Évszázadok óta vásárolnak aranyat az emberek és intézmények tartalékolás, befektetés céljából, és ez alól nem kivételek a jegybankok sem. A központi bankokra ugyanakkor nagyobb felelősség hárul, mivel ők az országuk számára képeznek és tartanak fenn tartalékot. A jegybanki aranytartalék fizikai formában történő aranyvásárlást jelent, amit az adott ország központi bankja raktároz el belföldön és/vagy külföldön.

Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején – egészen az első világháborúig – az úgynevezett aranystandard rendszere működött a világgazdaságban, ahol a fizetőeszközök fedezetét a jegybanki aranymennyiség (tartalék) adta. Ebben a korszakban tehát fontos szerepet játszott a jegybanki aranytartalék, mivel csak akkora mennyiségű pénzt bocsáthattak ki az országok, amennyire volt aranyfedezet. A mai korban ugyanakkor már nem az arany adja a fedezetet a kibocsátott bankjegyeknek és érméknek, a világ fizetőeszközei nem válthatók át aranyra.

A mai tartalékrendszerben azonban továbbra is fontos szerepet játszik az arany, de más okok miatt, mint korábban:

• elsősorban biztonsági szerepe van, felmerülő válságok, pénzügyi krízisek idején jelentős biztosítékot jelent. Mivel fizikailag van jelen a jegybanki tartalékban (nem virtuálisan) akár értékesíthető is, ily módon stabilizálható a gondban lévő ország pénzügyi rendszere.
• A tartalék nagysága továbbá javíthatja a (nemzetközi) befektetők bizalmát az adott ország irányában.
• Ezenkívül az arany az egyik legbiztonságosabb és legértékállóbb eszköznek is tekinthető, mentes a hitel- és partnerkockázattól, mivel az arany nem egy konkrét partnerrel, országgal szembeni követelés.

Az aranytartalékkal kapcsolatos kockázat elsősorban az árfolyamának alakulása, annak ingadozása, és akár hosszú évekig is nulla körül lehet a hozama, mivel költséget (kiadást) jelent az aranytömbök tárolása. Az arany árfolyama a 2008-as válságot követően először emelkedett jelentősen, majd 2020-at követően a globális kockázatok emelkedésével párhuzamosan – ingadozások mellett, de – folyamatosan emelkedik a világpiaci ára. 

2002-höz képest 2024 szeptemberében nyolcszor magasabb colt az arany világpiaci egységára. Továbbá 2020-ban a kínálati oldal problémái miatt kialakult hiány is növelte az arany árát (az aranybányászatot is akadályozták a koronavírus-járvány miatti korlátozások, illetve az aranyfinomítói kapacitások is csökkentek akkor). Jelenleg a világ aranybányászati termelésének nagy része Kínából, Ausztráliából, Oroszországból, Kanadából és az Egyesült Államokból származik.

Aranytartalékok világszinten

Míg 2000 és 2009 között csökkent a jegybankok aranytartaléka (mélyponton 30 ezer tonna alatt is járt a tartalék), tehát a központi bankok eladták a tartalékolt aranyat, addig 2009-ben – a globális gazdasági és pénzügyi válság hatására – fordulat következett be. A jegybankok 2009-től aranyvásárlásra tértek át, és azóta is folyamatosan növekszik a világ jegybankjainak aranytartaléka.

A világon a legnagyobb aranytartalékkal az USA rendelkezik (8133,5 tonna), második helyen Németország áll (3351,5 tonna), majd Olaszország (2451,8 tonna) és Franciaország (2436,9 tonna) következik (2024. júliusi adatok az Arany Világtanács jelentése alapján, szeptember elején rendelkezésre álló legfrissebbek).

Éves szinten 2023-ban a legnagyobb aranyvásárló Kína (+225 tonna), Lengyelország (+130 tonna) és Szingapúr volt (+76,3 tonna); míg legnagyobb mennyiségben Kazahsztán (-57,4 tonna), Üzbegisztán (-24,6 tonna) és Bolívia (-19 tonna) adott el aranyat.

Az Arany Világtanács szeptember elején frissített jelentése szerint 2024-ben is folytatta az aranyvásárlást Lengyelország (+33 tonna júliusig) és Kína (+28,9 tonna), valamint Törökország (+48,5 tonna) és India (+42,6 tonna) is a nagyobb aranyvásárlók közé tartoztak. Továbbá régiónkon belül Csehország is folyamatosan növeli aranytartalékát (2023-ban +18,7 tonna, 2024. júliusig +12,4 tonna), ahogy Szerbia is (2024. júniusig: +1,5 tonna).

Lengyelország: a lengyel jegybank (Narodowy Bank Polski) 2023-ban és 2024-ben is folyamatosan növeli aranytartalékát, céljuk, hogy az arany nemzetközi tartalékon belüli aránya 20 százalékra emelkedjen (jelenleg 15-16 százalék körül áll). Az aranytartalék nagy részét a Bank of Englandnél tartják. 2024 júliusában 391,7 tonna aranytartaléka volt az országnak az Arany Világtanács adatai szerint, de október elején is folytatták az aranyfelvásárlást. Jelenleg 420 tonna a lengyel aranytartalék nagysága.

