A tízkarú OTP-polip: így terjeszkedett a régióban a legnagyobb magyar bank
További GeoCompass cikkek
- Európa egyre szárazabb, és nem csupán novemberben – a fiatalok dobják az alkoholt
- A világgazdaság új motorja vagy csalóka ábránd?
- Gazdasági semlegesség: Ausztria, Svájc és Finnország így csinálják
- Trump vs. Harris: ezek a hét csatatérállam legfontosabb kampánytémái
- Próbálkozik, de nehezen nyer magasságot a fenntartható repülés
A terjeszkedés első lépései
A regionális terjeszkedés során az OTP Bank elsősorban az olyan országokban kívánt megjelenni, amelyek a magyarhoz hasonló gazdasági fejlődési lehetőségeket tartogattak. Ehhez megfelelőnek bizonyultak a szomszédos országok, valamint a szélesebb kelet-európai régió államai is.
Elsőként 2001-ben Szlovákiában terjeszkedett a magyar vállalat. A külföldi akvizíció során a szlovák IRB intézetet vásárolta fel, 4,2 milliárd forintot kifizetve az ügyletért, valamint 92,6 százalékos tulajdonrészt szerezve. Az IRB Bank Szlovákiában egy közepes méretű pénzintézetnek volt tekinthető, vállalati reputációja sokat romlott az OTP bekebelezéséig. Az OTP tanult abból a hibából, amelybe Magyarországon több nyugat-európai nagyvállalat az 1990-es években beleesett. Gyakori volt ugyanis, hogy ugyanazt az imázst próbálták itt is alkalmazni, mint az anyaországban, viszont az ügyfeleket ezzel nem tudták megnyerni, így a leányvállalat működése is jóval több akadályba ütközött. Az OTP emiatt nem követi ezt az elvet azóta sem az idegen piacokon lévő érdekeltségeinél, ehelyett a helyi viszonyoknak megfelelően alakítja ki új arculatát, amely ettől még magában hordozza a klasszikus OTP-s jegyeket.
A szlovák felvásárlást követően két évvel később, 2003 májusában a bolgár, majd alig egy évvel később 2004 áprilisában a román bankpiacra is belépett a magyar bank. Bulgáriában a DSK bankot vásárolta fel, 100 százalékos tulajdoni részesedést szerezve, 76,1 milliárd forintért. Romániában a RoBank intézményét szintén teljes részesedéssel vette át, viszont jóval kedvezőbb áron, 9,9 milliárd forintot kifizetve érte. A bolgár DSK bank, hasonlóan az OTP Bank jogelődjéhez, egy 1951-ben alapított takarékpénztári intézmény volt, amelyet az 1990-es évek végén részvénytársasággá alakítottak. A DSK Bulgária legrégibb és legnagyobb ügyfélkörrel rendelkező bankja volt, az OTP piaci részesedése a három országból itt lett a legmagasabb. A DSK felvásárlását követően 2018–2019 során újabb bolgár bankot, a Societe Generale Expressbank (SGEB), valamint annak leányvállalatait is szárnyai alá vonta az OTP. Az SGEB így a DSK EAD tulajdonába került, 6,4 százalékkal növelve annak piaci részesedését.
Mind a román, mind a szlovák piacon mérsékelt eredményeket tudott a bank leányintézete elérni. Szlovákiából 2020-ban távozott, a belga székhelyű KBC csoport vásárolta fel részvényeinek 99,44 százalékát.
A román eset hasonló volt, itt sem sikerült akkora részesedést elérni, ami hosszú távon megérte volna a leányintézetek fenntartását. Még 2014-ben történt terjeszkedési előrelépés, amikor az OTP Bank felvásárolta a Millenium Bankot, de az ezáltal megszerzett 0,8 százalékos piaci részesedés nem bizonyult elégségesnek a későbbiekben. Az eladás hírét 2024 februárjában tette közzé a bank, amely tájékoztatóban közölték, hogy a Banca Transilvaniaval kötöttek adásvételi szerződést 347,5 millió euró értékben. Az OTP Bank részesedése a román piacon 2,64 százalék volt, ami 420 ezer lakossági, 22 ezer vállalati ügyfelet foglalt magába. A további növekedést az OTP csak újabb romániai akvizíciókkal tudta volna elérni, ami azonban nem került kilátásba. A felvásárló Banca Transilvania Románia és Délkelet-Európa egyik legnagyobb bankja, 20 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik az országban, 4 millió ügyfelét 10 ezer munkavállalója szolgálja ki nap mint nap.
