Szűkösebbé válhat a munkaerő-kínálat, ezek állhatnak a háttérben

További GeoCompass cikkek

Magától értetődőnek tűnik a feltételezés, amely szerint a fejlettebb, vagyonosabb országok lakói napjainkban hosszú és biztonságos életet élnek. Ám – a korszerű egészségügyi ellátás és a jó gazdasági teljesítmény dacára – a többlethalálozások aránya mégis kiugróan magas az Egyesült Államokban, miközben a várható élettartam is folyamatos stagnálást mutatott a közelmúltban. Mai bejegyzésünkben azt vizsgáljuk, hogy mi állhat az első látásra meglepő eredmények mögött, amelyek a jövőben akár szűkös munkaerő-kínálatot eredményezhetnek az USA-ban.

Elsőként érdemes lehet meghatároznunk, hogy mit is értünk többlethalálozás alatt. A kifejezés tulajdonképpen a ténylegesen bekövetkezett és az előzetesen becsült halálozások számának különbségét jelenti az adott országban, egységnyi idő alatt. A 2021-es évben mindösszesen 3 456 000 ember hunyt el az USA-ban, közülük pedig több, mint 892 ezer fő halála (tehát a végső érték nagyjából 25 százaléka) tekinthető többlethalálozásnak. Viszonyításképpen: a halálozások csupán 17 százalékát sorolhattuk ebbe a kategóriába 2019-ben. Patrick Heuveline – a Kaliforniai Egyetem szociológus professzora – elemzésében rámutat, hogy a tárgyalt arány romlása nem új keletű jelenség, hanem egy hosszabb ideje tartó trend része.

Az ezredfordulótól 2017-ig tartó időszak során a többlethalálozások hányada közel 35 százalékkal emelkedett az Egyesült Államokban. Ami a 2019 és 2021 közötti mintázatokat illeti, azt gondolhatnánk, hogy a kedvezőtlen tendenciák hátterében főként a koronavírus-járvány húzódik meg. Ugyan a világjárvány nagyban hozzájárult a mortalitás meredek emelkedéséhez, egyéb faktorokat is figyelembe kell vennünk, ha teljesebb képet szeretnénk alkotni. Alább ezeket a befolyásoló tényezőket járjuk körül.

Az USA-ban a szív-és érrendszeri betegségek gyakorisága rendkívül magas, az ilyesfajta egészségügyi problémák és a kóros elhízás között pedig bizonyított összefüggés áll fenn. A Trust for America’s Health 2022 szeptemberében publikált – 2021-es adatok alapján készült – jelentése szerint az Egyesült Államok felnőtt lakosságának közel 40 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. A túlsúlyos felnőttek aránya 19 amerikai államban volt 35 százalékos vagy ennél magasabb 2021-ben. Elmondhatjuk, hogy a súlyfölösleg kialakulásában mind szociális és társadalmi, mind pedig biológiai és genetikai tényezők is szerepet játszanak. A kóros elhízás problémája első sorban a közepes jövedelmű csoportokhoz tartozó férfiakat érinti, miközben a kifejezetten alacsony vagy magas keresettel rendelkezőket ritkábban. Ami a nőket illeti, esetükben a főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezők kevésbé hajlamosak az elhízásra.

Ugyancsak megemlítendő, hogy az Egyesült Államokban kiugró az erőszakos cselekményekből fakadó halálozások száma.

A 2021-es évben csaknem 21 ezer ember vesztette életét lőfegyverek által, ez a szám rekordmagasnak tekinthető – derül ki a Pew Research Centre közleményéből. Ezen felül a kábító -és egyéb tudatmódosító szerek használata is gyakorta vezet tragédiához: 106 699 haláleset kötődött kábítószer-túladagoláshoz 2021-ben. Ahogyan az alábbi ábra is szemlélteti, 2019 óta meredek emelkedés figyelhető meg a tárgyalt mutató tekintetében.

Az említett három tényező hozzájárul a többlethalálozási ráták meredek bővüléséhez, de mi magyarázza a születéskor várható élettartam emelkedésének stagnálását az amerikai társadalom köreiben?

Az emberi egészség, mint a gazdasági fejlődés motorja

A Betegségellenőrzési-és Megelőzési Központ (CDC) közleménye szerint, az amerikai állampolgárok várható élettartama közel két évtizedes mélypontra, 76,4 évre süllyedt. A téma kapcsán a CDC két szakértője, Michelle Williams és Asaf Bitton fejtették ki meglátásaikat a Washington Post podcastjében. Utóbbi úgy véli, az USA egészségügyi rendszere komoly strukturális nehézségekkel küzd.

