Hőszivattyúk Magyarországon

Magyarországon már a 2000-es években is jelen voltak hőszivattyúkat forgalmazó cégek, azonban ebben az időszakban elenyésző mértékű volt a kereslet erre a technológiára. Az Energiaklub 2008-as felmérése a 2000 és 2007 közti időszakra körülbelül 1200 darabra teszi az összesen eladott hőszivattyúk számát, amely a magyarországi körülbelül négymillió lakáshoz viszonyítva csekély mennyiséget jelentett. A 2007 és 2014 közti időszakra nem érhetők el megbízható adatok, ami viszont jól látható, az a 2010-es évek második felétől kezdődő megnövekedett érdeklődés. 2019-ről 2020-ra volt az elmúlt évek legnagyobb ugrása, 40 százalékkal nőtt az itthon beszerelt hőszivattyúk száma. Szintén jelentős, 32 százalékos növekedés volt elkönyvelhető 2022 és 2023 között.

A 2020-as és a 2021-es évben az eladások túlnyomó részét a levegő-víz hőszivattyúk tették ki. Ezek azon típusú berendezések, amelyek a lakóépületeket radiátorokon vagy a falban, padlóban vezetett csöveken keresztül klimatizálják. Érdekesség, hogy 2022-ben és 2023-ban a vezető szerepet a levegő-levegő hőszivattyúk szerezték meg, a hűtésre és fűtésre alkalmas légkondicionálók. Támogatási programok az utóbbi típusú berendezésekre az elmúlt években nem voltak elérhetőek.

Piaci környezet

A hőszivattyúk megtérülésének vizsgálatakor az egyik legfontosabb tényező az elektromos áram és a földgáz árának aránya. Ennek kiszámításához 1 kWh elektromos áram árát elosztjuk 1 kWh-nyi, földgázból vett fűtési energia árával. Az utóbbi kiszámolása a földgáz árának és a gázkazánok átlagosan 15 százalékos hőtermelési veszteségének figyelembevételével történik.

Az EHPA (European Heat Pump Association) 2024-es „European Heat Pump Market and Statistics Report 2024” kutatása alapján Magyarországon ez az arány 2,9 értékkel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy 1 kWh elektromos áram ára 2,9-szerese az 1 kWh, földgázból vett fűtési energia árának, mindkét energiahordozóból az átlagfogyasztás alatti fogyasztásra vonatkozó árakat vizsgálva. Az átlagfogyasztás feletti fogyasztás esetében az arány 0,75 – tehát az elektromos áram ebben az esetben olcsóbb, mint a földgázalapú fűtés.

Ezen számítások alapján kijelenthetnénk,

Ehhez jóval kevesebb energiára van szükség, mint a közvetlen elektromos, fűtőszálas fűtéshez (például elektromos fűtőtestek), amely használata a gázfűtés árának közel háromszorosát tehetné ki, mint ahogyan a fentebb levezetett arányból látható.

A szám, amelyet érdemes figyelembe venni, az SPF (Seasonal Performance Factor), magyarul a szezonális teljesítményfaktor. Másik közkeletű elnevezése a SCOP (Seasonal Coefficient of Performance). Ez azt mutatja meg, 1 kWh elektromos áram felhasználásával mennyi kWh fűtőteljesítményt képes leadni egy hőszivattyú egy évben átlagosan, figyelembe véve a kültéri hőmérséklet változása miatti hatékonyságváltozásokat. Ez az érték átlagosan 3 körül mozog a modern rendszereknél, a magasabb érték a jobb érték.

A korábbi számolásra visszavezetve ezt, látható, hogy átlagosan 0,33 kWh elektromos áram felhasználásával állít elő a hőszivattyú 1 kWh fűtőteljesítményt. Így az áram/földgáz árarány 0,957-re csökken, tehát 4,3 százalékkal kisebb költséggel jár 1 kWh fűtőteljesítmény előállítása árammal, mint gázzal. A H tarifa segítségével nagyobb előnye lesz a hőszivattyúknak, ez a tarifa kedvezményesen biztosítja a hőszivattyúknak az áramot. A normál tarifa a rezsivédelmi határig ~37 Ft/kWh-os összeget tesz ki, a H tarifa ezzel szemben jelentősen olcsóbb, ~23 Ft/kWh árat jelent. Ugyanakkor a H tarifa csak a fűtési szezonban, tehát az adott év október 15-e, és a rákövetkező év április 15-e között vehető igénybe. Ez a teljes évre vetítve, figyelembe véve, hogy a szezonon kívül a normál tarifa fizetendő, 30 Ft/kWh árat ad ki.

