A háború hatása az ukrajnai turisztikai ágazatra

Ukrajna teljes területének mintegy 15 százalékát, azaz 9,1 millió hektárt tesznek ki a turisztikai, rekreációs egységek (Naherniuk – Rybchak, 2017). Kifejezetten magas az ásványvíz-kitermelési pontok száma, amiket a gyógyászati célok mellett számos egyéb területen hasznosítanak. A kinyert vízből naponta 64 ezer köbméternyit használtak fel a békeidők évei során. Magas a foglalkoztatottak száma is az ágazatban: állandó jelleggel a teljes aktív munkaerő 3-4,5 százaléka közötti értékben alkalmaznak munkaerőt, míg szezonálisan további 1 millió főt vesznek fel a turizmus szektoraiban (World Travel and Tourism Council, 2023).

Az utolsó békeévekben, 2016–2019 között a turizmus az ország GDP-jének 4 százalékát tette ki, ami más, hasonló adottságú országokhoz képest jóval kisebb arány (UNWTO, 2024). A elmaradottság több okra vezethető vissza: az állam sokáig nélkülözte a célzott támogatásokat a turizmus fellendítése érdekében, valamint nem került kialakításra olyan országimázs sem, amely elősegítette volna az ágazat fejlődését. Az üdülőhelyek fejlesztése, a turisztikai stratégiák és programok szintén hiányoznak, nem kerültek beépítésre a nemzetközi tapasztalatok az új fejlesztésekbe (Олійник– Діченко, 2023). A 2010-es évek elején ezen a területen is elkezdődött egy új szemlélet kialakítása, viszont a 2013-as kijevi, majd 2014-es krími események miatt annyira megingott az ország belpolitikai helyzete, hogy az addigi változások eredményei is áldozatul estek a krízisnek. A korábbi, 2015–2016-os éveket vizsgáló felmérések szerint az Ukrajnát választó turisták 97 százaléka magáncélú utazás keretében érkezett az országba. 32,2 százalékuk Moldovából, 13,7 százalékuk Belaruszból, 11 százalékuk Oroszországból, 9,5 százalékuk Magyarországról, 8,9 százalékuk Lengyelországból utazott Ukrajnába (Naherniuk – Rybchak, 2017). A 2014-es események után alkalmazott beutazási korlátozások és szankciók következtében nemcsak a beutazni kívánók száma, de az összetétele is változott. A Belaruszból és Oroszországból érkezők, tehát a külföldi turisták teljes száma, de minimum 24,7 százaléka eltűnt vagy erőteljesen lecsökkent.

2013 volt az utolsó olyan év az ukrán turizmusban, amikor mind az országba érkező turisták száma, mind a turisztikai bevételek mennyisége pozitív rekordot tudott elérni: 24,67 millió külföldi turista választotta Ukrajnát ebben az évben, az ágazat bevétele pedig elérte az 5100 millió dollárét (UNWTO, 2024). Ezt követően, a 2014-es krími annexió következtében a számok jelentős visszaesésnek indultak. 2014-ben a felére, 12,71 millióval csökkent a turistaszám, a bevételek pedig ugyancsak csökkenést jeleztek, (1600 millió dollár) (UNWTO, 2024).

2015 és 2019 között évente átlagosan 13,7 millió turista érkezett az ország békésebb területeire, azonban az általuk generált bevétel mindössze évi átlag 1300 millió dollár volt (UNWTO, 2024). Háborús országban, instabil belpolitikai körülmények között a vendéglátók sem tudnak olyan színvonalas lehetőséget teremteni, mint azelőtt, ráadásul a korábbi árakat sem alkalmazhatják, így a bevételi oldal erősen megszenvedte ezeket az éveket. A 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány okozta utazási korlátozások épp egy emelkedő szakaszában érték az ukrajnai turisztikai ágazatot, az ezt megelőző években már látható volt a javulás. Egy évvel később, amikor a korlátozások nagy részét már elkezdték kivezetni, a turizmus is bővülni látszott, de az öröm korainak bizonyult. A 2022-es orosz–ukrán háború kitörése ugyanis ismét visszavetette a szektor teljesítményét. A korábbiakhoz képest intenzívebb és kiterjedtebb harcok miatt egyre kevesebben vállalták az országba való beutazást. 2022-ben 2,17 millió főt, 2023-ban 2,4 milliót regisztráltak az országban, akik a két év alatt összesen 1700 millió dollárnyi bevételt jelentettek az ágazatban (UNWTO, 2024).

