A KSH definíciója szerint a munkaerőköltség az élőmunka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmazások legtágabb köre. Beletartozik a munkajövedelem, a szociális költség, továbbá a képzési és más költségelemek. A foglalkoztatást segítő támogatások csökkentik, míg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók növelik a munkaerőköltséget.

A munkaerő költségei 2023 második negyedévében Magyarországon nőttek legnagyobb mértékben éves összevetésben az Eurostat által vizsgált európai országok közül. Idehaza 16,8 százalékkal emelkedtek a költségek, hazánkat Horvátország (14,5 százalék), Bulgária (14 százalék) és Szerbia (13,8 százalék) követte. Legkevésbé Máltán (2,1 százalék), Olaszországban (2,5 százalék) és Dániában (2,7 százalék) nőttek a munkaerőköltségek. Ennek legnagyobb részét a bérjellegű költségelemek tették ki.

A munkavállalók keresete Magyarországon 17,2 százalékkal emelkedett 2023 második negyedévében a 2022 második negyedévhez képest, mely a legnagyobb mértékű keresetnövekedés volt az európai országok körében. A nominális keresetek ilyen nagymértékű növekedése köszönhető az erős és rugalmas munkaerőpiacnak (a munkaerőhiány miatt a munkavállalók kerültek alkuhelyzetbe a bértárgyalásokon), a minimálbérek és garantált bérminimum év eleji emelésének, de közrejátszik benne a munkavállalók infláció miatti kompenzálása is.

A reálbér a keresetek vásárlóértékét fejezi ki, vagyis azt, hogy adott bérösszegért (nominális bérért) mennyi terméket vásárolhatunk, illetve mennyi szolgáltatást vehetünk igénybe. A reálbér meghatározója az infláció. Ha a kézhez kapott nominálbérek nőnek is, de ezt a bérnövekedést meghaladja az árak emelkedése, akkor csökken a reálbér, vagyis a keresetünkből kevesebb terméket tudunk megvásárolni, mint korábban. A reálbérek számítása komplex feladat, a nominális keresetek (egységnyi, például egy óra munkáért fizetett bér) és az árszínvonal hányadosán alapszik.

Az Európai Unió átlagában 2023 második negyedévében csökkentek a reálbérek, de gazdaságok között eltéréseket láthattunk a vizsgált negyedévben. Több országban, köztük Belgiumban, Horvátországban, Bulgáriában és Szlovéniában emelkedtek a reálbérek, vagyis a keresetek vásárlóértéke, míg jelentősebb csökkenést mértek Olaszországban, Csehországban és Máltán, továbbá Magyarországon is. A csökkenő reálbéreknek az elsődleges oka a magas infláció. Magyarországon, bár lassult február óta az áremelkedési ütem, továbbra is meghaladja az amúgy jelentős nominális béremelkedést.

Az uniós tagországok többségében már 2021 első-második negyedéve óta a reálbérek csökkenését tapasztalhattuk az infláció felfutása következtében.

Ugyanakkor Magyarországon egészen 2022 második negyedévéig – egy kisebb kilengést leszámítva – nőtt a reálbér, és csak 2022 második felétől fordult csökkenésbe az infláció gyorsulása miatt. Hazánkban a magas nominális bérnövekedés még ellensúlyozni tudta 2022 első félévében az infláció gyorsulását, ezért nem csökkentek a reálkeresetek, szemben a régiós országokkal. A reálkeresetek ugyan visszaestek 2022 harmadik negyedéve és 2023 második negyedéve között, azonban a legfrissebb, idei második negyedéves adatok szerint már visszapattanás történt, a reálbérek visszaesésének mértéke kisebb volt.

Azt is fontos látni, hogy a foglalkoztatási kilátások továbbra is kedvezők Magyarországon, és az infláció második féléves további várható lassulásával a reálbérek korrigálása is elkezdődhet, ami a lakossági fogyasztást erősítheti. Nemzetgazdasági szinten júliusban (vagyis a harmadik negyedév első hónapjában) a KSH közlése szerint 15,2 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, ami jó indikációt jelent az év hátralévő hónapjaira. Az MNB friss, szeptemberi inflációs jelentése szerint 2024-ben már 2,1-3,1 százalék között emelkedhet a lakossági reáljövedelem a 2023-as 0,8-1 százalék körüli visszaesést követően.

A reálbérek 2023 második negyedévében Csehországban, Olaszországban és Máltán csökkentek leginkább. Mindhárom országra jellemző volt az alacsonyabb nominális bérnövekedés (Málta és Olaszország esetében 2 százalék körüli, Csehországban közel 7 százalék), míg az infláció ehhez képest jelentősen magasabb szinteken mozgott, április–június között Olaszországban 7,8 százalékon, Máltán 6,3 százalékon, míg Csehországban 12,7 százalékon alakult negyedéves átlagban.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!