Ezzel a kompozit (szezonban H tarifa, azon kívül normál tarifa) áramárral számolva 1 kWh elektromos fűtőteljesítmény ára 10 Ft/kWh, hiszen 1 kWh fűtőteljesítményhez a hőszivattyúk esetén 0,33 kWh elektromos áramra van szükség. A gázfűtés ára, figyelembe véve a gázkazánok átlagos 85 százalékos hatásfokát, 12,1 Ft/kWh, amennyiben a rezsivédett határon belül maradunk. Mint a lenti ábrán is látható, az átlagfogyasztás alatt maradva, normál tarifával hasonló költsége van a gázfűtésnek és a hőszivattyús fűtésnek, ugyanakkor ezt meghaladva élesen elválnak egymástól a különböző fűtési módok költségei. A H tarifa használata pedig a rezsivédett áram- és gázárhoz viszonyítva is versenyképes, ~20 százalékos megtakarítást jelent.

A hőszivattyú kiválasztása

Ebben az elemzésben az 1990 előtt épült magyarországi családi házakra fókuszálunk, tekintve, hogy az épületek fűtési energiafelhasználásának körében a teljes energiafelhasználás közel feléért ezek a házak felelnek. Az alábbi ábrán látható az energiafelhasználás pontos megoszlása. Fontos megemlíteni, hogy ez nem a háztartások megoszlását mutatja, hanem a felhasznált energia mennyiségét, ezen családi házak aránya a lakásállományban nem ilyen mértékben kiugró.

Ez állhat annak a döntésnek a hátterében is, hogy a jelenleg, 2024 őszén futó otthonfelújítási program keretében is aktuálisan az 1990. december 31-e előtt épült, vezetékes gázcsatlakozással rendelkező házakra érhető el a kamatmentes hitel. Jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van az a tervezet, miszerint a 2007. január 1-e előtt épült házakra is kiterjesztenék a jogosult épületek körét, hiszen ezek körében is elérhető energiamegtakarítás.

Ez az 1990 előtt épült 1,8 millió családi ház a KSH népszámlálási adatai alapján a hazai épületállomány 69 százalékát, illetve a hazai lakásállomány 44 százalékát teszi ki, így jelentős mértékű energiamegtakarítás érhető el ezeknek a házaknak az energetikai felújításával.

Többféle megoldás is elérhető a piacon, ha hőszivattyús rendszerben gondolkozunk. A két legfontosabb a levegő-víz és a levegő-levegő hőszivattyú; mindegyik más módon adja le fűtőteljesítményét. A levegő-víz berendezések radiátorokban vagy a falakban/padlóban vezetett csövekben keringő meleg víz révén képesek a szobákat felfűteni. A levegő-levegő hőszivattyúk gyakorlatilag a megszokott légkondicionálókhoz hasonló módon működve, meleg levegő befúvásával fűtik a szobákat.

Ezen kettő közül a leghatékonyabb és legjobb ár-érték arányú választást a levegő-víz hőszivattyúk jelentik. A különböző rendszerek összehasonlításakor COP-értékük (Coefficient of Performance) az egyik legfontosabb változó, amelyet figyelembe kell venni. Ez azt mutatja meg, 1 kWh elektromos áram felhasználásával mennyi kWh fűtőteljesítményt képes leadni egy hőszivattyú, a magasabb a jobb érték.

Csökkenő üzemeltetési költségek

A további számításokhoz példaként egy 1980–1989 közti építésű, 120 négyzetméter alapterületű, egyszintes, központi gázfűtéssel, radiátorokkal rendelkező, az úgynevezett háztartási meleg vizet (HMV-t) elektromos bojler segítségével előállító családi házat fogunk venni, amelyben egy négytagú család lakik. Ez a lakástípus az egyik legjelentősebb energiamegtakarítási potenciállal rendelkezik. A meglehetősen heterogén családiház-állomány 10 százalékát teszi ki Magyarországon, amely az egyik legnagyobb csoportot jelenti. Az ilyen típusú házak 60 százalékában cserére szoruló gázkazánok találhatók, így érdemes a fűtési rendszer modernizációját megfontolni.

