A következő cikk arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi az oka a közel-keleti államok egyre erősödő jelenlétének a nemzetközi sportéletben? Magyarország szemszögéből nézve a gazdag olajkitermelő államok gazdaságstratégiája új perspektívába helyezheti országunk saját sporttámogatási rendszerét is: érdemes látni, hogy hazánk már a közel-keleti országokat megelőzve indult el a sport minél szélesebb körű támogatása irányába. Országunk hatékonyabb utat járt be a Perzsa-öböl menti államoknál, és előkelőbb helyet foglal el a nemzetközi sporteseményeket rendező helyszínek rangsorában.

2016 volt a mérföldkő, amikor Szaúd-Arábia stratégiába foglalta a gazdasága átalakítását. Az úgynevezett Saudi Vision 2030 című dokumentum több más cél mellett hangsúlyozza azt a szándékot, hogy az ország a kőolaj- és gáztermelés alapvető pillérén túl további gazdasági ágazatokba is igyekszik befektetni. E törekvés hatására az elmúlt három évtizedben csökkent az olajjövedelem aránya Szaúd-Arábia GDP-jében: az 1991-es 65 százalékról 2019-re 42 százalékra mérséklődött. A nem kőolajterméshez kapcsolódó export pedig a 2016-os 16 százalékról 50 százalékra emelkedhet 2030-ig. Ennek a változásnak különösen az előző, 2010-es évtized adott lendületet. Összességében a gazdaság diverzifikációja és az új szektorok felé történő nyitás következtében Szaúd-Arábia 2030-ra a világ 15. legnagyobb gazdasága lehet a világon. A közel-keleti állam nagy léptekben halad célja felé, a stratégia kiadásakor, 2016-ban a 20. volt, míg 2022-ben már a 17. Az elmúlt időszakban megelőzte Hollandiát, Törökországot és Svájcot.

Mit tartalmaz az új szaúdi gazdaságstratégia?

A becslések szerint az olajágazaton kívül nyolc szektor fogja a növekedés több mint 60 százalékát generálni és munkahelyeket teremteni. Ezek az ágazatok a következők: bányászat és fémipar, petrolkémia, feldolgozóipar – többek között elektromos járműgyártás –, kis- és nagykereskedelem, turizmus és vendéglátás, pénzügy, építőipar, egészségügy. A Világgazdasági Fórum utazás- és turizmusfejlesztési indexén is nagyot javult az ország helyezése. 2019-hez képest, amikor a 43. volt a világon, 2021-re Szaúd-Arábia 33. helyet érte el. A tervek szerint az idegenforgalom akkorát fejlődhet, hogy 2030-ra évente 100 millió látogatót vonzhat az országba. A szaúdi kormány már régóta elismeri a sport fontos szerepét a királyság turisztikai jövőképének megvalósításában.  A sport és a szórakozás döntő szerepet fog játszani a Vision 2030 megvalósításában és a gazdasági diverzifikációs erőfeszítésekben (több lábon állás). Ennek oka, hogy a globális sporteseményipar az előrejelzések szerint a 2019-es 285 milliárd dollárról 2024-re több mint 300 milliárd dollárra növekedhet.

A nemzetközi versenyek, mint a világbajnokság, az olimpia vagy a Forma-1 döntő szerepet játszhatnak a desztinációk márkaépítésében és a nemzet turisztikai kínálatának megerősítésében. Az ilyen események lehetővé teszik a fogadó városok vagy országok számára, hogy bemutassák fejlődésüket a világ színpadán, és új látogatók ezreit fogadják. Az infrastruktúra-fejlesztés, a megnövekedett közvetlen külföldi befektetések és a társadalmi fejlődés csak néhány a sportturizmusból származó számos előny közül.

Szaúd-Arábia eddig már jelentős előrelépést tett a nagy nemzetközi sportesemények fogadása terén. 2021 óta rendeznek Forma-1-es nagydíjat, de a Dakar-ralinak is otthont adott a közel-keleti ország, míg 2022-ben nehézsúlyú ökölvívó világbajnoki döntőt tartottak az országban. Az elmúlt évek további jelentős eseményei közé tartozik a Szaúd-kupa – a sportág történetének legnagyobb értékű lóversenye, – de a birkózás és a tenisz világában is egyre jelentősebb helyszín. Az ilyen események megrendezésének közvetlen gazdasági hatása nyilvánvaló, a turizmus-vendéglátástól a jegybevételekig.