A turisták számának csökkenése a régiók egy részében együtt járt a szektor adóbevételeinek visszaesésével is. A nyugati országrészen jelentős növekedést láthatunk az ilyen típusú adóbevételeknél.

A legmarkánsabban Herszon megyében csökkent a turisztikai adóbevételek összege, nem véletlenül, hiszen a terület a háború során többször és jelentősen érintett volt. A korábban rengeteg turistát vonzó, tengerparttal, fejlett infrastruktúrával, színvonalas vendéglátói egységekkel kiépített régió mára árnyéka lett önmagának. Ezekkel az adatokkal teljesen ellentétesek az ország nyugati megyéiben rögzítettek. Az itt található területeken 2023-ban a 2021. évihez képest minden esetben jelentősen nőtt a turisztikai adóbevételek mennyisége. Kiemelkedik a régiók közül Lviv vagy Lemberg megye, itt tavaly 60 százalékkal több ilyen típusú adó került befizetésre, mint két évvel korábban, a háború kitörése előtt (Statistics of Ukrainian Tourism, 2024). Szintén magas összegű volt a kárpátaljai (+58 százalék), a Csernyivci megyei (+58 százalék) és a Hmelnyicki területen (+45 százalék) mért érték. A jelenség mögött a biztonság áll, ezeken a területeken – Lviv megye kivételével – mindeddig nem történtek olyan harci cselekmények, amelyek személyi sérüléseket okoztak volna.

A legtöbb turista továbbra is a relatív alacsony árszínvonal, a kedvező ár-érték arány miatt választja Ukrajnát a pihenéshez, valamint a békésebb területeken még meglévő kulturális és vallási helyszínek jelentenek vonzó szempontot. Emellett

Számukra a megrongálódott épületek, a háború hagyatéka érdekes, így ezeket a területeket keresik fel. Az egyik ilyen vezetett túra során például a kijevi Bucha, Irpin, Hostomel és Borodjanka külvárosokon keresztül vezetik a turistákat, miközben elmesélik nekik az itt történt eseményeket is (Culverwell, 2024). Az egyik beszámoló szerint már 2022 nyarán érkeztek olyan turisták, akik kifejezetten ezekre a helyszínekre voltak kíváncsiak, 2023 nyarán pedig már napi szinten több ilyen vezetés is indult (Culverwell, 2024). Egy ilyen vezetett túra ára 120 USD, amelynek jelentős részét az ukrán hadsereg támogatására fordítják a szervezők.

Szintén sajátos megoldást dolgozott ki a turizmus fellendítésére és a bevételek növelésére a Visit Ukraine turisztikai társaság. Egy először csak kísérleti projektként induló szolgáltatást kezdtek el terjeszteni az országba látogatók felé. Ennek lényege, hogy 2000 dollárért a vendég a hagyományos turizmus mellett (pihenés, kirándulás, műemlékek megtekintése), humanitárius missziót is végez. Az Adománytúra a következő elemekből épül fel: egy város megtekintését követően a résztvevők egy elsősegély-tanfolyamon vesznek részt, ahol a háborús sérüléseket tanulhatják meg ellátni. Másnap helyi idegenvezetőkkel a korábban megszállt területekre utaznak el, ahol eldönthetik, hogy segélyt osztanak ki egészségügyi intézmények részére, vagy fűtőberendezést, építőanyagot biztosítanak a rászorulóknak (Visit Ukraine, 2024). A sajátos turisztikai megoldások mindeddig sikeresnek bizonyultak, hiszen az adóbevételek és a beutazó turisták száma is azt mutatja, hogy a külföldiek a háború ellenére is érdeklődnek Ukrajna iránt.