Csehország: elsősorban 2023 márciusától kezdte el növelni a cseh jegybank az aranytartalékát, hónapról hónapra vásárolt aranyat egészen a legutolsó adatközlésig, 2024 júliusáig. A célkitűzés a 100 tonna aranytartalék elérése. 2024 júliusában 43,1 tonna aranytartaléka volt az országnak (nemzetközi tartalékok 2,3 százaléka).

Szerbia: Szerbia is növeli aranytartalékait, 2023-ban és 2024-ben egyaránt 1,5-1,5 tonna aranyat vásárolt a szerb jegybank (az Arany Világtanácshoz beérkezett adatok alapján, 2024. júniusig). Piaci hírek szerint további 5 tonna aranyat vásárolt a jegybank 2024 júliusában, amikoris 46,5 tonna aranytartaléka volt az országnak (nemzetközi tartalékok körülbelül 12 százaléka).

A nagy aranyfelvásárlás mögött álló tényezők

• A nemzetközi tartalékok diverzifikációja, mellyel ellenállóbbá teszik a jegybankot, és így az országot, ezáltal igyekeznek védekezni a makrogazdasági bizonytalanság és a geopolitikai sokkok ellen (pl. járvány, orosz–ukrán és izraeli–Hamász háború). Az aranyat biztonságos menedéknek tartják a bizonytalanság idején.
• Az aranyat fedezetként is használják az infláció ellen, megőrzi az értékét (az arany ára jelenleg emelkedik, átlépte az unciánkénti 2500 dolláros rekordszintet).
• A politikai kockázat is kevésbé érinti az aranyat, biztosítékként és politikai eszközként is használható.
• Más esetekben a jegybankok azért is vásárolnak aranyat, hogy segítsenek országaiknak csökkenteni a globálisan domináns valutáktól, mondjuk az amerikai dollártól való függőségüket (ilyen például Kína).

Érdekes azt is megvizsgálni, hogy az arany mekkora részét képezi a jegybankok teljes nemzetközi tartalékának. A jegybanki nemzetközi tartalékok devizakövetelésekből (készpénzbetét és értékpapírok), monetáris aranyból (azaz aranytartalékból), a Nemzetközi Valutaalapnál lévő (IMF) Különleges Lehívási Jogokból (Special Drawing Rights, SDR), illetve az IMF-nél elhelyezett egyéb tartalékpozícióból és egyéb tartalékeszközökből állnak. Világszinten a nemzetközi tartalékon belüli legnagyobb arányú aranytartalékkal Bolívia (89,4 százalék) és Venezuela (86,7 százalék) rendelkezett (az Arany Világtanács legutolsó adatai szerint). Az élbolyban található továbbá Portugália (75,3 százalék), az USA (73,2 százalék), Németország (72,5 százalék), Franciaország (70,9 százalék) is.

Aranytartalék Magyarországon

A rendszerváltozást követően az MNB aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent (1992), és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, majd 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát. 2024 őszén 110 tonnára növelte az MNB az aranytartalékot.

Magyarország az Arany Világtanács szeptember elején frissített tájékoztatása szerinti 94,5 tonna aranytartalékával a nemzetközi rangsor 40. helyén állt, a szeptemberi aranyvásárlást követően, 110 tonna aranytartalékkal pedig a 37. helyen állna a szeptember eleji rangsorban (utóbbi esetben nem lehet pontos képet mondani, mivel a szeptember eleje óta történt aranyvásárlások befolyásolhatják más országok rangsorban elfoglalt helyét is).

Régiós szinten Lengyelország (420 tonna) rendelkezik a legnagyobb mennyiségű aranytartalékkal, majd Magyarország következik 110 tonnával, utánunk pedig Románia (103,6 tonna) és Szerbia (46,5 tonna) jön a rangsorban.

Az egy főre vetített aranytartalékot vizsgálva a régiónkban hazánk rendelkezik a legnagyobb mennyiséggel: 0,37 uncia/fő (1 uncia = 31,1 gramm). Minket Lengyelország (0,35 uncia/fő), Szerbia (0,22 uncia/fő), Bulgária és Szlovákia (0,19 uncia/fő) követ.

Világviszonylatban Svájc rendelkezik a legnagyobb egy főre vetített aranytartalékkal (3,75 uncia/fő), őt követi Libanon (1,59 uncia/fő) és Olaszország (1,33 uncia/fő).

Az MNB-nél a nemzetközi tartalékok 71,2 százalékát a devizakövetelések, 18,2 százalékát az aranytartalékok, 5,4 százalékát az egyéb tartalékeszközök, 4,4 százalékát pedig az SDR tette ki 2024 szeptemberében. Régiónkban Lengyelországban a nemzetközi tartalékok nagyjából 16 százalékát adja az aranytartalék, Szlovákiában 17,4 százalékát, Szerbiában 12 százalékát, Romániában 10,5 százalékát, Szlovéniában 9 százalékát, Bulgáriában 8 százalékát, míg Csehországban 2,3 százalékát.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!