ben, a 2019. évinél pedig 30 százalékkal kevesebbet. Ezt azt jelenti, hogy

Az utazások kétharmada egynapos látogatás volt, ezekre főként munkavégzési, vásárlási, illetve üdülési szándékkal került sor. A több napra utazók száma 2022-ben kétharmaddal emelkedett 2021-hez viszonyítva. Az egynapos utazások során a szomszédos országokat keresték fel a látogatók, a többnapos utak esetében – a környező államok mellett – Németország, Olaszország, Csehország és Görögország volt kiemelt úti cél.

A magyarok leginkább a szomszédos országokba utaztak. Az utazások száma alapján a legnépszerűbb célpontok: Ausztria, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia és Románia voltak 2022. harmadik negyedévében (július–szeptember). Csak ezután következtek a mediterrán országok, mint Görögország (6. legnépszerűbb), Olaszország (9. legnépszerűbb) és Spanyolország (11. legnépszerűbb úti cél). Az eltöltött napok alapján már árnyaltabb kép rajzolódik ki, a környező országok többségébe rövidebb utazásokat tettek honfitársaink, Horvátország és Csehország kivételével. Ugyanakkor az összes eltöltött nap alapján a sorrend a következőképpen alakult: Horvátország, Ausztria, Görögország, Németország és Olaszország.

1. ábra: Az ábra az utazások száma alapján mutatja, hogy 2022. első három negyedévében mely országok voltak a legnépszerűbb célpontok a magyar utazók körében. Szerző: Németh Viktória. Forrás: KSH.

2. ábra: Az ábra az eltöltött napok száma alapján mutatja, hogy 2022. első három negyedévében mely országok voltak a legnépszerűbb célpontok a magyar utazók körében. Szerző: Németh Viktória. Forrás: KSH.

A nyaralási szokásoktól az üzleti, munka- vagy bevásárlási és magáncélú utazások könnyebben elkülöníthetőek, ha az utazási irodák statisztikáit is áttekintjük. Egy 2023-ban készült felmérés alapján 2022 nyarán a gazdaságilag aktív korúak 52 százaléka tervezett belföldi pihenést, idén már 57 százalékuk, a külföldi üdülést tervezők aránya pedig a 2022-es 23 százalékról 29 százalékra nőtt, miközben 10 százalék még nem döntött a kérdésről. Háztartásonként átlagosan 338 ezer forintot szánnak erre a célra. A legtöbben autóval utaznak a környező országokba, jellemzően 4–7 napra, olcsó szállásokat keresve, de az exkluzív hajós utak is egyre népszerűbbek.

Az országhatáron kívülre utazók 80 százaléka egy hetet kíván eltölteni a választott nyaralóhelyen. Jellemző az is, hogy 2022-ről 2023-ra a legnagyobb arányban az egyhetes külföldi nyaralást tervezők száma nőtt, 10 százalékról 15 százalékra. A legnagyobb utazási kedvvel a magukat jómódúnak valló és gyermektelen párok rendelkeznek. Utóbbi kategóriába tartozók átlagosan 473 ezer forintot fordíthatnak a nyaralásra, az aktív korúak fejenként átlagosan 126 ezer forintos költséggel számolnak. A 2023-ban utazást nem tervezők aránya a 35 évnél fiatalabbak, a nem jómódúak és az egyedül élők között a legmagasabb. Jól azonosítható ma már egy ún. non-traveller (nem utazó) kör külföldön és idehaza is, akik szándékosan nem utaznak. Ők általában a zöld gondolkodású és fenntarthatóságot kereső emberek, illetve a fogyasztás és az overtourism ellen tiltakozók, akik elsősorban a fiatalok köréből kerülnek ki.

A felsőbb kategóriás nyaralások iránt is van kereslet Magyarországon. Az egyik hazánkban működő utazási iroda adatai alapján a külföldön nyaralók legszívesebben a mediterrán országokat keresik fel, közöttük Törökországot, Spanyolországot, Horvátországot, Görögországot és Olaszországot. Törökország 2023-ban tért vissza újra a lista élére a koronavírus-járványt követő időszakban. A külföldi nyaralások népszerűsége töretlen, a nyári foglalások száma már januárban is magas volt. Az utazási iroda tapasztalatai szerint átlagosan 7,6 napos nyaralást terveztek az utazók, amely 980 eurós összegre rúgott. A szállodai kategóriákat tekintve 84 százalék négy- és ötcsillagos hotelben kíván pihenni, amelyek általában minőségi, sok esetben all inclusive szolgáltatást nyújtó szállások.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.