Egy ilyen ház évente négyzetméterenként átlagosan 207 kWh-nyi földgázból nyert fűtési energiát igényel, amennyiben 20 °C-ra fűtik fel. Emellett a HMV éves elektromosáram-szükséglete, a számítás egyszerűségének kedvéért négyzetméterre lebontva, 68 kWh/m²/év. Amennyiben a gázkazánt hőszivattyúra cseréljük, 87 kWh/négyzetméter/év-nyi elektromos áramra lesz szükségünk a fűtéshez. Emellett megmarad a HMV energiaigénye, így összesen 155 kWh/négyzetméter/év lesz a fűtésre és a HMV előállítására felhasznált villamosenergia mennyisége, a földgázra pedig nem lesz szükség. Ez egy 25 százalékos csökkenést jelent a szükséges energia mennyiségében. A költségeket nézve: a kiindulási helyzetben 760 400 forint az éves gázköltség, a három gyermektől járó nagycsaládos kedvezmény nélkül, és 488 400 forint a HMV-előállításhoz szükséges áram évente, normál tarifával. Így a fűtés+HMV teljes éves költsége 1 248 800 forint.

Amennyiben hőszivattyúra állunk át, az éves áramszámla normál tarifával, beleértve a HMV költségét is, 1 220 300 forint lesz, a fűtésre pedig nem szükséges gázt használnunk. Ha H tarifát használunk a hőszivattyúhoz, annak áramigénye évi 341 500 forintból kielégíthető, emellett a HMV előállítása normál áramtarifával 486 500 forint, így összesen 828 000 forint ezeknek az éves áramköltsége, mint az alábbi ábrán is látható. H tarifa igénylése mellett tehát a hőszivattyú alkalmazása évente 34 százalékos spórolást jelent a földgázzal való fűtés helyett.

Beszerelési költségek

A fent részletezett mintaház fűtési igényeinek ellátására alkalmas hőszivattyúk beszereléssel, gépészettel együtt nagyságrendileg 4,8 millió forintba kerülnek.

Az energetikai korszerűsítések témájában indított támogatási pályázatok jellemzően megkövetelik a hőszigetelés fejlesztését is, ilyen a jelenleg futó Otthonfelújítási Program is. Az egyik legegyszerűbben telepíthető hőszigetelés a padlásfödém hőszigetelése, ez a példában szereplő ház esetében 820 000 forint körüli összeget tesz ki, és 25 százalékkal tovább csökkenti a fűtési energiaigényt. Így a fűtés évi rezsiköltsége tovább esik. A kiinduló állapothoz képest a hőszigetelés és a hőszivattyú beszerelésének hatására 506 100 forinttal lesz évente kevesebb a rezsiköltség, amely 41 százalékos csökkenést jelent.

A jelenleg futó program keretében 7 millió Ft az ilyen és hasonló felújításokra elszámolható összköltség. Ez 14,3 százalék önerőből (maximum 1 millió forint), és járástól függően átlagosan 50 százalék vissza nem térítendő támogatásból (átlagosan maximum 3 millió forint) és 50 százalék kamatmentes kölcsönből (szintén átlagosan maximum 3 millió forint) áll.

A hőszivattyú és a szigetelés költsége kiegészülnek az energetikai tanúsítványok, számítások költségével, és a tervezői költségekkel is, amelyek nagyságrendileg 220 000 forint összegűek. Mindezek elszámolhatók a pályázat keretében, összesen 5 840 000 forintot tesznek ki. Így a pályázat nyerteseként a 835 120 forint önerő mellett 2 502 440 forint vissza nem térítendő támogatásra és 2 502 440 forint kamatmentes, maximum 12 éves futamidejű hitelre vagyunk jogosultak.