Balkáni térség
A balkáni térség államai közül négy országban van jelen az OTP Bank. 2004 év végén került sor a horvát Nova Banka intézmény felvásárlására. A 236 millió eurós vételárért cserébe az OTP 95,59 százalékos részvénycsomagot kapott, valamint a horvát bankpiac hetedik legnagyobb bankját. A Nova Banka 300 ezer ügyfelet szolgált ki 2004-ben, így piaci részesedése 5 százalék körüli volt a felvásárláskor. Az OTP Bank az akvizíciót követően ismertette további terveit az új leányvállalattal: a lakossági és vállalati termékek fejlesztése mellett nagy hangsúlyt fektetnének a hálózati és informatikai korszerűsítésekre, valamint 2010-ig 10 százalékos piaci részesedés elérését célozták meg. A 2010-es céldátumot ugyan nem sikerült tartani a részesedés növeléséhez, viszont 2017-re elérték és át is lépték a kitűzött arányszámot. A 2014-es Banco Poplare Croatia, valamint a 2016-os Splitska Banka felvásárlásának eredményeként az OTP banka Hrvatska az ország negyedik legnagyobb pénzintézete lett, 11 százalékos piaci részesedést érve el. Az akvizíciókat követően 2018-ra 500 ezer ügyféllel rendelkezett az OTP Horvátországban, ezzel pedig piacvezető pozícióba került.
A horvát piac után Szerbia következett, ahol rövid idő alatt több felvásárlást is eszközölt az OTP. 2005 év végén került bejelentésre a Niska Banka felvásárlása, ezt követte 2006 áprilisában a Zepter Banka, ugyanez év júliusában a Kulska banca. A három akvizíció 45,9 milliárd forintba került, eredményeként pedig 3 százalékos piaci részesedést szerzett Szerbiában az OTP. Az összeolvasztott három intézet után hosszú ideig nem történt újabb felvásárlás, majd 2017–2018 során újabb két bank került a csoport kezelésébe. A Vojvođanskabanka, valamint a SocGen Serbia beolvasztása után, 2021-re sikerült végrehajtani a Vojvođanska banka és az OTP banka Srbija integrációját a közös rendszerben.
Az összes addigi szerbiai akvizíciót magába tömörítő OTP banka Srbija a legnagyobb részesedéssel rendelkező intézmény lett a szerbiai hitelpiacon, továbbá 5,6 milliárdos mérlegfőösszegével a második legnagyobb banknak számít az országban.
Az integráció egy olyan mérföldkövet is jelent a bankcsoport életében, amely megerősíti a régiós terjeszkedés eredményességét, valamint a korábban kitűzött stratégia megvalósulását is.
A szerb akvizíciót követően, 2006 augusztusában került bejelentésre a montenegrói terjeszkedés is az OTP részéről. Az 1997-ben létrehozott CKB-t 100 százalékos tulajdoni részesedéssel vásárolta fel az OTP, 28,9 milliárd forintért. A bank mérlegfőösszege 2007 év végén 260,5 milliárd forintot tett ki. A bruttó ügyfélhitelek jelentősebb részét (65,5 százalékát) vállalkozói hitelek tették ki, 31,3 százalékban pedig lakossági hitelek alkották. 2007 során a leányintézet 2,4 milliárd forint adózás előtti eredményt realizált. Ügyfeleinek száma meghaladta a 268 ezret, ami a 615 ezres teljes lakossághoz képest is számottevő arány. Az OTP az ügylettel Montenegró piacvezető bankjának tulajdonosává vált, ami stratégiai céljai mellett a régiós terjeszkedés további fontos lépése volt. 2019-ben újabb felvásárlást kezdeményezett Montenegróban az OTP. Ekkor a SocGen Banka Monetengro helyi érdekeltségeit kívánta szárnyai alá vonni. A Societe Generale Montenegro 11,9 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett az országban, az állam harmadik legnagyobb bankjaként tartották számon. Az 1906-ban alapított jogelőd intézmény egy olyan patinás szereplője a montenegrói bankéletnek, amely ötvözi a modernitást és a dinamikus pénzügyi lehetőségeket is.
