Az agrárium tavaly az Európai Unió gazdasági teljesítményének átlagosan 1,7 százalékát adta, és 2021-ben a munkavállalók 4 százalékát foglalkoztatta. Magyarországon a – a régiós folyamatokkal összhangban – a rendszerváltozást követően egyre jobban csökkent a mezőgazdaság súlya. Elemzésünk végén bemutatjuk, hogy miért fedezhető fel a megművelhető földterületi arány és a primer szektor gazdasági súlya között ellentétes statisztikai kapcsolat.

Két alkategóriára bontható: mezőgazdaságra és bányászatra. Az alábbi ábrán az agrárium alkategória teljes éves GDP-hez viszonyított gazdasági súlyának kimutatása látható az Európai Unió tagállamai mellett az Egyesült Királyság és Norvégia esetében, 2022-ben. Ebbe a kategóriába tartozik a földművelés és állattenyésztés mellett az erdőgazdálkodás, a halászat-halgazdaság és a vadgazdálkodás. Ahogyan a térképen is szembetűnő, az agrárium jelentősége nyugatról keletre, illetve északról délre haladva növekszik. Két kiemelt régió a Baltikum és a Balkán-félsziget.

A Világbank módszertani dokumentumai alapján a mezőgazdaság gazdasági hozzájárulását a teljes ágazati kibocsátás és a termeléshez felhasznált javak értékének különbségével mérik. A mutató hátrányai közé tartozik, hogy az informális, nem követhető gazdasági tevékenységet (csere, szívesség, ajándék) nem képes mérni, így erre csak becslések érhetők el.

A második ábrán 1995 óta a V4-országok esetében látható a mutató alakulása, az uniós átlaggal összevetve. A közép-európai társaink közül hazánkban a legmagasabb az agrárium súlya, azonban – a gazdasági fejlődés tendenciája szerint – egyre jobban visszaszorul. Ez a visszaesés az 1980-as évekig az ipar (szekunder ágazat), majd ezt követően a szolgáltatási (tercier) szektor javára történt. Hazánkban 1995 és 2022 között 4,43 százalékponttal csökkent a mezőgazdaság gazdasági súlya.

Egy ágazat jelentőségének vizsgálatához a másik kiváló indikátor az exporton belüli aránya. Az OEC (Organisation of Economic Complexity) 2021-es adatbázisa alapján hat termékkör: az állati eredetű termékek, zöldség- és gyümölcsáru, fűrészáru, növényi és állati melléktermékek, illetve egyéb élelmiszerek esetében vizsgáltuk országonként a primer szektor gazdasági súlyát. Európában Lettországban kiemelkedő a mezőgazdasági árucikkek kiviteli termékek közötti aránya, közel 40 százalék. A balti államot Litvánia, Dánia és Horvátország követi, rendre 23,26 százalék, 22 százalék és 21,05 százalék értékekkel.

A harmadik legjobb mutatószám az agrárium gazdasági jelentőségének vizsgálatához a szektor munkavállalóinak összes foglalkoztatotton belüli arányának nemzetközi összevetése, amely az alábbi térképen látható. A mutató esetében Románia vezet, ahol a dolgozók közel ötöde dolgozik földművesként, állattenyésztőként, erdészként vagy halászként. Keleti szomszédunkat Görögország, majd Lengyelország követi. Magyarországon a foglalkoztatottak mintegy 4,4 százaléka dolgozik a szektorban, ami átlagosnak számít.

A mutató régiós országainak esetében való alakulását az uniós átlaggal összevetve megállapítható, hogy mind az öt területi egységben a csökkenő tendencia érvényesült, hasonlóan a primer szektor gazdasági súlyának változásához. Legnagyobb mértékben Szlovákiában csökkent az ágazati foglalkoztatottak aránya, közel 77,5 százalékkal. Az uniós mérséklődési átlag közel 65 százalék. Hazánkban a 2021-es 4,4 százalékos érték 4,65 millió fő foglalkoztatottal számolva 207 ezer főt jelentett.