A sportszponzorálás lehetővé teszi a különböző nagy márkák számára, hogy saját határaikon messze túlmutató embereket érjenek el. A sporteseményeken való részvétellel a nézőknek lehetőségük nyílik arra, hogy felfedezzenek egy új utazási célpontot, amely korábban nem szerepelt a radarjukon, és többet megtudjanak a Királyság gazdag történelméről és örökségéről. Ebben az értelemben a megaesemények fontos kapuként működnek – bemutatják a külföldi állampolgárokat Szaúd-Arábiának és lenyűgöző turisztikai potenciáljának.

Mi a helyzet Katarban?

A sportturizmus a Katar Nemzeti Turisztikai Ágazati Stratégia 2017–2023 következő szakaszában azonosított négy fő terület egyike, amely a katari turisztikai ágazat növekedési és fejlesztési céljainak elérését célozza. A Katari Turisztikai Hatóság (QTA) az elmúlt években meg tudta erősíteni az ország státuszát mint sportturisztikai célpont, amely vonzza a sportszövetségek, klubok, sportolók és szurkolók figyelmét egyaránt. A négy tengely olyan hagyományos sporteseményeket foglal magában, amelyek egyedülálló élményt nyújtanak Katar kulturális és történeti örökségéből, ami szintén növeli Katar pozícióját a sportesemények globális célpontjaként, és ami még több látogatót vonz. A sportesemények támogatása erősíti Katar nemzetközi pozíciót, azzal, hogy a világ minden tájáról vonzza a szurkolókat és sportolókat, a sportipar vezető szakértőit, akár sportorvosokat, stadionépítő mérnököket vagy rendezvénytervezőket. E területek tudásigényes és így magas hozzáadott értékű ágazatokat képviselnek.

A sportturizmus fejlesztésére irányuló stratégiája négy játékkategóriára összpontosít: klasszikus sportok, mint a futball és a tenisz, a nemzeti örökség részét képező játékok, mint a teveverseny és a solymászat, mentális játékok, mint a sakk, valamint olyan állóképességi sportágak, mint a triatlon és a kerékpározás. Katar évente mintegy 80 sporteseménynek és világszínvonalú bajnokságnak ad otthont számos sportterületen. Katar az első közel-keleti ország, amelyet az a megtiszteltetés ért, hogy házigazdája lehetett a 2019-es atlétikai világbajnokságnak, a 2022-es FIFA-világbajnokságnak és a 2023-as vizes világbajnokságnak. Ezek a versenyek egyedülálló lehetőséget biztosítanak a katari turisztikai szektor számára, mivel globális közönséget vonzanak, és egyedülálló, az ország adottságaira építő élményeket nyújtanak.

Magyarország és a sportgazdaság

Magyarország már korábban, 2010-es évek legelején felismerte a sporttámogatás jelentőségét és a sportturizmus gazdaságra kifejtett serkentő hatását. Országunk azoknak a nagy nemzetközi versenyeknek már korábban is házigazdája volt, amelyeket az Öböl menti államok csak néhány éve rendeztek meg először. Így például a 2017-es vizes világbajnokság, amelyet 2022-ben is Magyarország rendezett, és 2027-ben ismét otthont ad az eseménynek, emellett 2023 augusztusában az atlétikai világbajnokságra is sor került. Magyarország a labdarúgó-események megrendezésére is egyre több lehetőséget kap a felhalmozott szervezési rutinnak köszönhetően. 2021-ben a labdarúgó Európa-bajnokságot a kontinens 11 városban rendezték, közöttük Budapesten is. Majd 2023-ban az UEFA Európa-liga döntőjét is itt tartották. A Közel-Keleten néhány éve megrendezésre kerülő Forma-1-es futamra 1986 óta kerül sor, amelynek szervezési jogát éppen az idén hosszabbították meg 2032-ig. A kiemelt sportesemények mellett számos más sportágban is sor került.

Magyarország így a közel-keleti államokhoz képest sokkal kisebb ráfordítással vált olyan helyszínné, amelyet nemzetközi szinten a sporttal asszociálnak. Budapest 2022-ben már 13. legkiemelkedőbb városa volt e téren, többek között megelőzve Dohát, amely a 2022-es labdarúgó világbajnokság házigazdája volt. 2023-ban pedig Budapest már a 10. legnépszerűbb célpontja lett a nemzetközi sporteseményeknek és a hozzá kapcsolódó turizmusnak. Emellett a Nemzetközi Úszószövetséggel történt megállapodás után Magyarország lett a harmadik olyan ország, amely egynél több sport világszervezetnek adhat otthont.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!