Az akvizíció révén az OTP Bank továbbra is piacvezető pozícióban maradt, piaci részesedését pedig 28 százalékra sikerült növelni az országban.
A régiós felvásárlások és piacra lépések Montenegróval nem álltak meg, 2018-ban Albániában került sor a folytatásra. A Banka Societe Generale Albania SH-ban az OTP 88,89 százalékos részesedést vásárolt, így az ország ötödik legnagyobb bankjának és 6 százalékos piaci részesedésnek lett a többségi tulajdonosa. Ahogyan a legtöbb ország esetében, az OTP itt is folyamatosan kereste és keresi a további növekedés és terjeszkedés lehetőségeit, így nem volt meglepő, hogy néhány évvel később újabb intézet felvásárlását jelentették be. 2022 decemberére zárult le az az akvizíció, amely során a görög Alpha Bank albán leánybankját, az Alpha Bank Albaniát vásárolta meg az OTP. Az Alpha Bank Albánia nyolcadik legnagyobb bankja, mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleket kiszolgálja tevékenységével. A felvásárlásért 55 millió eurót fizetett az OTP, ezáltal pedig további 5 százalékos részesedést szerzett az albán bankpiacon.
A négy országban való terjeszkedés lehetővé tette, hogy az egyik legstabilabb és legaktívabb pénzügyi csoportot hozza létre az OTP a Balkán államaiban.
A felvásárlások révén a montenegrói és a szerb piacokon is piacvezető pozíciót sikerült elérnie, ami elősegíti a további terjeszkedéseit, mind az adott országok, mind a balkáni államok más területein.
Kelet-Európa és Közép-Ázsia
A balkáni terjeszkedéssel egy időben az OTP ismét kelet-európai országok felé is nyitni kezdett, elsősorban a szomszédos Ukrajna, valamint a távolabbi Oroszország, majd Moldova került sorra.
Ukrajnában 2006 júniusában lépett be az OTP, amikor 650 millió eurós vételárért gazdát cserélt a Raiffeisen ukrajnai leánybankja. Az akvizíció mérete jóval nagyobb volt, mint az eddigiek, így a befektetők számára is reménykeltőnek bizonyult. Ugyanakkor felmerült a kérdés, hogy a továbbiakban kilátásba helyezett újabb felvásárlásokat a magas vételár miatt mikor tudja majd az OTP foganatosítani. A bank 2005 év végén 1,2 milliárd eurós mérlegfőösszeggel zárt, így 3,6 százalékos piaci részesedést ért el az ukrán bankpiacon. Ukrajna hetedik legnagyobb bankjaként saját tőkéje 139 milliárd euró volt, 2005 év végén pedig adózás előtti eredménye elérte a 39,7 millió eurót. Az akvizícióval az OTP Bank ukrajnai leányvállalatánál mintegy 1900 nagyvállalati és 3600 kis- és középvállalati ügyfélre tettek szert 2006-ban. A további terjeszkedés itt is hosszútávú célként került megfogalmazásra az OTP Bank részéről, amelyet azonban előbb a 2014-es krími események, majd a 2022-es orosz–ukrán háború késleltetett. Mivel 2006 során a csoport elkezdte tevékenységét Oroszországban is, valamint a 2022-es eseményeket követően is folytatta azt, így 2022 tavaszától 2023 őszéig az OTP Ukrajnában feketelistára került emiatt. Miután a listáról eltávolították az intézményt, felmerült annak lehetősége, hogy az OTP tovább növelné részesedését Ukrajnában, újabb felvásárlással. A szóban forgó intézet a Sense bank, valamint az Ukrgasbank, mindkét állami tulajdonban lévő pénz- és hitelintézet, viszont konkrét kijelentés az akvizícióval