Magyarországon az utóbbi években meghatározóvá vált a munkaerőhiány a piaci kereslet-kínálati viszonyok terén. Ezért egyre több munkáltató fedezi fel mind a verseny-, mind a közszférában a nyugdíjkorhatárt átlépő, de még dolgozni szándékozó idős korosztályban lévő lehetőséget. Azért is válik egyre inkább szükségessé a nyugdíjasok ösztönzése további munkavállalásra, mivel egyre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra, idősödik az európai, azon belül a magyar társadalom is.

Az idősebb korosztály számos tagja érheti úgy el az öregségi nyugdíjkorhatárt, hogy közben jó fizikai és mentális állapotnak örvend. Így tovább tud dolgozni, mint a korábbi generációk tagjai. Ennek egyéni, vállalati, társadalmi és gazdasági szinten is több előnye van. Egyebek mellett a nyugdíj mellett dolgozók a munkájuk révén tovább megőrizhetik fizikai és mentális egészségüket, a munkáltatók lojális, kevésbé mobilis szakembereket tarthatnak meg, akik tudásuk és tapasztalatuk átadásával a humántőke felhalmozásához, gyarapításához is hozzájárulnak mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten. További gazdasági előnyökhöz tartozik a munkaerőhiány és az idősödő társadalom által okozott problémák enyhítése, a GDP-termeléshez való hozzájárulásuk.

Magyarországon a versenyszférában semmi megkötés nem tiltja vagy korlátozza a nyugdíjkorhatárt elért személyek foglalkoztatását, vagyis annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit tudnak és akarnak. Ezzel szemben a közszférában – néhány kivételtől eltekintve – a nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottaknak, közszolgálati tisztviselőknek választaniuk kell a nyugdíj vagy a munka között. A nyugdíjasok foglalkoztatását ösztönző fontos tényező, hogy 2019. január 1-jétől a nyugdíjas munkavállaló keresetét kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli, foglalkoztatása járulékmentes.

Továbbá érdemes és fontos megemlíteni a hazai nyugdíjrendszerrel kapcsolatban egy speciális, korkedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget, mégpedig a Nők 40-et, mely igazi hungarikumnak számít. Ennek keretében a nők 40 év jogosultsági idő után elmehetnek nyugdíjba (a 40 év szolgálati időbe beleszámít a munkában töltött idő, illetve a gyermeknevelés évei is). A KSH (2023) adatai szerint 2022-ben közel 28 ezer nőnek állapították meg a korkedvezményes nyugellátást, míg 2012–2022 között 310 ezren vették igénybe a kedvezményt.

Hazánkban jelentősen nőtt az utóbbi években a 65 éves vagy annál idősebb foglalkoztatottak száma. 2015-ben közel 35 ezer 65–74 év közti foglalkoztatottat tartott számon a KSH (2023), míg 2022-ben már közel 110 ezren dolgoztak ebből a korosztályból, vagyis több mint háromszorosára nőtt a létszámuk. Továbbá Magyarországon – a nemzetgazdasági szintű trendhez hasonlóan – a 60 év feletti férfiak nagyobb arányban dolgoznak, mint a nők, bármely korosztályt is vizsgáljuk.

Azt, hogy a 65 év felettiek milyen szektorokban helyezkednek el, piaci információkból, elsősorban nyugdíjas szövetkezetek adataiból tudhatjuk meg. A szövetkezetek keretein belül fellelhető munkák a leggyakrabban a (kis)kereskedelmi vagy a termelői szektorba (feldolgozóiparban) tartoznak, például bolti kisegítő, eladó, üzemekbe csomagoló, összeszerelő részlegen foglalkoztatnak nyugdíjast. Ezekben a szektorokban gyakoribb ugyanis a rugalmas, részmunkaidős foglalkoztatás. Továbbá jellemző a humán egészségügyi és szociális ellátás, valamint az oktatás területén is a nyugdíjas munkaerő foglalkoztatása.

2019-2022 között a 60 évesek és afelettiek átlagkeresete minden évben meghaladta a teljes, nemzetgazdasági szintű havi bruttó átlagkeresetet. Továbbá 2019 és 2022 között évente átlagosan 12 százalékkal nőttek a korcsoport bérei, mely megegyezik a teljes nemzetgazdasági szintű éves bérnövekedés átlagos ütemével.

A Magyarországon tapasztalt tendenciák – idősödő társadalom, nyugdíjasok foglalkoztatásának emelkedése – nem egyedi, elszigetelt esetek, hanem az európai uniós trend részei. Az Európai Unió szintjén is, a 65 éves és afelettiek foglalkoztatási rátája jelentősen emelkedett 2011-től kezdve. Míg 2010-ben a 64 év feletti népesség 4,2 százaléka vállalt munkát, addig 2022-ben már 6,1 százalékuk. A korosztály foglalkoztatási rátája az Eurostat (2023) közlése szerint Magyarországon 2010 és 2022 között 1,9 százalékról 6,4 százalékra emelkedett. 

Az európai rangsort tekintve Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a legidősebb korúak foglalkoztatása tekintetében. Arányaiban a legtöbb 64 évnél idősebb Izlandon (21,3%), Észtországban (16,7%) és Norvégiában (13,5%) dolgozott 2022-ben, míg legkevesebben Romániában (2,1%), Belgiumban (3,2%) és Spanyolországban (3,3%).

A teljes elemzésünk itt olvasható.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!