Az átlagos munkahét hossza az Európai Unióban évről évre rövidül. Íme a legfontosabb megállapítások:

• A leghosszabb heti munkaidő Görögországban volt 2023-ban (39,8 óra), a legrövidebb Hollandiában (32,2 óra).
• Magyarországon a heti ténylegesen ledolgozott munkaidő 37,8 óra volt tavaly, mellyel hazánk az uniós középmezőnyben helyezkedett el.
• Az EU szintjén több törésvonal is látszik a heti munkaórák számában: a keleti és déli tagállamokban átlagosan magasabb a heti munkaórák száma, mint a nyugati vagy északi országokban. Ebben a részmunkaidős foglalkoztatásnak fontos szerepe van: a nyugati országokban jellemzőbb a részmunkaidős foglalkoztatás, elsősorban a nők körében.
• Az EU átlagát tekintve a részmunkaidős foglalkoztatottak átlagosan 21,7 órát, míg a teljes munkaidőben dolgozók átlagosan 39 órát dolgoztak tavaly egy hét alatt.
• Az EU-ban 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak heti 39,8 órát dolgoztak, míg az azonos csoportba tartozó nők 2 órával kevesebbet, 37,8 órát. Magyarországon alacsony volt az eltérés a nemek között munkaidő tekintetében: a férfiak egy héten átlagosan 0,8 órával (48 perc) dolgoztak többet a nőknél (teljes munkaidős foglalkoztatás esetén).

Heti munkaórák száma az EU-ban

Az Eurostat közlése szerint 2023-ban az Európai Unióban a 20–64 évesek ténylegesen ledolgozott heti munkaideje – főállású dolgozók esetén – átlagosan 36,1 óra volt; mely rövidebb heti munkaidőt jelent, mint 2022-ben (36,4 óra átlagosan).

A tagországok között jelentős eltéréseket láthatunk a ténylegesen ledolgozott heti munkaórák számát tekintve. A leghosszabb heti munkaidőt Görögországban (39,8 óra), Romániában (39,5 óra), Lengyelországban (39,3 óra) és Bulgáriában (39,0 óra) regisztrálta az Eurostat. Ezzel szemben Hollandiában volt a legrövidebb a munkahét (32,2 óra) 2023-ban, majd Ausztria (33,6) és Németország (34,0) következett.

Magyarországon a heti ténylegesen ledolgozott munkaidő 37,8 óra volt tavaly, mellyel hazánk az uniós középmezőnyben helyezkedett el. Idehaza az EU átlagánál többet dolgoztunk egy hét alatt, azonban régiós szinten rövidebb volt egy átlagos munkahét, Szlovákiában (37,6 óra) és Észtországban (36,4 óra) dolgoztak csak kevesebbet a magyaroknál.

Az EU szintjén egyrészt egy Kelet–Nyugat törésvonal látszik a ténylegesen ledolgozott heti munkaórák számában: a kelet-közép-európai régió országaiban átlagosan több órát dolgoztak egy hét alatt a foglalkoztatottak, mint Nyugat- és Észak-Európában. Továbbá a dél-európai tagországokban (Görögország, Ciprus, Portugália, Málta, Spanyolország) – Olaszországot kivéve – az uniós átlagnál (36,1 óra) hosszabb volt a munkahét 2023-ban; meghaladva a nyugati és északi tagállamok heti átlagos munkaidejét. Összességében a gazdaságilag fejlettebb (magasabb GDP/fővel rendelkező), úgynevezett centrumországokban (pl. Németország, Belgium, Hollandia, Dánia) alacsonyabb heti óraszámban dolgoznak, mint a déli vagy keleti országokban.

A legtöbb tagállamban – így hazánkban is – 2022-höz képest csökkent a ténylegesen ledolgozott heti munkaórák száma, kivéve Ciprust, Horvátországot, Csehországot és Görögországot, ahol nőtt a munkahét ideje – míg Belgiumban, Litvániában és Máltán nem változott egy év alatt.

Az adatoknál fontos figyelembe venni egyrészt, hogy a teljes és részmunkaidős dolgozókat egyaránt tartalmazzák, továbbá a főállású dolgozóknál mérték a ténylegesen ledolgozott heti munkaórákat, tehát figyelembe vették a szabadságokat, a betegség vagy egyéb ok miatti távolléteket is – azok nem számítanak bele az adatokba. Így az eredményeket befolyásolja egyrészt a részmunkaidőben dolgozók országonként eltérő aránya, valamint a jogi keretezés és a munkahét országspecifikus szokásos hossza közötti különbség.

Teljes és részmunkaidős dolgozók heti munkaideje az EU-ban

Mivel az előző, általános adatok magukban foglalják mind a teljes-, mind a részmunkaidős foglalkoztatottakat, érdemes e tekintetben megbontva is nézni a heti munkaórák átlagos számát.

