Az Egyesült Államokban a kormányzat leállása két esetben történhet meg: ha nincs elegendő pénz a kiadások finanszírozására, vagy ha nem tudják eldönteni, hogy mire költsék el a rendelkezésre álló bevételeket. Előbbi abban az esetben következhet be, ha az USA államadóssága eléri a törvényi korlátját, ami idén januárban meg is történt. Ekkor hónapokon át a tartalékokból finanszírozták az állam működését, majd a júniusi kétpárti konszenzusos megállapodás értelmében 2025 januárjáig felfüggesztették az adósságplafon alkalmazását. A kormányzati leállás második kiváltó oka akkor következik be, ha az Egyesült Államok törvényhozása a pénzügyi év végéig (szeptember 30.) nem tudja elfogadni a jövő évi költségvetést. Összességében tehát az USA kormányzati leállása fiskális korlátok és a szabályozói késlekedés eredményeként következhet be.

Az Egyesült Államok kivételével a világ összes demokratikus országában – köztük hazánkban is – ha nem tudják a költségvetést a határidőig elfogadni, akkor az előző évi előirányzatok lesznek érvényesek. Az alkotmányban szereplő „az államkincstárból nem lehet pénzt kivenni, kivéve a törvényben meghatározott előirányzatok szerint" passzus értelmében ameddig nincs elfogadva a költségvetés 12 előirányzati terve, nem lehet forrást folyósítani az intézmények számára. A szabályozás eredeti célja a költségvetés kontrollálhatóságának fokozása volt, mérsékelve a felelőtlen gazdálkodást.

Abban az esetben, ha ezt a tucatnyi jogszabályt nem sikerül elfogadni az új fiskális év kezdetéig, a kormányzat és annak mintegy 438 alintézménye részlegesen vagy teljesen leáll, és a megállapodás megszületéséig zárva is marad. Ideiglenesen felfüggesztik a szolgáltatásokat, a dolgozókat pedig elbocsátják.

Kivételt képeznek ez alól az úgynevezett „szükséges munkakörök” dolgozói, akiket fizetés nélküli munkára köteleznek. Ilyen munkakör például a légiforgalmi irányítás, a reptéri csomagellenőrzés, a postai levélszállítás vagy az adóellenőrzés. A Belbiztonsági Minisztérium 253 ezer alkalmazottja közül 227 ezer fő számít nélkülözhetetlennek (rendőrök, partőrök, határőrök), míg az Igazságügyi Minisztérium dolgozóinak 85 százaléka (börtönök és ügyészségek személyzete) vagy a Védelmi Minisztérium szinte teljes állománya. A finanszírozás újbóli biztosításával természetesen visszamenőleg folyósítják a fizetéseket. Mivel a közalkalmazottaknak csupán 15 százaléka él és dolgozik a fővárosban, a kormányzati leállás és fizetésmegvonás országos problémát jelent, kiváltképp az ünnepi szezon közeledtével.

1980 óta 14 évben következett be az állami intézmények – legalább részleges – leállása, de ahogyan az alábbi ábrán is látszik, a legtöbb esetben ez csupán pár napig tartott. Az utóbbi években egyre gyakrabban szembesülnek a megállapodás hiányával az USA-ban, ami a politikai polarizáció következménye. A törvényhozás szélsőségeinek erősödése hátráltatja nemcsak a konszenzusos költségvetés, de az adósságplafon témájában történő megállapodásokat is.

A Kongresszusi Költségvetési Hivatal becslései szerint az állami leállás minden egyes héttel 0,15 százalékponttal csökkenti a GDP növekedési ütemét. A legutóbbi, 2018–2019-es leállás, a becslések szerint, 11-50 milliárd dolláros kárt okozott a világ legnagyobb gazdaságának, és közel 800 ezer közalkalmazott átmeneti elbocsátását eredményezte.

Idén szeptemberben, az elhúzódó tárgyalási folyamatban nem sikerült véglegesen megállapodni a republikánus képviselők által szorgalmazott kiadáscsökkentő intézkedésekről, így a korábbi amerikai házelnök, Kevin McCarthy a határidő lejárta előtt pár órával egy 45 napos átmeneti finanszírozási tervet fogadtatott el a kongresszus alsóházával. Ezzel megakadályozta a leállást, de a kényes vitapontokat nem feloldotta, hanem elhalasztotta. Donald Trump arra bíztatta a republikánusokat, hogy akár az állam leállításának árán is, de álljanak ki a kiadáscsökkentő követeléseik mellett. Ezen felbuzdulva Matt Gaetz floridai képviselő 7 republikánus társával (és a demokrata honatyákkal) szövetkezve leváltotta McCarthyt a házelnöki posztról, aki így a harmadik legrövidebb ideig tölthette be a pozíciót.

