Index Vakbarát Hírportál

Mennyire jelentős Európában az agrárium?

2023.08.17. 19:05
Az Európai Unió összes tagállamának kormányzata kijelölt nemzetstratégiai szempontból kiemelt ágazatokat. Ebben az írásunkban részletezzük az egyik legjelentősebb iparág, az agrárium gazdasági súlyát az Európai Unió, Norvégia és az Egyesült Királyság esetében. Ehhez a természetben közvetlenül megtalálható javak kitermelésével, előállításával és hasznosításával foglalkozó, úgynevezett primer szektor bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulását és exportteljesítményét, a foglalkoztatottsági részesedését és az országonként megművelhető földterület arányát vizsgáltuk.

Az agrárium tavaly az Európai Unió gazdasági teljesítményének átlagosan 1,7 százalékát adta, és 2021-ben a munkavállalók 4 százalékát foglalkoztatta. Magyarországon a – a régiós folyamatokkal összhangban – a rendszerváltozást követően egyre jobban csökkent a mezőgazdaság súlya. Elemzésünk végén bemutatjuk, hogy miért fedezhető fel a megművelhető földterületi arány és a primer szektor gazdasági súlya között ellentétes statisztikai kapcsolat.

A nemzetgazdasági ágazatok közül az elsődleges – úgynevezett primer – szektor a természetben közvetlenül megtalálható javak előállításával, kitermelésével, hasznosításával foglalkozik.

Két alkategóriára bontható: mezőgazdaságra és bányászatra. Az alábbi ábrán az agrárium alkategória teljes éves GDP-hez viszonyított gazdasági súlyának kimutatása látható az Európai Unió tagállamai mellett az Egyesült Királyság és Norvégia esetében, 2022-ben. Ebbe a kategóriába tartozik a földművelés és állattenyésztés mellett az erdőgazdálkodás, a halászat-halgazdaság és a vadgazdálkodás. Ahogyan a térképen is szembetűnő, az agrárium jelentősége nyugatról keletre, illetve északról délre haladva növekszik. Két kiemelt régió a Baltikum és a Balkán-félsziget.

A Világbank módszertani dokumentumai alapján a mezőgazdaság gazdasági hozzájárulását a teljes ágazati kibocsátás és a termeléshez felhasznált javak értékének különbségével mérik. A mutató hátrányai közé tartozik, hogy az informális, nem követhető gazdasági tevékenységet (csere, szívesség, ajándék) nem képes mérni, így erre csak becslések érhetők el.

A második ábrán 1995 óta a V4-országok esetében látható a mutató alakulása, az uniós átlaggal összevetve. A közép-európai társaink közül hazánkban a legmagasabb az agrárium súlya, azonban – a gazdasági fejlődés tendenciája szerint – egyre jobban visszaszorul. Ez a visszaesés az 1980-as évekig az ipar (szekunder ágazat), majd ezt követően a szolgáltatási (tercier) szektor javára történt. Hazánkban 1995 és 2022 között 4,43 százalékponttal csökkent a mezőgazdaság gazdasági súlya.

Egy ágazat jelentőségének vizsgálatához a másik kiváló indikátor az exporton belüli aránya. Az OEC (Organisation of Economic Complexity) 2021-es adatbázisa alapján hat termékkör: az állati eredetű termékek, zöldség- és gyümölcsáru, fűrészáru, növényi és állati melléktermékek, illetve egyéb élelmiszerek esetében vizsgáltuk országonként a primer szektor gazdasági súlyát. Európában Lettországban kiemelkedő a mezőgazdasági árucikkek kiviteli termékek közötti aránya, közel 40 százalék. A balti államot Litvánia, Dánia és Horvátország követi, rendre 23,26 százalék, 22 százalék és 21,05 százalék értékekkel.

A harmadik legjobb mutatószám az agrárium gazdasági jelentőségének vizsgálatához a szektor munkavállalóinak összes foglalkoztatotton belüli arányának nemzetközi összevetése, amely az alábbi térképen látható. A mutató esetében Románia vezet, ahol a dolgozók közel ötöde dolgozik földművesként, állattenyésztőként, erdészként vagy halászként. Keleti szomszédunkat Görögország, majd Lengyelország követi. Magyarországon a foglalkoztatottak mintegy 4,4 százaléka dolgozik a szektorban, ami átlagosnak számít.