Az EU egészében a munkavállalók 17 százaléka dolgozott 2023-ban részmunkaidőben, míg 83 százalékuk teljes munkaidőben; jelentős tagországonkénti eltéréssel. Legnagyobb arányban Hollandiában dolgoztak részmunkaidőben (39 százalék), melyet Ausztria követ (30 százalék) és Németország (28 százalék) – ez magyarázatot is ad az első bekezdés „ranglistájára” – a nyugati országokban jellemzőbb a részmunkaidős foglalkoztatás. Ezzel szemben Bulgáriában (1 százalék), Romániában (3 százalék) és Szlovákiában (3 százalék) a legalacsonyabb a részmunkaidőben dolgozók aránya.

Az EU átlagát tekintve a részmunkaidős foglalkoztatottak átlagosan 21,7 órát, míg a teljes munkaidőben dolgozók átlagosan 39 órát dolgoztak tavaly egy hét alatt. Részmunkaidős munkakörben tagországonként átlagosan 18,3–26,7 órát dolgoztak egy héten a munkavállalók, míg teljes munkaidős állásban 37,2 óra (Finnország) és 41,2 óra (Görögország) között egy héten. Magyarországon részmunkaidős jogviszonyban átlagosan 20,7 órát, míg teljes munkaidős állásban 38,5 órát dolgoztunk átlagosan egy héten.

A nők esetében sokkal gyakoribb Európa-szinten a részmunkaidős foglalkoztatási viszony, mint a férfiak esetében.

• 2023-ban a férfi munkavállalók 8 százaléka dolgozott részmunkaidőben az EU egészében, 92 százalékuk teljes munkaidőben (magyar arány: 2:98 százalék);
• míg a nőknél a részmunkaidősek aránya az EU egészében átlagosan 28 százalék volt, teljes munkaidőben 72 százalékuk dolgozik (magyar arány: 6:94 százalék).

Mindez pedig befolyásolja a férfiak és a nők heti munkaidejét is.

Nemek közti különbségek a heti munkaidőben

A női munkavállalók átlagosan 33,4 órát dolgoztak egy héten az EU átlagában 2023-ban, 5 órával kevesebbet, mint a férfiak (38,4 óra). Ahogy az előző bekezdésben is írtuk, ebben a részmunkaidős foglalkoztatás fontos szerepet játszik – ugyanakkor emellett más, kulturális-társadalmi tényezők is meghatározók lehetnek, mivel mind teljes, mind részmunkaidős foglalkoztatási kategórián belül tavaly a férfiak többet dolgoztak a nőknél.

Az EU-ban 2023-ban a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak heti 39,8 órát dolgoztak, míg az azonos csoportba tartozó nők 2 órával kevesebbet, 37,8 órát. A nők esetében a leghosszabb heti munkaidő Romániában (39,5 óra), Lettországban (39,4 óra) és Görögországban (39,3 óra) volt. A legrövidebb munkahetet Hollandiában (35,2 óra), Finnországban (35,7) és Írországban (36,5) tapasztalták. Magyarországon a nők teljes munkaidőben átlagosan heti 38,1 órát dolgoztak 2023-ban.

Ami a férfiakat illeti, hét uniós országban átlagosan 40 óránál hosszabb a munkahét, különösen Görögországban (heti 42,5 óra), Cipruson (41,3) és Lengyelországban (41,1). Ezzel szemben a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak Finnországban és Luxemburgban (egyenként 38,4 óra), valamint Hollandiában és Svédországban (egyenként 38,8 óra) kevesebb órát dolgoztak hetente. Magyarországon a férfiak teljes munkaidőben átlagosan heti 38,9 órát dolgoztak 2023-ban.

A nemek közötti legjelentősebb különbség az uniós országok közül Írországban volt tapasztalható (4 órányi eltérés), míg a legkisebb különbség Bulgáriában (0,3 óra). Magyarországon alacsony volt az eltérés a nemek között munkaidő tekintetében: a férfiak egy héten átlagosan 0,8 órával (48 perc) dolgoztak többet a nőknél.

Heti munkaidő gazdasági szektoronként

A leghosszabb munkahetet a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat (41,5 tényleges munkaóra) szektorban töltötték a munkavállalók 2023-ban, míg a legkevesebb munkaórát a háztartások mint munkaadók (26,7 tényleges munkaóra) és az oktatás (31,9) területén dolgozták.

Magyarországon is a legtöbbet egy héten a mezőgazdaságban dolgoztak a munkavállalók (38,8 óra), de a szállítás, raktározás területén is hasonlóan magas volt a heti ténylegesen ledolgozott munkaórák száma (38,8 óra). Legrövidebb munkahetük az ingatlanügyletek szektorban (36,6 óra) és a háztartásokban dolgozóknak (29,2 óra) volt idehaza 2023-ban.