A fiskális politikai intézkedések egyik leggyakoribb és legnépszerűbb lépése az adócsökkentés, amely a háztartások magasabb elkölthető jövedelmén keresztül megemel(het)i a nemzetgazdasági összkeresletet. Az alábbi infografikán néhány hipotetikus állítás és számítás szerepel, illetve rámutatunk, hogy az adócsökkentés esetében a látható előnyök mellett vannak olyan kockázatok is, amelyeket a gazdaságpolitikai döntéshozatal során mindenképpen érdemes szemügyre venni.

Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben többször is azt fejtette ki, hogy ha lezárul a háború, akkor a kormányzat „békeköltségvetést” fogadhat el, amelynek része lehet egy komoly családi adókedvezmény. A szomszédunkban dúló háború lezárulása, amely komoly hatással van az inflációra, az energiaárakra és a fogyasztás alakulására, nagyobb mozgásteret biztosíthat a kormány számára a tervek megvalósításához. Ha a lehetőségek adottak lesznek, akkor a 2025-ös évben a gyermekek után járó adókedvezményt a kabinet – nagy valószínűség szerint – két lépésben meg kívánja duplázni.

Amennyiben a feltételek adottak lesznek, akkor

Természetesen ennek a költségvetési oldalon is van hatása, ugyanis a 2024-es nagyjából 320 milliárd forintnyi költségvetési teher 640 milliárd forintra emelkedhet.

Az ilyen jól bevált fiskális programok már jól ismertek a gazdaságpolitikában, és az is tudható, hogy az előnyeik mellett megjelenhetnek a kockázatok is. Az előnyök között a növekvő fogyasztási kiadásokat, a javuló ösztönzőket és a hosszabb távú növekedési hatásokat emelhetjük ki. A kockázati kategóriában pedig az inflációs hatások, a költségvetési hiány és az államadósság, illetve a gazdasági egyenlőtlenségek kérdése szerepel. Ez utóbbiak inkább kihívások, és a monetáris és a fiskális politika általában kezelni tudja őket. Az adókönnyítés és az adó-visszatérítés jellemzően egy olyan üzleti környezetet teremt, amely kedvező munkavállalói és nemzetgazdasági szempontból is.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!