A háború hatása az oroszországi turizmusra

Az orosz gazdaságban számos nehézség jelentkezett, ezek egy részét a nemzetközi szankciók váltották ki, más részét az orosz külpolitikai gondolkodásban lelhetjük fel. A turizmusra mind a szankciók, mind a közvetlen háború rányomta bélyegét, így az ágazat az utóbbi évek során Oroszországban is markáns átalakuláson van túl.

A pozitív tendenciáknak köszönhetően 2013-ban Oroszország a világon a 9., Európában pedig a 7. leglátogatottabb ország lett. 2014-ben itt kerültek megrendezésre a téli olimpiai játékok, valamint 2018-ban a labdarúgó-világbajnokság, így a külföldiek részéről e rendezvények kapcsán is nőtt az ország látogatottsága. A turizmus részesedése az orosz GDP-ben hasonló arányú, mint Ukrajnában, átlagosan 3,5–4 százalék között mozog (UNWTO, 2024). 2018-ban a célkitűzés erre vonatkozóan az 5 százalék elérése lett volna, ennek megvalósításába azonban először a koronavírus-járvány, majd az orosz–ukrán háború miatt elfogadott nemzetközi szankciók szóltak bele (SPIEF’25, 2022).

A 2014-es krími eseményeket követően még nem kerültek érvényesítésre olyan korlátozások, amelyek az Oroszországba történő beutazást akadályozták volna meg. Moszkva a külföldi turisták beutazását nem könnyítette meg, a vízumszerzés, a határon történő belépés, elsősorban az EU országaiból, számos nehézséggel társult. Ennek ellenére a turisták száma 2014-et követően még nem kezdett jelentős csökkenésbe, inkább 2016-tól figyelhető meg visszaesés (UNWTO, 2024). 2020-ban összesen 6,36 millió külföldi érkezett Oroszországba, 3900 millió dollár turisztikai bevételt generálva (UNWTO, 2024). A számok csak lassan indultak javulásnak, egy évvel később, 2021-ben 7,08 millióan, 2022-ben 8,24 millióan választották Oroszországot a turisták közül. A 2022-es háború miatt a nemzetközi szankciók hatására Moszkva keményebb válaszlépéseket tett.

A külföldi bankkártyák nem használhatók az országban, csak olyan eszközöket tudnak a külföldről érkezők használni, amelyek Oroszországban kerültek kibocsátásra, emellett pedig készpénzt fogadnak el tőlük.

Az ábra adataiból jól látható, hogy 2021 és 2023 között az egyes államok területéről hogyan változott a beutazások száma Oroszország irányába. Míg az ukrajnai belépések mennyisége radikálisan csökkent, addig jelentősen nőtt a kazahsztáni, tádzsikisztáni, üzbegisztáni és egyéb posztszovjet térségbeli országból történő beutazások mennyisége (Statista.com, 2024). Ez alátámasztja azt a tényt, hogy a külföldiek az európai légikikötők helyett egy Oroszországhoz közeli, oda közvetlen járattal rendelkező repülőtérről érkezzenek a kelet-európai államba. A költségek oldaláról nézve ez a megoldás lényegesen többe kerül, hiszen legalább két átszállással jár az utazás.

Az oroszországi turizmus változásaiban jól végigkísérhető az orosz külpolitika aktuális orientációja is. Míg az európai turisták száma csökkent, addig a kínai, indiai, posztszovjet térségbeli és egyéb, baráti államok lakosai egyre gyakrabban látogatnak Oroszországba. 2023-ban Kínából, Németországból, Törökországból, az Egyesült Arab Emírségekből érkezett a legtöbb külföldi látogató (Russian Travel Digest, 2024). A vámstatisztikai adatok szerint a tavalyi év során 3,5-szer többen léptek be az országba, mint egy évvel korábban, tehát 2022-ben (Russian Travel Digest, 2024). A kínai turisták belépésének száma 2023-ban közel 200 ezer volt, ami elsősorban a 2023 augusztusában bevezetett vízummentességnek köszönhető.