A mutató régiós országainak esetében való alakulását az uniós átlaggal összevetve megállapítható, hogy mind az öt területi egységben a csökkenő tendencia érvényesült, hasonlóan a primer szektor gazdasági súlyának változásához. Legnagyobb mértékben Szlovákiában csökkent az ágazati foglalkoztatottak aránya, közel 77,5 százalékkal. Az uniós mérséklődési átlag közel 65 százalék. Hazánkban a 2021-es 4,4 százalékos érték 4,65 millió fő foglalkoztatottal számolva 207 ezer főt jelentett.

Az ágazati foglalkoztatottak arányának és a szektor bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulásának hányadosával vizsgálható a mezőgazdaság munkatermelékenysége. A két arányszámból képzett mutató alapján Máltán a legmagasabb a munkatermelékenység, míg a legalacsonyabb Luxemburgban. Hazánk a rangsor közepén helyezkedik el.

A korábbiakban bemutatott, mezőgazdaságilag jelentős országok esetében sok esetben a mezőgazdaság súlyát a gazdasági adottságok okozzák, mint például a mezőgazdaságilag hasznosítható területek országon belüli aránya. Az alábbi diagramon ennek a rangsora látható. A mutató egy elméleti mennyiséget jelent, vagyis hogy maximálisan az adott ország területének mekkora része lenne mezőgazdaságilag hasznosítható. A Világbank módszertani dokumentumai alapján a mutató nem veszi figyelembe a fűrészáru termeléséhez hasznosított földterületet.

A statisztika szerint a világon Lesothóban a legmagasabb a megművelhető föld aránya, közel 86 százalék. A dél-afrikai országot Szaúd-Arábia és Uruguay követi, 81 és 80 százalékkal. Európában az Egyesült Királyságban és Ukrajnában a legmagasabb a mezőgazdaságilag hasznosítható földterületi aránya, mindkét esetben 71,3 százalék. Ezzel szemben globálisan Surinaméban, Grönlandon és Szingapúrban a legalacsonyabb a mezőgazdasági terület, rendre 0,5, 0,6 és 0,9 százalék. A V4-országok közül Magyarországon a legmagasabb a mutató értéke. A megművelhető földterület trendszerű mérséklődését főként a beépített terület növekedése és a talaj termőképességének romlása okozza. A múltbeli jelentősebb csökkenéseket a statisztika újraértékelése okozza.

17 európai ország esetén vizsgáltuk a kapcsolatot a megművelhető földterület és a bányászat nélküli primer szektor GDP-hez való hozzájárulása között. Az eredeti 29 területi egységből a kiugró értékeket (Bulgária, Ciprus, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Norvégia, Románia, Svédország és Spanyolország) eltávolítottuk az elemzés során. A skandináv és két balti ország eliminálására az alacsony megművelhető földterületi arány miatt volt szükség, itt azonban a halászat és az erdőgazdálkodás miatt magas a primer szektor gazdasági súlya. Néhány délkelet-európai országban (Románia, Magyarország, Bulgária) a gazdaság tranzíciója még nem teljesedett ki, ezért ezekben a régiókban történelmi okok miatt aránytalanul magas a mezőgazdaság gazdasági hozzájárulása. Cipruson, Máltán és Görögországban a földrajzi és éghajlati adottságok miatt a mezőgazdaság nem jelentős, azonban a halászat igen. Azokon a területeken, ahol a halászat vagy erdőgazdálkodás a dominánsabb, a mezőgazdaságilag megművelhető terület arányával torzított a kapcsolat, ezért vizsgálatuk irreleváns.

A 17 vizsgált ország esetében a primer szektor bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulása és a mezőgazdaságilag hasznosítható földterületi arány között gyenge (R-négyzet-mutató 0,401) negatív kapcsolat létezik. A két adattömb közötti Pearson-féle korrelációs együttható –0,63325. Példaként míg az Egyesült Királyságban az ország területének 71,4 százaléka megművelhető, addig a primer szektor (halászattal és erdőgazdálkodással együtt) az ország GDP-jének mindössze 0,7 százalékát adja. Ezzel szemben Észtország és Horvátország esetében a mezőgazdaságilag hasznosítható föld 23, illetve 26,9 százalék, azonban a mező- és erdőgazdálkodás és halászat gazdasági súlya viszonylag magas, mindkét esetben 2,5 százalék.

A nagyobb megművelhető földterülettel rendelkező országokban korábban lezajlott az ipari forradalom hullámai, a kedvező adottságoknak köszönhetően. Ezt a feltevést a történelmi előzmények igazolják, a 18–19. században a technológiai-ipari forradalom motorja Anglia, Franciaország és a „kék banánnak” nevezett régió egyéb országai voltak, amely államok adatpontjai mind a trendvonal bal oldali vége körül szóródnak.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.



Rovatok