A renegát republikánus képviselők arra hivatkoztak, hogy a házelnök szinte egytől egyig elfogadta az átmeneti költségvetésben az elnök kiadásnövelő javaslatait, megszegve ezzel a korábbi ígéreteit. McCarthy eltávolítását követően potenciális házelnökjelöltként Trump neve is felmerült. Abban az esetben, ha az elnök valamilyen oknál fogva nem képes munkája teljesítésére, az elnöki posztot az alelnök után a házelnök töltheti be. Néhány republikánus képviselő terve szerint a volt elnököt kinevezve a házelnöki posztra, majd bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatva mind Joe Biden elnököt, mind Kamala Harris alelnököt, Trump visszatérhetett volna a kormány élére. A valószínűtlen elképzelés azonban már a házelnöki posztra nevezéskor megbukott, mivel a republikánus párt belső szabályzata szerint nem lehet olyan személyt hivatali pozícióba jelölni, aki ellen legalább kétéves börtönbüntetést jelentő eljárás folyik.

Az új házelnökkel, Mike Johnsonnal azonban a 45 napos finanszírozási terv lejártával, november 15-én szintén nem sikerült végleges egyezséget kötni a kiadáscsökkentő intézkedésekről, így egy újabb, lépcsőzetes átmeneti finanszírozást fogadtak el. Ennek keretében a tucatnyi előirányzati törvény közül az összköltségvetés 20 százalékát kitevő négy jogszabályt január 19-ig, a maradékot pedig február 2-ig fogadták el.

Azonban ez az átmeneti költségvetés a 106 milliárd dolláros, Ukrajnának és Izraelnek nyújtott háborús segélyt, a Tajvannak nyújtott támogatást és a mexikói határvédelem többletforrásait nem tartalmazza, így ennek a problémának a feloldása a jövő évre csúszik.

Mike Johnson esküt tett arra, hogy 2024-ben már nem fogja „félrerántani a kormányt” a kormányzati leállás elől, így bármilyen áron, de meg fog születni a végleges költségvetés. Ez egy rendkívül nehéz folyamat lesz. Ukrajna támogatása a demokrata honatyák számára rendkívül fontos, azonban a republikánus képviselők egy csoportja (Freedom Caucus) ezt az összeget inkább határvédelemre költené. A megállapodás létrejöttét tovább hátráltatja, hogy a Kongresszus alsóházában a republikánusoknak kicsiny, mindössze három mandátumos többsége van, így a frakciófegyelem hiányában Johnson házelnöknek a javaslata elfogadtatásához mindenképpen szüksége lesz demokrata szavazatokra is. Továbbá a kiadáscsökkentő republikánus javaslatok megszavazásának is kicsi az esélye, mivel a Szenátust a demokraták uralják.

Az infláció letörése érdekében megemelték a kamatkörnyezetet

Az elmúlt két évben tartó inflációs periódus letörésének érdekében az Egyesült Államok jegybankja az alapkamat emelésébe kezdett. A sok szempontból irányadó hozamráta fokozódása a teljes kamatkörnyezet emelkedését eredményezi. Ennek köszönhetően az USA ötéves futamidejű kötvényeinek kamata az év eleje óta a háromszorosára emelkedett, de a tízéves állampapír hozama is 16 éves rekordot döntött meg.

Az alábbi ábrán az összesített állami hitelállomány súlyozott átlagos kamata látható 2018-tól. A mutató idei átlagos értéke 2,5 százalék lehet, ami 11 éves rekordot jelent. Az Egyesült Államok jegybankja a gazdaság hűtésének érdekében a 2010-es évtized végén is kamatemelésbe kezdett, amit aztán a koronavírus-járvány okozta gazdasági lelassulás ellensúlyozása miatt csökkentettek.

Rekordmértékű államadósság

A hozamszint mellett az Egyesült Államok nominális adóssága is a második világháború óta nem látott szintet ostromolja. Az alábbi ábra a generális államadósságot szemlélteti, míg a szövetségi szintű kötelezettségi állomány az előrejelzések szerint 2033-ra a GDP 120 százalékára nőhet, szemben a tavalyi 96 százalékkal.

