A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2022-ben a legnépszerűbb magyarországi úti célok a látogatók megoszlása szerint: Budapest (54 százalék), Hajdúszoboszló, Siófok, Hévíz (5-5 százalék), Balatonfüred, Zalakaros (4-4 százalék), Bük, Sárvár, Gyula és Eger (3-3 százalék) voltak.

A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma (13,4 ezer) 2022-ben már meghaladta a belföldiekét (8,8 ezer). A belföldi turizmus elsősorban a koronavírus-járvány időszakában vált meghatározóvá, az utazási korlátozásoknak köszönhetően. A visszarendeződés következtében a külföldi vendégek fokozatosan visszatérnek a magyarországi turisztikai célpontokhoz. 2022-ben érkező külföldi turisták elsősorban Budapestet (73 százalék) látogatták meg. A vidéki helyszínek közül a következők voltak a legnépszerűbbek: Hévíz (4 százalék), Hajdúszoboszló, Bük, Sárvár (3-3 százalék), Siófok, Debrecen, Balatonfüred, Győr és Szeged (2-2 százalék).

A magyarok körében is kedvelt úti cél Budapest (25 százalék), de a látogatók aránya lényegesen kevésbé kiugró, mint a külföldiek körében. A vidéki helyszínek közül a Balaton körüli településekre érkezik a legtöbb vendég: Siófok (9 százalék) és Balatonfüred (8 százalék). E városokat követi Hajdúszoboszló (8 százalék), Zalakaros, Hévíz (7-7 százalék), Gyula (6 százalék), Eger (5 százalék), Miskolc és Bük (4-4 százalék).

1. ábra: Az infografika a legnépszerűbb hazai turisztikai célpontokat mutatja, az első ábra a hazai és külföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák számát figyelembe véve (ezer éjszaka, 2022-es adatok alapján), míg a második ábra a belföldiek, a harmadik ábra pedig a külföldiek által leginkább kedvelt helyszíneket szemlélteti. Szerző: Németh Viktória, Oeconomus. Forrás: KSH.

Honnan érkeznek a leglátogatottabb magyar városokba a turisták?

Budapest a Prága és Bécs után a régió leglátogatottabb városa, és ezzel a nemzetközi turisták legkedveltebb célpontja az országon belül. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy mely országok állampolgárai keresik fel a vidéki helyszíneket is. A vidéki szállásokon a látogatók több mint fele magyar, de egyes városok nagy népszerűségnek örvendtek a külföldiek körében is.

A város turizmusa a csúcsát 2019-ben érte el, 1 millió 233 ezer vendégéjszakával. Ebből 300-350 ezer éjszakát éppen az orosz ajkú vendégek jelentettek, akik az elmúlt időszakban elmaradtak, elsősorban az orosz–ukrán háború és annak következményei (pl. légi közlekedést érintő korlátozások) hatására. A kieső látogatókat más piacokról próbálják pótolni, elsősorban a környező országokból, például Szlovákiából, Szlovéniából és Csehországból, valamint a hévízi turizmus egyébként is hagyományos piacának számító Németországból. 2022-ben összességében 1 millió vendégéjszakát meghaladó szám jellemezte a turizmust, ami azt jelenti, hogy a járvány utáni visszarendeződés is folytatódott, és részben sikerült pótolni az orosz látogatókat.

Hajdúszoboszló esetében is dinamikus visszarendeződés zajlott az elmúlt időszakban: 2021-ben még 798 ezer éjszakát töltöttek vendégek, addig 2022-ben már biztos 1 millió 100 ezer felett volt a számuk. A főbb kiinduló országok Lengyelország és Románia voltak, de nagyszámú német, szlovák, cseh, egyéb európai uniós és moldáv vendég is érkezett. Az átlagos tartózkodás 3-4 éjszaka, de a német és moldáv vendégek több mint 7 éjszakára érkeznek.

A harmadik legnépszerűbb vidéki helyszín, Bükfürdő esetében közel 740 ezer éjszakát töltöttek el a vendégek. A külföldi látogatókat tekintve, a vendégéjszakák száma alapján a Bük–Sárvár térség legfontosabb küldőpiacai Csehország, Ausztria, Németország és Szlovákia. Érdemes megjegyezni azt is, hogy Hévíz mellett Bükfürdő volt a legnépszerűbb célpont a németek körében. Eközben 2022-ben a cseh látogatók aránya is dinamikusan növekedett.

Mi az előnye a külföldi turisták látogatásának?

A turizmus a világ harmadik legnagyobb exportágazatává vált az üzemanyagok és vegyi anyagok kereskedelme mögött. Az idegenforgalom már megelőzi az élelmiszer- és autóipari termékek eladását. Az elmúlt néhány évben a nemzetközi turizmust nagy fellendülés jellemezte. 2016-ban a szektor a világ teljes exportjának már 7 százalékát tette ki. Több módon serkenti a gazdaságot, hozzájárul az adott ország GDP-bevételek emelkedéséhez, és a foglalkoztatásban is fontos szerepet játszik. Emellett a turizmus igen kedvezően hat egy-egy ország fizetési mérlegére, azaz az idegenforgalommal külföldről jövedelem áramlik az országba. Ezzel együtt a szektor jelentős valuta- és devizabevételt biztosít, továbbá emelkedik a kereslet a hazai fizetőeszköz iránt is, ami erősíti annak árfolyamát.

Milyen kormányzati ösztönzők népszerűsítik a belföldi turizmust?

Ahogyan erről az Oeconomus korábbi cikkében beszámoltunk, a határon kívül töltött szabadidő során az idehaza megtermelt jövedelmet külföldön költik el, ez rontja a fizetési mérleget, vagyis ilyenkor a jövedelem az országból kifelé áramlik. Éppen ezért fontosak azok az ösztönzők, amelyekkel a kormányzat támogatja a szektort.

A SZÉP-kártya a belföldi turizmus ösztönzésének egyik legfontosabb eszköze, alapvető célja a turisztikai szolgáltatók forgalmának növelése, rentábilis működésének elősegítése. Ezt a célt erősíti a SZÉP-kártya alszámláinak megszüntetése és összevonása. Forgalomélénkítő és piacstabilizáló szerepe mellett óriási a jelentősége a rekreáció és a feltöltődés területén is, amely nemzetgazdasági, népegészségügyi szempontból is kimagasló. A munkáltatók tavaly több mint 300 milliárd forintot töltöttek fel a dolgozói kártyákra.

A Kisfaludy Program (Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program) a kormány által elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 stratégia egyik meghatározó alappillére. A minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseit összefogó kormányzati ernyőprogram célja, hogy 2030-ig Magyarországot Közép-Európa turisztikai központjává tegye. Emellett az elmúlt években, a koronavírus-járvány időszakában is célzott támogatásokban részesült az ágazat. A kormány több száz milliárd forint támogatást nyújtott eddig a turizmus megsegítésére, összehangolt intézkedéssorozattal sietett az ágazat megmentésére, és számos lépést tett az itt működő vállalkozások érdekében a pandémia időszakában. Az energiaválság következményeinek mérséklésére a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén működő kkv-k is igényelhetnek támogatást a Feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Programból.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.