kapcsolatban egyik esetében sem történt az OTP részéről. A Sense bank OTP általi felvásárlása a magyar tulajdonú cég által több előnnyel is járna. Egyrészt az OTP leányvállalatainak és a Sense fiókjainak egyesítésével Ukrajna negyedik legnagyobb bankja jöhetne létre. Másrészt kisebb ráfordítással tudná az új csoportot üzemeltetni az OTP, mivel a Sense az országban az egyik leginkább fejlett üzletággal működő bank. Korábbi tájékoztatójában az OTP Bank felhívta a figyelmet arra, hogy elsődleges céljuk Ukrajnában megőrizni a pénzügyi stabilitást és infrastruktúrát, amelyhez több millió eurós támogatást, tárgyi adományokat, humanitárius adománygyűjtést és 160 menekült elszállásolását biztosították ügyfeleik és munkatársaik részére. A leánybankok tevékenységét az OTP csoport továbbra is fenntartja, viszont az oroszországi leánybankok felé nem nyújtanak finanszírozást és az orosz állampapírok forgalmazását Ukrajnában is felfüggesztik.
Oroszországban szintén 2006-ban jelent meg az OTP. Az első felvásárlást az Investberbank jelentette, ahol 96,4 százalékos tulajdonrész szerzéssel kezdhette meg a munkát. A felvásárlásért a magyar fél 477 millió USD-ét fizetett, ezzel a bankcsoport történetében a második legértékesebb akvizíciót hajtották végre. Alig egy évvel később, 2007-ben már újabb bank került az OTP csoporthoz, ezúttal a Donskoy Narodny Bank 100 százalékos tulajdonrésze lett megvásárolva. A rosztovi régióban található bank mérlegfőösszege 2006 év végén 89,3 millió dollár volt, így a térség meghatározó bankja. A megvásárolt bank elsődleges célközönsége a retail szegmens, 170 ezer lakossági betétszámlát és 50 ezer hitelszerződést kezelt a felvásárláskor. Mind ez, mind az elsőként bekebelezett Investberbank jól illeszkedik az OTP csoport struktúrájába. A 2014-es, majd a 2022-es ukrajnai események hatására kérdésessé vált, hogy az Oroszországban működő magyar leányvállalat hogyan tudja folytatni tevékenységét. Az egyik legfontosabb problémára az MNB hívta fel az OTP figyelmét. E szerint az oroszországi tevékenység, fizetési forgalom kapcsán számos kockázat merülhet fel, mivel a gazdasági szankciók, a pénzmosás-megelőzési és terrorizmusfinanszírozási tevékenység, valamint a különböző jogszabályoknak való megfelelés területein több ponton eltér az orosz és az EU-s álláspont. Az OTP Bank még korábban kiadott tájékoztatója szerint az orosz leánybank működését az OTP csoport teljes mértékben alárendeli a nemzetközi szankciós előírásoknak. A vállalati hitelportfóliójukat fokozatosan leépítik, nem fektetnek be orosz állampapírokba, valamint azok forgalmazását a teljes nemzetközi csoportban felfüggesztik. Ezen kívül az OTP Bank Nyrt., nem nyújt finanszírozást oroszországi leánybankja számára sem, emellett pedig folyamatos mérlegelés alatt tartják a további korlátozások szükségességét. Elemzés alá vonták az orosz piac elhagyásának esetleges feltételeit és következményeit is, ugyanakkor erre vonatkozó előkészítő lépés mindeddig nem történt. A 2023. évi Integrált Éves Jelentés részletes adataiból az is kiderül, hogy 2023-ban az azt megelőző évhez képest némi csökkenés tapasztalható a fiókszámok, az ATM-ek, valamint a POS terminálok értékeiben.