Az eladósodás folytatódni fog a fokozódó államháztartási hiány miatt, amely idén elérheti a GDP 6 százalékát. Az Egyesült Államok idei deficitje már az év első kilenc hónapjában elérte az előirányzat 170 százalékát (1400 milliárd dollár), év végére pedig 1700 milliárd dollárra emelkedhet. 2033-ra a bruttó hazai össztermék 8 százalékát kitevő kölcsönt vállalhat az USA kormányzata, ami a 2015–2019 közötti időszak átlagosan 3,5 százalékos szintjéhez képest jelentős. A Fitch minősítő cég előrejelzése szerint a hiány 2024-ben a GDP 6,6 százalékát teszi ki, 2025-ben pedig 6,9 százalékot.

Ezer milliárd dollár felett az adósságszolgálati kiadások

Magasabb adósságállományra magasabb kamatok mellett több pénzt kell fizetni. 2023-ban az Egyesült Államok adósságszolgálatra fordított összege a történelemben először haladja meg az 1000 milliárd dolláros szintet. Az államadósságok törlesztésére globálisan idén közel 2000 milliárd dollárt fordítanak, amelyből az Egyesült Államok részesedése közel 50 százalékos. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal hosszú távú előrejelzései szerint a nettó kamatfizetések mértéke 2033-ra 1400 milliárd dollárra, 2053-ra pedig 5400 milliárd dollárra nőhetnek.

Ezzel az adósságszolgálatra fordított összeg a szövetségi költségvetésen belül a második legnagyobb, 16,4 százalékos részesedésű tétellé vált, szemben a tavalyi 9,7 százalékkal. Előrejelzések szerint 2033-ra a kamatfizetési kiadások összköltségvetésen belüli hányada elérheti a 26 százalékot.

A GDP százalékában mérve 25 éve nem látott szintű az adósságszolgálat, csupán a tavalyi évhez képest pedig 50 százalékos a növekedés. Míg tavaly a bruttó hazai össztermék 1,9 százalékát tették ki a kamatfizetési és törlesztési kiadások, az évtized végére ez 4,5 százalékra, 2053-ra pedig 6,7 százalékra emelkedhet.

Ezek igen vészjósló előrejelzések, azonban mivel a kamatterhek nagymértékben függenek a jövőbeli hozamoktól, és bár a 2010-es évek historikusan alacsony kamatkörnyezetére nem lehet számítani, a hozamszint mérséklődése a jelenlegi szinthez képest borítékolható. A kamatkörnyezet csökkenése azonban nem a közeljövőben fog bekövetkezni. Jerome Powell, a FED elnöke a monetáris tanács legutóbbi ülését követő sajtótájékoztatóján nem zárta ki a további kamatemeléseket az infláció toleranciasávba csökkentése és a gazdaság hűtésének érdekében. A FED vezetését az sem hatja meg, hogy számos befektető és alapkezelő arra panaszkodott, hogy a magas kamatok miatt súlyos veszteségekkel szembesültek, mivel korábban a kamatcsökkentésre spekuláltak.

Leminősítették az Egyesült Államokat

A Fitch hitelminősítő vállalat augusztus elején csökkentette a legjobbnak számító értékeléséről (AAA) AA+-ra az USA államadósságának osztályzatát. Az Egyesült Államok történetében csupán a második leminősítést nem az elszálló államadóssággal és kamatkiadásokkal indokolták, hanem a kormányzati leállás egyre gyakoribbá válásával, és így a „kormányzás minőségének romlásával”. Az utolsó pillanatokban meghozott módosítások aláássák a döntéshozókba vetett bizalmat.

Ezt tetézve idén novemberben a Moody's értékelővállalat is negatívra rontotta az Egyesült Államok hitelminősítésének kilátásait. Indoklásukban kiemelték, hogy az első félév csődhulláma, a Bank of America és a Citi Group nehézségei komoly pénzügyi kockázatot jelentenek.

Továbbá, a következő évtizedben a magasabb kamatlábak és a növekvő adósságállomány az adósságszolgálati, az elöregedő népesség pedig a szociális kiadások emelkedését eredményezve aláássa a költségvetés fenntarthatóságát, így komoly politikai reformokra és kiadáscsökkentésre lenne szükség.