Idén májusban a hazai export elérte a 4813 milliárd forintot, ez 12,9 milliárd euró. Az import oldalán 4410 milliárd forintot, körülbelül 11,8 milliárd euró értéket tett ki a forgalom. Az előző év azonos időszakához képest májusban a kivitel euróban számított értéke 5,2 százalékkal bővült, míg az importé 5,4 százalékkal csökkent. 

Termékszerkezetünkben  továbbra is az elsődleges exportáruk között  szerepelnek  a gépek, járművek és szállítóeszközök, feldolgozott termékek és élelmiszerek, valamint az italok és a dohányáru. Az importban mindezek mellett az energiahordozók foglalnak el számottevő értéket. 

Külkereskedelmi termékforgalmunk egyenlege májusban 403 milliárd forint többletet mutatott. Ez az érték az elmúlt másfél évhez képest is jelentős javulást jelez, főként, ha figyelembe vesszük, hogy az áruforgalom lendülete valamelyest veszített korábbi dinamizmusából. A jelenlegi magas szufficit elsősorban az energiaárak csökkenésének tudható be, amely az import mellett itt is érezteti hatását.

Export- és importértékek a V4-országokban

A magyar adatok mellett érdemes rövid kitekintést tenni a visegrádi országok külkereskedelmére is. A lengyel export a legmagasabb a vizsgált országok esetében, a legutóbb kiadott márciusi értékek szerint 30,8 milliárd dollárt ért el a kivitel értéke ebben a hónapban. Az előző év márciusához képest azonban visszaesést jelez az export, 2022 márciusában 32,3 milliárd dollár volt a lengyel termékexport. 

A termékimport esetében hasonló képet láthatunk, a lengyel érték képviseli itt is a legnagyobb összeget. Az exporthoz hasonlóan itt is csökkenés figyelhető meg az előző év márciusához képest: míg idén 29,8 milliárd dollár volt a termékimport Lengyelországba, addig tavaly márciusban 35,6 milliárd dollár volt ez az érték. A változás oka az idén februárban bejelentett orosz kőolajimport drasztikus lecsökkentése volt.

Az eddig elérhető adatok alapján valamennyi ország esetében idén áprilisra csökkenés látható a termékexport és -import értékekben is. Ennek okaként feltüntethető a fogyasztás és a kereskedelmi forgalom visszaesése, így a fogyasztás korrekciójával korrigált az importtermékek fogyasztása is. Emellett drasztikusan lecsökkent az egyes energiahordozók, főként a földgáz világpici ára, ami inkább az importoldalon hagyott nyomot. A szlovák és a magyar számok esetében májusra mindez javult, feltehetően a másik két ország esetében is hasonló tendenciát láthatunk majd az adatok közzétételét követően. 

Egyensúlyi mutatók

A külkereskedelmi termékforgalom áttekintése során fontos kitérni az egyensúlyra is. Az egyes visegrádi országok külkereskedelmi termékforgalmának egyenlegénél látható, hogy az év elején Magyarország mellett Szlovákiában is deficites volt a mérleg. 

A szlovák adat esetében csak lassan indult el a szufficit irányába a mutató, februárban már pozitív volt az egyenleg, jelentős aktívumot pedig márciusban tudott felmutatni. A cseh és lengyel értékek az eddig ismert adatok alapján végig kiegyenlítettek voltak, magas többletet jeleznek. 

Az elektronikai berendezések, szállítóeszközök és járművek mindhárom állam esetében jelentős értéket képviselnek a termékexportban. Emellett Lengyelország számottevő értékben szállít külföldre bútorokat és nyersanyagokat, Csehország gyógyszereket és elektromos áramot, Szlovákia pedig fémeket. 

Magyar kapcsolatok a V4-gyel

Magyarország számára mindhárom visegrádi ország fontos külkereskedelmi partner, amit jól bizonyítanak a számok is. 2021-ben teljes áruexportunk 14,6 százalékát ezzel a három partnerrel bonyolítottuk, összesen 17 660 millió dollár értékben.

A hazánkba érkező import szempontjából ugyancsak jelentős a szlovák, lengyel és cseh termékek külkereskedelmi forgalma. 2021-ben a legtöbb árut a visegrádi csoport országai közül Lengyelországból szállították hozzánk, teljes exportunk 5,91 százalékát, mintegy 8050 millió dollár értékben. 

A Visegrádi négyek csoport számára ugyan nem a kereskedelmi kapcsolatok bővítése a prioritás, viszont az elmúlt években egyre inkább hangsúlyossá váltak a gazdasági együttműködések is. Mind regionális, mind gazdasági érdeke az egyes országoknak, hogy egymással fenntartsák a kedvező kapcsolatokat, bővítve és fejlesztve azokat. 

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.