India esetén még nem történt ilyen típusú mentesség, de Oroszország már kilátásba helyezte a könnyítést. 2025-től minden indiai útlevéllel rendelkező külföldi számára vízum nélküli beutazást tesz lehetővé Moszkva az országba (Times of India, 2024). 2024 első felében 28 500 indiai turista lépett be Oroszországba, ami az előző év azonos időszakához képest másfélszeres növekedést jelent (Times of India, 2024).

A háború hatása az európai turizmusra

A koronavírus-járványt követő első évben a legtöbb európai ország elkezdte lazítani addigi szabályozásait, így számos kritérium fenntartásával ismét lehetővé vált az utazás. Azonban az első év után 2022-es orosz–ukrán háború átmozgatta az addigi struktúrát az idegenforgalomban.

Az utazási korlátozások teljes feloldását követően, 2022-től az európai turizmusban elkezdődött a visszarendeződés, a 2021-es évhez képest duplájára nőtt az itt regisztrált érkezések száma (UNWTO, 2024). A 2023-as értékek további növekedésről tanúskodnak, viszont az előzőekhez képest kisebb mértékben, lassabban valósult meg a bővülés. E lassulás mögött már felsejlik az orosz–ukrán háború, illetve az emiatt elmaradó, főként amerikai turisták, akik mindaddig szívesen pihentek a két ország kedvelt helyszínein.

2020 és 2022 között a legtöbb európai országban és globálisan is növekedésnek indult az addig alacsonynak tekinthető inflációs szint. Az emiatt kialakuló áremelkedések a fogyasztások visszafogottságát eredményezték, mindez pedig a turisztikai szektorban is megmutatkozott. A háború miatt emelkedő olajárak ugyancsak hatottak az utazási kedvre, mivel a növekvő repülőjegyárak nehezítették a korábbi, relatíve olcsó utazás lehetőségét. A háború következtében a légtér Ukrajna és Oroszország egyes területei felett nem nyújt kellő biztonságot, így ezeknek a területeknek a kikerülése hosszabb utat, több üzemanyagot követel meg.

A turisták által leginkább látogatott európai országok 2019-es és 2023-as adatainak összehasonlításakor kitűnik, hogy a tavalyi évben hét államban nőtt az érkező turisták száma, viszont a hét ország közül igazán jelentős mértékű növekedés csak háromban figyelhető meg: Horvátországban, Dániában és Franciaországban. A többi négy desztináció esetén a növekedés mértéke jellemzően a 10 százalékot sem éri el (UNWTO, 2024).

Olaszországba 2019-ben 64,51 millió külföldi érkezést regisztráltak, 2023-ban ez az összeg 57,25 millió főre csökkent (UNWTO, 2024). Az ide érkező orosz turisták száma viszonylag alacsony, évente átlagosan 500-600 ezer fő választotta Olaszországot, így jelenlegi hiányuk nem jelent megterhelés az idegenforgalom számára.

Az európai turizmus az utóbbi négy év során számos nehézséggel került szembe. Jelenleg úgy tűnik, hogy a szektornak sikerül ismét talpra állnia, ugyanakkor még most is számos nehézség akad a teljes visszarendeződés előtt. A kieső ukrán és orosz turisták számát más államok utazóival lenne szükséges pótolni, azonban a megnövekedett utazási költségek miatt kevesebben választják a pihenés ezen formáját. A belföldi turizmust szinte minden országban próbálják feléleszteni, de a helyiek közül kevesen döntenek az ország határain belül történő pihenés mellett. A háború összetettsége és annak egyre erőteljeseb eszkalációja több kérdést is felvet a geopolitikai biztonsággal és a turizmussal párhuzamosan.