2023 augusztusának végén egy internetre feltöltött videóban jelentette be Lantos Csaba, Magyarország energiaügyi minisztere, hogy lényeges változások várnak a napelemes háztartásokra. Ennek lényege az volt, hogy azok, akik korábban telepítettek napelemet, és éves elszámolást kértek, át kell, hogy térjenek a havi szaldó elszámolásra. Egészen pontosan 2024. január 1-jétől a felépítéstől számítva 10 éven át, nem éves szaldó elszámolás, hanem havi szaldó elszámolás fog megvalósulni. A bruttó elszámolás és az átvételi árakon keresztül történő szabályozás alapvetően nem rossz, Németországban már több mint húsz éve működik, így rengeteg tapasztalat áll azon országok rendelkezésére, amelyek a bevezetést fontolgatják.

A hír azért keltett nagy hullámverést, mert már több mint 215 ezer háztartásban valósult meg a napelemes rendszerre való átállás, és igyekeztek éves szintet lefedő HKME-rendszereket telepíteni, melyeknek a megtérülési ideje az éves elszámolásban rövidebb volt, a havi elszámolásban azonban kitolódna / kitolódott volna. A januártól tervezett havi szaldó elszámolási rendszer azt jelenti, hogy havi bontásban vizsgálják a rendszerből vételezett és oda betáplált energia mennyiségét, és a nettósítás után számolnak el az elosztóhálózat üzemeltetőjével. Abban az esetben pedig, ha a háztartások elérik a 10 éves időkorlátot, automatikusan átkerülnek egy bruttó rendszerbe, melynek a részletei egyelőre nem ismertek. Azoknál pedig, akiknél 2024. január 1-je után valósul meg a beruházás, már eleve a bruttó rendszer lesz a mérvadó, amely voltaképpen a januártól élesedő kötelező uniós szabályoknak való megfelelés.

Legalábbis ezek voltak az elképzelések, egészen pontosan 2023. szeptember 8-áig, amikor a kormányzat bejelentette, hogy csak felmenő rendszerben valósul meg a bruttó elszámolás.

Az Európai Unió előírása miatt a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), így a háztartási napelemes rendszerek esetében a Magyarországon alkalmazott éves szaldó elszámolási rendszer legkésőbb 2023. december 31-éig lehet érvényben. A változtatások tehát nem légből kapottak, és egészen pontosan erre egy európai uniós irányelv (Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról) miatt van szükség. A 2019/944 irányelv a szaldóelszámolással kapcsolatban a 15. cikk (4) bekezdésében a következő iránymutatást adja:

Azok a tagállamok, amelyek olyan meglévő rendszereket alkalmaznak, amelyek nem külön számolják el a hálózatba táplált és a hálózatból kivett villamos energiát, 2023. december 31-ét követően nem biztosíthatnak új jogokat e rendszerek keretében. A meglévő rendszerek hatálya alá tartozó felhasználók számára mindenféleképpen biztosítani kell annak lehetőségét, hogy bármikor olyan új rendszert válasszanak, amely a hálózati díjak kiszámításának alapjaként külön számolja el a hálózatba betáplált, illetve a hálózatból fogyasztott villamos energiát.

Az egyébként már életben lévő rendszer lényege az, hogy a tulajdonosok évente egyszer számolnak el a szolgáltatóval, azután, hogy a szolgáltató mérleget vont a vonatkoztatási időszakban előállított és a hálózatban betermelt és onnan vételezett energia mennyisége alapján. Alapvetően a fogyasztók/felhasználók számára azért előnyös ez a rendszer, mert jellegéből adódóan nem akkor történik az energiafelhasználás, mint annak megtermelése, így termelődhetne többletenergia. Tudvalevő az is, hogy a napelemes rendszer nem termel egyenletesen: a téli időszak felhasználásával áll szemben a nyáron el nem használt megtermelt energia. Az éves kiegyenlítésnél a mennyiségek a mérvadók, ugyanis azonos áron történhet az előállított és a kivett áram elszámolása. Lényeges mozzanat még, hogy a megtérülés előre kiszámítható.

Az új feltételek szerint a tervek arról szóltak, hogy az elszámolási gyakoriság havi lesz, ami azt jelenti, hogy havi bontásban kerül egymással szembe a termelés és a fogyasztás. A teljesebb képhez fontos figyelembe venni, hogy felhasználási szempontból három energiatípust különböztethetünk meg az olyan napelemes rendszerek esetében, ahol hálózatra való visszatáplálás van:

1. hálózatból felvett energia,
2. megtermelt, de később elfogyasztott (rendszerbe visszatáplált),
3. előállított és rögtön el is fogyasztott.

Az első kettő esetben szükséges a szolgáltatóval való elszámolás, ugyanis fontos tudni, hogy a felvett vagy a visszatáplált energia mutat többletet.

