Magyarország teljesítette az EU által kitűzött célt

Az uniós energiapolitika három fő szempontot vesz figyelembe: az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Célja a fosszilis energiahordozóktól való függés, valamint az emisszió – különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának – csökkentése. E célok megvalósítását szolgálja a 2009/28/EK (RED I) uniós irányelv, miszerint 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát 20 százalékra kell növelni a közösségi energiafogyasztásban. Az irányelv tagországi szinten is meghatározza az elérendő célértékeket, Magyarország esetében 13 százalékot ír elő a teljes végső energiafelhasználáson belül.

Magyarország 2020-ban megalkotta a Nemzeti Energia- és Klímatervet, amiben a villamos energia „zöldítésének” központi elemét a napelemes kapacitások bővítése jelentette.

2020-ban a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának részaránya a bruttó végső energiafogyasztásban 13,9 százalékra emelkedett, így Magyarország teljesítette az EU által kitűzött célt. 2021-ben ez az érték 14,1 százalékra nőtt.

A háborús változások a napenergia térnyerését hozták

A váratlanul kirobbant háború alapjaiban rajzolta át az európai energiapiac térképét. Noha az EU klíma- és energiapolitikájában addig is fontos szerepet játszottak a megújuló energiaforrások, főként a közép-kelet-európai tagországok a piaci nehézségek és a nagy költségigényű beruházások miatt az uniós elvárások alatt teljesítettek e téren. A háború következtében az energiafüggőség csökkentését szorgalmazó politikai szándék erősödött. A tavaly megjelent REPowerEU-terv, valamint az azt kísérő EU Solar Energy Strategy ennek jegyében került megalkotásra. Ebben a napenergiát nyilvánították az egyik legfontosabb olyan energiaforrásnak, ami lehetővé teszi az Európai Uniónak az orosz gáztól való függetlenedést.

Magyarország energiapolitikával kapcsolatos előrelátása ekkorra már „meghozta gyümölcsét”. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2022 éves adatai alapján a villamosenergia-termelést nézve 21,3 százalék a megújuló energiaforrások részesedése, aminek 61,5 százalékkal a legnagyobb részét a napenergia teszi ki.

Ennél is többet árulhat el az energiaforrások dinamikájáról a megelőző év márciusának (háború kitörése utáni első hónap) és a tárgyév március hónapjának összehasonlítása. A bruttó villamosenergia-termelés energiaforrás-csoportonként eltérően változott: a nukleáris forrásból származó 11,2 százalékkal, a fosszilis alapú 20,2 százalékkal esett vissza. A földgázból termelt villamos energia mennyisége 24,8 százalékkal, míg a szénből és széntermékekből termelt 4,6 százalékkal csökkent. Ezzel szemben a megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelése 5,8 százalékkal, az egyéb forrásból származó pedig 2,1 százalékkal bővült. A megújulók piaca tehát – a kihívásokhoz alkalmazkodva – újfent bizonyította válságállóságát és rugalmasságát.

Hatalmas iparági beruházások, növekvő tendencia

A beruházásokat górcső alá véve nagy eredményként könyvelhető el, hogy idén nyár elején Mezőcsáton átadásra került a 250 MW beépített kapacitású naperőmű, ami az új csúcstartónak számít Magyarországon. A gigantikus napelempark 440 hektáron terül el, összesen 466 ezer napelemtáblából áll és – szemléltetésképp – annyi energiát képes termelni, amennyi elég lenne a kétszázezer fős lakossággal bíró Debrecen félévnyi energiafogyasztásának fedezésére. A második legnagyobb hazai napelempark a két éve átadott, 36 milliárdból épült, 100 MW-os kaposvári egység, míg a harmadik a Kiskunhalas mellett felépült Naboo Solar Park 48 megawatt teljesítményű naperőműve. Impozáns beruházási tervek vannak a jövőre nézvést is, a spanyol hátterű ID Energy Group fejlesztési hitelkeretet nyert magyarországi projektjének befejezéséhez, így egy 250 MW névleges kapacitású naperőművet állíthatnak üzembe a következő években. Az osztrák tulajdonban lévő Green Source beruházásnak finanszírozása is megvalósult, a tervek szerint 2024-re hálózatra csatlakoztatható naperőmű 63 MW kapacitással fogja növelni a megújuló energiatermelést.

