AzEgyesült Államok gazdasági teljesítménye továbbra is kimagasló: az ország által megtermelt nominális GDP (25,5 ezer milliárd dollár) mértéke 2022-ben világelsőnek számított. Eközben az ország részesedése a világgazdaságból 23,93 százalékot tett ki, maga mögé utasítva legfőbb riválisát, a Kínai Népköztársaságot (18,45 százalék).

Anne Case, valamint Angus Deaton – a Princeton University munkatársai, több hasonló témájú tanulmány szerzői – legújabb elemzésükben megállapították, hogy a főiskolai, egyetemi felsőfokú (BA, BSc) képesítéssel rendelkezők várható élettartama csaknem kilenc évvel magasabb volt 2021-ben. A kutatásban a huszonötödik életévüket betöltött, fiatal felnőttek kilátásait vizsgálták. Lévén az Egyesült Államok felnőtt lakosságának csupán egyharmada rendelkezik legalább alapszintű diplomával, többségük rövidebb élettartamra számíthatott a vizsgált év során. Tévedés volna azt feltételezni, hogy a szerzőpáros új keletű trendeket fedezett fel. A szóban forgó csoportok életkilátásai a közelmúlt során is élesen eltértek egymástól.

A fentebb látható diagram alapján azt mondhatjuk, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, illetve nem rendelkezők megjósolt élethossza az elmúlt három évtizedben permanens különbséget mutatott az előbbiek javára. A 2020-as és 2021-es évek adatait látva úgy tűnik, a képzettségi szint a koronavírus-járvány elleni védekezés eredményességét is nagyban meghatározta. A csoportok közötti, mind mélyebbé váló szakadék főként ezzel a tényezővel magyarázható a pandémia során. De mi okozhatott ilyen figyelemre méltó eltérést a járványhelyzetet megelőző évek esetében?

A XX. században a technológiai fejlődés és az orvostudomány területén elért innovációk képesek voltak visszaszorítani az amerikai többlethalálozási rátákat, azonban csak időlegesen. Ezt a megállapítást támasztja alá Jessica Ho (a University of Southern California munkatársa) 2022-ben publikált elemzése, amely tizennyolc magas jövedelmű országot vizsgált 1980 és 2018 között a várható élettartam tekintetében. Ho azt állapította meg, hogy amíg az Egyesült Államok az 1980-as évek elején a középmezőnyben helyezkedett el, 2018-ra az utolsó helyre zuhant vissza. A kedvezőtlen eredmények alapvetően egészségügyi és anyagi faktorokra vezethetők vissza, amelyek a mai napig fennállnak.

Az USA-ban élő felnőttek hozzávetőlegesen 40 százalék tekinthető klinikai értelemben véve elhízottnak, amely arány az OECD-országok átlagának kétszeresét jelenti. Itt említendő meg az is, hogy a diabétesz, vagyis a cukorbetegség a lakosság 11 százalékát érinti enyhébb vagy kritikusabb formában. Az elhízás ezenfelül több súlyos – elsősorban szív- és érrendszeri – betegséghez vezet, amelyek roncsolják az immunrendszer ellenálló képességét, például a Covid–19-hez hasonlatos járványokkal szemben. A pandémia során az alacsonyabb jövedelműek azért is nagyobb eséllyel fertőződtek meg, mivel számukra nem voltak biztosítva az otthoni munkavégzéshez szükséges eszközök. A Pew Research Centre tavaly közölte egy 2022 januárjában végzett közvélemény-kutatás adatait: azon felnőttek körében, akik szerint a munkájuk otthonról is teljeskörűen ellátható, a magasabb jövedelműek közül többen tudtak a gyakorlatban is élni a távmunka lehetőségével. Ugyanez mondható el a főiskolai, egyetemi végzettségűekről.

Összefoglalásként kijelenthetjük, hogy

Hozzátehetjük, hogy a vagyonosabbak sokkalta egészségtudatosabb életvitelt folytatnak, ráadásul képesek megfizetni az amerikai betegellátási rendszer – igencsak súlyos – költségeit: az Egyesült Államokban az egészségügyi szolgáltatások nem társadalombiztosítási alapon működnek, így a szegényebb társadalmi csoportok (ideértve a diploma nélkülieket) általában nem részesülhetnek minőségi ellátásban. Mindez krízishelyzetek alkalmával nagyobb gyakorisággal vezethet tragédiák sorához: a National Center for Health Statistics adatai döbbenetes képet festenek a 2020-as év első kilenc hónapjáról.

Hazai mintázatok

Megállapítottuk tehát, hogy az Egyesült Államokban korreláció áll fenn az edukáció szintje és a várható élettartam között. Cikkünk utolsó szeletében azt járjuk körbe, hogy ez az összefüggés Magyarország esetében is tapasztalható-e. Sajnálatos módon az amerikaihoz hasonló, friss és részletekbe menő publikáció hazánk vonatkozásában nem áll rendelkezésre, néhány dolgot azonban ennek hiányában is bizonyosan kijelenthetünk. A rendszerváltozást követő 20 évben a diplomások száma idehaza nagymértékben, 688 ezer főről 1,38 millióra bővült. Bálint Lajos demográfus (a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa) pontosan ebben az időszakban vizsgálta a 25 éves, diplomát szerzett magyarok várható élettartamát. Mint olvashatjuk, a diplomás nők előtt átlagosan 54,3 további életév állt 1990-ben, 2011-ben pedig már 57,2. A férfiak esetében ugyanezen mutató 49,3 évről 53,9-re emelkedett a vizsgált időintervallumban. Eközben az alacsonyabb képesítéssel rendelkezők élettartama nem mutatott komolyabb növekedést. Ahogyan az Európai Bizottság Magyarországról szóló egészségügyi jelentésében olvashatjuk, az iskolázottság szintje továbbra is látványos különbségek forrása. A dokumentum 30 évesek körében vizsgálta magasabb (felsőfokú végzettséggel rendelkezők) és alacsonyabb (középiskolát, gimnáziumot nem végzettek) képzettségűek életkilátásait, 2017-es adatok alapján. Mint kiderült, a férfiak esetében közel 11 évvel hosszabb életre – azaz átlagosan további 49,1 évre – számíthatnak azok, akik sikerrel abszolválták felsőfokú tanulmányaikat. Ami a nőket illeti, az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezők 46,9; a felsőoktatásban tanultak pedig további 50 évre számíthatnak. A két kategória között mért differencia a férfiaknál 4 évvel magasabb, míg a nők esetében, és 0,3 évvel alacsonyabb, mint az uniós átlag. A felvázoltak alapján

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!