A régi rendszerben az valósult meg, hogy a tulajdonosok évente egyszer kifizették azt az összeget, amennyivel több energiát használtak fel a rendszerből, ahhoz képest, mint amennyit erőművükön keresztül beletöltöttek. Ha ez egy mínuszos szám, akkor a tulajdonosok kompenzációt kaptak. Az elszámolás hatósági, azaz a rezsicsökkentett áron történik, amit a lakossági felhasználóknál szabott egyetemes szolgáltatásban kell alkalmazni. Ez a megközelítés azért is volt jó a tulajdonosok számára, mert a felvett áramért hatóságilag rögzített tarifában kellett csak fizetniük a háztartásoknak. Az évente egyszeri diktálás pedig egészen kényelmes volt. Az EU pontosabb rendszert vár el, és azt, hogy a háztartások piacibb áron kapjanak áramot. A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ernő szerint egyébként a jelenleg érvényes, 2007-es, villamos energiáról szóló törvény szerint háromféle lehetőségből lehet(ett) választani: havi, féléves vagy éves elszámolás, és az imént ismertetett torzító hatás és a komfortossága miatt mindenki az éves megközelítést választotta.

A változtatást az is indokolja, hogy az egyébként is kihívásokkal szembenéző hálózati infrastruktúra a tárolás miatt még nagyobb terhelést kap, rövid távú válaszként pedig a kormányzat várhatóan szeptemberig moratóriumot hirdetett a csatlakozásra, melyet a tervek szerint lassan és fokozatosan oldanak fel. A legfrissebb, szeptemberi hírek szerint a kormányzat 2024-től is fenntartja az éves szaldó elszámolást a már működő háztartási méretű napelemes rendszerekre a telepítésüktől számított tíz éven át. A kabinet a kedvezőbb éves elszámolást alkalmazza azokra is, akik 2023. szeptember 7-e éjfélig jelezték fejlesztési igényüket, az ő esetükben 2026. január 1-jéig van lehetőségük befejezni a beruházásokat. Azok, akik ezután jelentik be igényüket, egységesen a bruttó elszámolásba kerülnek. Később, 2023. szeptember 13-án a Magyar Közlönyben további részletszabályok jelentek meg, egészen pontosan a 427/2023. számú rendelet további módosítást hozott:

…a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezésének időpontját – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontját – követő 10. év végéig a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában éves szaldó elszámolást alkalmaz.

Nyugvópontra került az is, hogy kikre vonatkozik a szabályozás.

1. A háztartási méretű kiserőművek esetén, amelyek 2023. szeptember 7. napjáig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1-ig üzembe kerülnek.
2. A bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási méretű kiserőmű egésze tekintetében, amelynek névleges hatásos teljesítményének bővítése 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján legkésőbb 2026. január 1-ig megtörténik.

További finomítás történt azzal is, amikor megjelent, hogy „…azon háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzembe helyezésének időpontjától – bővített háztartási méretű kiserőmű esetén a háztartási kiserőmű egésze tekintetében, a háztartási méretű kiserőmű névleges hatásos teljesítményének bővítése időpontjától – számított 10 év üzemidő 2023. december 31-ig letelik, a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő az elszámolási időszak utolsó napját követő naptól 2023. december 31-ig tartó időszakra szaldó elszámolást alkalmaz a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában”.

Egy másik kérdés is tisztázódott:

Azon háztartási méretű kiserőmű esetén, amelynek üzemeltetőjével mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő 2023. szeptember 7-én nem éves szaldó elszámolást alkalmaz, a felek közötti elszámolásra a felek megállapodása irányadó.

A korábban megjelölt „jogosult 2023. december 31-ig” szövegrész helyett a „2024. december 31-ig” jelent meg, vagyis a napelemesek egyértelmű könnyítést kaptak. A rendelet 2023. szeptember 13-án, szerdán 23 órakor életbe is lépett.

Jelen áttekintésben is szerepelt már a visszatáplálás és annak moratóriumának kérdése. 2023. szeptember 13-án ebben a kérdésben is tisztult a kép. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis arról számolt be, hogy 2024 januárjától szinte az ország egész területén feloldják a visszatáplálási korlátozást, az óvatosság egyéként érhető, hiszen a fotovoltaikus teljesítménybővülésben Magyarországon a 2022-es rekordév volt, ugyanis 1100 megawattos volt a bővülés. Ehhez pedig azt is hozzá kell tenni, hogy 2023 első hét hónapjában 12 hónapnyi új kapacitás épült ki, ez pedig egyértelművé teszi, hogy az idei év újabb rekordot hoz majd a napelemek terjedésében.

A változások intenzitása miatt és az újabb részletszabályok fényében egy mozzanatra máris fel lehet hívni a figyelmet: ezt követően sokkal nagyobb tudatosságra és tervezésre lesz szükség a napelemes rendszerek kialakítása során.