Az idei év az abszolút rekorder, sorra dőlnek a csúcsok

A gigantikus napelemparkok létesítése mellett ugyancsak töretlen a napelemes háztartási kiserőművek (HMKE-k) terjedése. Az átviteli rendszerirányító MAVIR adatai alapján 2023. augusztus 1-jei adatok szerint már több mint 222 ezer darab háztartási méretű naperőmű termelt villamosenergiát, összesen 1994 megawatt beépített teljesítménnyel. Háztartási méretű kiserőműnek az 50 kW beépített teljesítőképességet nem meghaladó napelemes rendszereket nevezzük. Ezek túlnyomó hányadát a háztartások működtetik, míg egy részük vállalkozások és intézmények energiaigényének részleges kiszolgálását segíti.

Ezzel a 2022-es évi korábbi rekordot, a mintegy 1100 MW bővülést idén már hét hónap alatt sikerült elérni. 2023. augusztus 1-i MAVIR-adatok szerint a teljes villamosenergia-termelésünk 47,1 százalékát fedezte a megújulók termelése (a háztartási méretű kiserőműveket is beleszámolva), aminek mintegy 87 százalékát a napenergia szolgáltatta. 2023. április 22-én megdőlt az eddigi napenergia-termelési rekord Magyarországon, a korábbi tetőpontot 169 MW-tal múlta felül az új, 2541 MW-os csúcs. A rekorddöntés napján a negyedórás átlagos villamosenergia-rendszer terhelésének 71,5 százalékát az időjárásfüggő megújulók előállítása fedezte. A hazai támogatási rendszer sikereinek is köszönhetően a naperőműves fejlesztések olyan mértékben felgyorsultak, hogy a 2030-ra tervezett naperőműves kapacitást már várhatóan 2025-2026-ra elérjük, ennek következtében minden bizonnyal a korábbi célkitűzések is felül lesznek vizsgálva. Az energiaunió irányításáról szóló 2018/1999/EU rendelet is előírja a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) aktualizálását, amit Magyarország jövő év nyarán fog benyújtani az Európai Bizottságnak. Az ágazati szereplők és társadalmi egyeztetésre hívott szervezetek véleményének becsatornázásával kialakított NEKT előzetes tervezet szerint az eredeti célkitűzést a duplájára, 12 gigawattra fogják emelni.

Legnagyobb kihívás a hálózatrendszer korszerűsítése

Az energiaszuverenitást és ellátásbiztonságot erősítő gyarapodás árnyoldala, hogy fokozza a villamosenergia-elosztó rendszer kiegyensúlyozatlanságát. Épp ezért jelenleg az elektromos ellátórendszer korszerűsítése és digitalizálása van az energetikai fejlesztések célkeresztjében, ami a szükséges stabilitás mellett a maximális kapacitás kihasználásához és a hatékonyság növeléséhez egyaránt szükséges. A villamosenergia-vezetékrendszer átalakítására több tervezet is készült, a becslések szerint nagyjából 16 ezer milliárd forint beruházásra van szükség, hogy egy olyan hálózatrendszer jöhessen létre, ahova az alternatív energiaforrásokat be lehet táplálni. A gigaberuházás finanszírozásában döntő szerepet játszanak a visszatartott EU-s források, jóllehet a fejlesztés kardinális jelleggel bír, hogy – az uniós terveknek megfelelve – megvalósulhasson a villamoshálózatok országok közötti összeköttetése, így a stabilizáció, az ellátásbiztonság és az energiakereskedelem is magasabb szintre léphessen.

Összegzés és következtetések

A háború okozta energiaválság a megújuló energiaforrások, ezen belül is a napenergia gyors térnyerését segítette elő. A háztartási méretű és ipari naperőművekkel közösen 5100 MW beépített kapacitással rendelkezik Magyarország. Ma már klímatudatos állampolgárként kijelenthetjük, hogy a napos órákban – Pakssal együtt – az ország energiatermelése karbonsemleges. A folyamat továbbra is exponenciális növekedést mutat, az állami beruházások mellett jelentős külföldi tőkeimporttal is számolhat a napelempiac. Összességében a megújuló napenergia irányába történő energiaátmenet sikereket ért el, viszont éppen emiatt a sürgősen megoldandó kihívások is hamarabb a felszínre kerültek. A napenergia – és az egyéb megújulók – megbízható és megfelelő hatásfokú használatához az ország hálózatrendszerének mielőbbi megújítására és stabilizálására van szükség. Az energiadeficit mellett számos más veszély is leshet a kiegyensúlyozatlanul használt villamosenergia-elosztó rendszerekre. Jó megoldás lehet az energiatárolók kiépítése és az alternatív megoldások (például a szivattyús-tározós vízerőművek) felé történő nyitás is. Az elektromos hálózatrendszer korszerűsítésének egy későbbi cikkben adunk majd keretet.

A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány munkatársa.

Ez a támogatott tartalom az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közreműködésével készült.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!