Szlovénia Magyarország egyetlen olyan szomszédja, amellyel nincs összekötve az ország gázvezetékrendszere, ezt a hiányt a 2023 októberében Budapesten aláírt magyar–szlovén megállapodás orvosolja. A földgázvezetékek két éven belül készül el, és mindkét irányba évente 440 millió köbméternyi földgázt tudunk szállítani. A vezeték elérhetővé teszi Magyarország számára az olasz földgázpiacot, amellyel korábban nem volt összeköttetés. A szlovén–magyar interkonnektor a horvátországi LNG-terminálon kívül is hozzáférést biztosít LNG-forrásokhoz.

Emellett folyamatban van a romániai, fekete-tengeri földgáz kitermelésére irányuló projekt is. E projekt előrehaladása azonban Magyarországon kívülálló tényezőktől függ. Biztató jel, hogy az OMV Petrom és Romgaz 2023 júniusában bejelentette, hogy tőkét invesztálnak a fekete-tengeri Neptun Deep-gázmező kitermelési fázisába. A mező működése a terv szerint 2027-ben kezdődhet meg.

A többlábon állás már évek óta célja a magyar energiapolitikának. Ennek fontos része az ellátás diverzifikálásán (több forrásból való biztosításán) kívül, a megfizethető ár is. A jelenlegi helyzetben a bolgár tranzitdíjemelés ügyében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2023. november 17-én Belgrádban tárgyalt. A találkozón arra vonatkozóan született megállapodás, hogy Magyarország, Szerbia és Észak-Macedónia összehangoltan fog fellépni a földgázszállításra vonatkozó tranzitdíj bolgár emelésének ügyében, hogy a lépés egyik ország energiaellátását se sodorhassa veszélybe. A nemzetközi tiltakozás eredményeként Bulgária visszakozott, és az az Euractiv értesülései alapján, az 1,2 milliárd euróra becsült éves bevétel kikerült Bulgária 2024-es költségvetésének tervezetéből.

A magyar gázellátás főbb elemei

Továbbá érdemes figyelembe venni azt is, hogy Magyarország is az európai uniós átlagot (17,7 százalék) meghaladó mértékben, 20 százalékkal csökkentette a gázfogyasztását az előző, 2022–2023-as fűtési szezonban, a megelőző 5 év átlagához képest. Ráadásul Magyarország az Európai Unió élmezőnyében van a saját földgáz kitermelésében és a hazai termelés felhasználásában. Az Európai Unióban a saját kitermelés átlagosan csupán a felhasználás 7,2 százalékát fedezte 2022-ben, míg Magyarországon ez az arány az elmúlt években 15 százalék körül alakult. 2023-ban pedig akár a 20 százalékot is elérheti, a termelés növelése és a fogyasztás csökkenése nyomán. Eközben hazánk a legnagyobb tárolási kapacitásokkal rendelkező uniós rangsor elején található. Az éves fogyasztás közel kétharmadát (64,7 százalékot) éri el a tárolók töltöttsége.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!