A kelet-európai terjeszkedés Moldovával folytatódott 2019-ben. A korábban Mobiasbanca néven ismert bankhálózat felvásárlását 2019. februárjában jelentette be az OTP csoport. A 96,69 százalékos részvénycsomag megvásárlásával 13,8 százalékos piaci részesedést szerzett az OTP a moldovai bankpiacon, így a negyedik legnagyobb intézmény tulajdonosa lett. A Mobiasbanca univerzális bankként működik, tehát mind a lakossági, mind a vállalati ügyfeleket kiszolgálja. A moldovai akvizíció kedvező eredményeket ér el a megvásárlás óta: 2023-as adatok alapján az előző évi értékhez képest az üzemi eredmény 3 százalékos növekedést, míg a nettó kamatbevétel 2 százalékos bővülést ért el. Figyelembe véve a 2020–2023 közötti gazdasági nehézségeket, valamint az orosz–ukrán háború okozta sokkot, továbbá a moldovai gazdaság teljesítőképességét, az előző évben elért eredmények bizakodásra adnak okot.
A kelet-európai térség meghódítása után nem volt kérdéses, hogy az OTP Közép-Ázsiában is igyekszik majd érdekeltséget szerezni. Az üzbég kormánnyal már 2020 végén megkezdődtek a tárgyalások arról, hogy az OTP csoport is részt venne a bankszektor privatizációjában. Közel két évvel a tárgyalások elindítását követően sikerült is megállapodniuk a feleknek, amely keretében az OTP Bank két lépésben vásárolta meg az Ipoteka Bankot, amely az üzbég Gazdasági és Pénzügyminisztérium tulajdonában volt. Az Ipoteka Üzbegisztán ötödik legnagyobb bankja, 8,5 százalékos piaci részesedéssel és több, mint 1,6 millió lakossági ügyféllel rendelkezik. A tranzakció részét képezte az Ipoteka Bank két leányvállalata is, az Ipoteka Leasing, valamint az Imkonsugurta, amely biztosításokkal foglalkozik. Mind a vállalat régi, mind az új vezetői az akvizícióval abban bíznak, hogy mindez elősegíti az üzbég piacon a verseny fejlődését és erősödését, a vállalatirányítás színvonalának javulását és a banki szolgáltatások minőségének javítását.
Irány Nyugat?
A klasszikus nyugat-európai országokban mindeddig az OTP még nem tett lépéseket felvásárlások irányába, Szlovéniában azonban már 2019-től jelen van. A kezdeti piacra lépésnél a szlovén SKB Bankot vásárolta fel, annak leányvállalataival együtt. Az SKB Banka Szlovénia negyedik legnagyobb bankjaként 9 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett, univerzális bankként működött. Termékei és szolgáltatásai rendkívül innovatívak és versenyképesek, egyes esetekben digitális megoldásaival úttörő szerepet is kapott a szlovén bankrendszer fejlesztése során. A tranzakciót követően viszonylag korán, már 2022 során tárgyalások indultak egy újabb felvásárlás, a Nova KBM bank akvizíciójával kapcsolatosan. A szabályozói jóváhagyások az adás-vétel kapcsán 2023 februárjában kerültek lezárásra, így elkezdődhetett a Nova KBM és a korábban már OTP tulajdonba került SKB Banka integrációja. A Nova KBM megvásárlásával az OTP csoport súlya Szlovéniában 30 százalékos részesedést ért el, a betét- és hitelállomány alapján pedig vezető pozíciót tölt be az országban.
Az OTP a terjeszkedése révén immár az ötödik országban lett piacvezető, ami megerősíti a korábbi évek stratégiai döntéseinek eredményességét és helyességét is.
Időközben, idén augusztusban megtörtént a két bank összeolvadása is, amelyek így már OTP Bankaként folytatják a tevékenységet. A fúzió nemcsak az OTP életében, de a szlovén banktörténetben is kiemelkedő, hiszen Szlovéniában ilyen mértékű bankintegráció mindeddig nem történt.
A cikk az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvánnyal való együttműködésben jött létre.