A minőségi betegellátáshoz, illetve az egészséget alapjaiban meghatározó körülményekhez – így a tiszta levegőhöz, jó minőségű élelmiszerekhez– való hozzáférés bizonyos társadalmi csoportok részére nem biztosított.

Bitton pozitív, követendő példaként Costa Ricát és Portugáliát említi meg: ezek az államok sikeresen terjesztették ki az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat, valamint az egészségbiztosítási rendszert a társadalom szinte egészére. Lévén egy ország permanens fejlődésének kulcsa a humántőke épségének megőrzésében rejlik, éppen ezért a kormányzat legfontosabb befektetési területei közé sorolandó. De hová vezet, ha a fentebb tárgyalt trendek (a többlethalálozások magas száma, illetve a várható élettartam csökkenése) a közeljövőben is jellemzőek maradnak?

A negatív tendenciák munkaerőpiaci vonatkozásai; többlethalálozás Európában

Elsősorban a munkaerőpiac szempontjából érdemes megközelítenünk a feltett kérdést. Egy gazdaság teljesítőképessége nagyban épít a humán erőforrásokra, valamint ezen dolgozók szaktudására. A kedvezőtlen demográfiai mintázatok a munkaerő-kínálat beszűkülését eredményezhetik az Egyesült Államokban mindez pedig negatívan befolyásolhatja az ország növekedési kilátásait. A felvázolt folyamatot hűen szemlélteti Németország esete: Európa legnagyobb gazdaságának bővülési üteme látványos válságtüneteket produkál az egyre nagyobb mérteket öltő munkaerőhiány hatására. Megemlítendő, hogy a többlethalálozási mutatók az Európai Unióban is drasztikusan megugrottak a koronavírus-járvány kitörését követően, ezáltal munkaerőpiaci hatások ebben a relációban is lehetnek. A többlethalálozások uniós átlagának alakulását az alábbi, az Eurostat adatai alapján készült ábra szemlélteti.

A mutató 2020 novemberében elérte a 40 százalékot, amely a vizsgált időszak csúcsértékének tekinthető. A tavalyi év decemberében Németországban 37 százalékos, Ausztriában 27 százalékos, Dániában pedig 22 százalékos emelkedést regisztráltak, így az uniós többlethalálozási arány összességében 20 százalékos volt. Kiemelendő, hogy amíg az Európai Unió tagállamainak túlnyomó többsége ekkor erőteljes növekedést produkált, hazánkban ez a mutató csupán 2,8 százalék volt.

A tavalyi év egészét tekintve Magyarország eredménye (5,2 százalék) a legalacsonyabbak közé sorolható Svédország (3,9 százalék) és Románia (3,4 százalék) mellett,

miközben a legsúlyosabb értékeket Ciprus (26,4 százalék), Málta (17,9 százalék), valamint Finnország (17,1 százalék) produkálták. Decembertől számítva folyamatosan csökkenés látható az összesített uniós adatok tekintetében, így a régió többlethalálozási rátája 0,6 százalékra süllyedt 2023 márciusában.

Visszatérve a magyar eredményekre, érdemes ezeket a foglalkoztatottság alakulásának tükrében értelmeznünk. 2022 elején a 15–74 éves állampolgárok foglalkoztatottsági rátája 74 százalékos volt, az áprilistól júniusig terjedő időszakra pedig 74,3 százalékra bővült – írja a KSH. Mindez azt jelenti, hogy az említett hónapokban átlagosan 4 millió 693 ezer fő rendelkezett álláshellyel, 74 ezerrel több, mint 2021 megegyező időszakában. A foglalkoztatottság permanens bővülése jellemezte a tavalyi évet, a mutató csúcsértékét az augusztustól októberig tartó ciklusban érte el (74,7 százalék), ezt pedig az év végén enyhe – mindösszesen 0,1 százalékos – visszaesés követte. Az eddigieket összegezve tehát azt mondhatjuk, hogy a magyar munkaerőpiac nem roppant meg az elmúlt évek súlyos kihívásai alatt, sőt a 2021-es év kezdetétől fogva szinte állandó növekedés jellemezte a foglalkoztatottak arányát. A többlethalálozás, mint olyan pedig nem volt kimutatható a munkaerőpiaci folyamatok alakulásában.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.