Az ágazati foglalkoztatottak arányának és a szektor bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulásának hányadosával vizsgálható a mezőgazdaság munkatermelékenysége. A két arányszámból képzett mutató alapján Máltán a legmagasabb a munkatermelékenység, míg a legalacsonyabb Luxemburgban. Hazánk a rangsor közepén helyezkedik el.

A korábbiakban bemutatott, mezőgazdaságilag jelentős országok esetében sok esetben a mezőgazdaság súlyát a gazdasági adottságok okozzák, mint például a mezőgazdaságilag hasznosítható területek országon belüli aránya. Az alábbi diagramon ennek a rangsora látható. A mutató egy elméleti mennyiséget jelent, vagyis hogy maximálisan az adott ország területének mekkora része lenne mezőgazdaságilag hasznosítható. A Világbank módszertani dokumentumai alapján a mutató nem veszi figyelembe a fűrészáru termeléséhez hasznosított földterületet.

A statisztika szerint a világon Lesothóban a legmagasabb a megművelhető föld aránya, közel 86 százalék. A dél-afrikai országot Szaúd-Arábia és Uruguay követi, 81 és 80 százalékkal. Európában az Egyesült Királyságban és Ukrajnában a legmagasabb a mezőgazdaságilag hasznosítható földterületi aránya, mindkét esetben 71,3 százalék. Ezzel szemben globálisan Surinaméban, Grönlandon és Szingapúrban a legalacsonyabb a mezőgazdasági terület, rendre 0,5, 0,6 és 0,9 százalék. A V4-országok közül Magyarországon a legmagasabb a mutató értéke. A megművelhető földterület trendszerű mérséklődését főként a beépített terület növekedése és a talaj termőképességének romlása okozza. A múltbeli jelentősebb csökkenéseket a statisztika újraértékelése okozza.

17 európai ország esetén vizsgáltuk a kapcsolatot a megművelhető földterület és a bányászat nélküli primer szektor GDP-hez való hozzájárulása között. Az eredeti 29 területi egységből a kiugró értékeket (Bulgária, Ciprus, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Norvégia, Románia, Svédország és Spanyolország) eltávolítottuk az elemzés során. A skandináv és két balti ország eliminálására az alacsony megművelhető földterületi arány miatt volt szükség, itt azonban a halászat és az erdőgazdálkodás miatt magas a primer szektor gazdasági súlya. Néhány délkelet-európai országban (Románia, Magyarország, Bulgária) a gazdaság tranzíciója még nem teljesedett ki, ezért ezekben a régiókban történelmi okok miatt aránytalanul magas a mezőgazdaság gazdasági hozzájárulása. Cipruson, Máltán és Görögországban a földrajzi és éghajlati adottságok miatt a mezőgazdaság nem jelentős, azonban a halászat igen. Azokon a területeken, ahol a halászat vagy erdőgazdálkodás a dominánsabb, a mezőgazdaságilag megművelhető terület arányával torzított a kapcsolat, ezért vizsgálatuk irreleváns.

A 17 vizsgált ország esetében a primer szektor bruttó hazai össztermékhez való hozzájárulása és a mezőgazdaságilag hasznosítható földterületi arány között gyenge (R-négyzet-mutató 0,401) negatív kapcsolat létezik. A két adattömb közötti Pearson-féle korrelációs együttható –0,63325. Példaként míg az Egyesült Királyságban az ország területének 71,4 százaléka megművelhető, addig a primer szektor (halászattal és erdőgazdálkodással együtt) az ország GDP-jének mindössze 0,7 százalékát adja. Ezzel szemben Észtország és Horvátország esetében a mezőgazdaságilag hasznosítható föld 23, illetve 26,9 százalék, azonban a mező- és erdőgazdálkodás és halászat gazdasági súlya viszonylag magas, mindkét esetben 2,5 százalék.

A nagyobb megművelhető földterülettel rendelkező országokban korábban lezajlott az ipari forradalom hullámai, a kedvező adottságoknak köszönhetően. Ezt a feltevést a történelmi előzmények igazolják, a 18–19. században a technológiai-ipari forradalom motorja Anglia, Franciaország és a „kék banánnak” nevezett régió egyéb országai voltak, amely államok adatpontjai mind a trendvonal bal oldali vége körül szóródnak.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.