A pályázatban támogatott költségek mellett mindenképpen felmerül a H tarifa kiépítésének költsége is, amely körülbelül 350 000 forintot tesz ki. A hőszivattyú áramigényének fedezésére szükséges lehet a ház áramhálózati csatlakozásának kapacitásbővítése („amperbővítés”) is, amennyiben ez korábban még nem történt meg. Ennek költsége jelen esetben 124 000 forint körül alakul.

amelyből 1 309 100 Ft saját forrásból finanszírozott, a költségek további megoszlása pedig a fent részletezett arány szerint alakul. A vissza nem térítendő támogatás összegével csökkentve a teljes költséget látható, hogy 3 811 560 forint az az összeg, amely vagy önerőből, vagy pedig hitelből származik. A költségek megoszlása az alábbi ábrán is látható.

A hőszivattyú és a szigetelés beépítése után a havi, fűtésből és melegvíz-készítésből eredő rezsiköltség 42 200 forinttal csökken, a 12 éves futamidejű hitel havi törlesztőrészlete 17 400 forint, így továbbra is összességében havonta 24 800 forinttal kevesebbet kell fizetnünk – a hitel futamideje alatt is. A beruházás az aktuális áram- és gázárakkal számolva 12,5 év alatt visszahozza árát, az ilyen típusú levegő-víz hőszivattyúk élettartama átlagosan pedig 20 évet tesz ki. Mint látható, a beruházás különösen azok számára lehet előnyös, akik régebbi, szigetelés nélküli családi házban élnek, és jelentős energiamegtakarítást szeretnének elérni.

Társasházak és a hőszivattyú

A társasházi lakások esetében az eltérő építési korszakok és fűtési rendszerek miatt komplex tényezők határozzák meg a hőszivattyú alkalmazhatóságát. Állományuk meglehetősen heterogén, azonban az 1960–1979 között, paneltechnológiával épült társasházak jelentős részt tesznek ki, a magyarországi lakásállomány megközelítőleg 8 százalékát. 90 százalékuk távfűtéssel rendelkezik. A példaszámításhoz itt egy 60 négyzetméter alapterületű, 2,6 méter belmagasságú, három személy által lakott felújítatlan panelházban található, a fűtési és a melegvíz-előállítási igényeket távhő útján kielégítő lakást használunk.

Fontos megemlíteni, hogy a távhőszolgáltatás ára 2014. októbere óta változatlan, a rezsivédelem szabályainak módosítása ezt a kört nem érintette. Így ez egy jelentősen költséghatékonyabb fűtési módszert jelent, különösen a jelenlegi, megváltozott árkörnyezetben.

Egy ilyen lakás évente 104 kWh/négyzetméter fűtési energiaszükséglettel rendelkezik (20 °C-ra felfűtést feltételezve), továbbá a HMV (háztartási meleg víz) energiaigénye, szintén négyzetméterre lebontva az összehasonlíthatóság kedvéért, 45 kWh/négyzetméter/év. A példalakásban feltételezzük, hogy a radiátorokra költségmegosztókat szerelnek, amelyek segítségével pontosabb kép kapható arról, mennyi hőenergiát fogyasztott el az adott lakás, tehát csak saját fogyasztásukért fizetnek a lakók.

A felhasznált hőenergia után fizetendő összeg így évente 108 700 forintot tesz ki. Ezenfelül fizetendő még az alapdíj, ez a fűtés után 59 030 forint, a HMV után 4520 forint. A teljes éves távhőszámla tehát 172 250 forint lesz a példánkban.

Amennyiben hőszivattyúra váltanánk a fűtési igények kielégítésre, a fajlagos villamosenergia-felhasználás több mint felével, 42 kWh/négyzetméter/évre csökkenne. Ugyanakkor a megnövekedett áramigény miatt megnőnének a költségek, és ebben az esetben panelházban a H tarifa használata sem lehetséges.

A fűtésre felhasznált árammennyiség önmagában vizsgálva a rezsivédelmi határ alatt marad, így ez évente, alapdíjjal együtt 93 400 forintot tenne ki. A példában a meleg víz előállítását továbbra is a távhő biztosítja, ez önmagában vizsgálva, alapdíjjal együtt 37 470 forint évente. Mindazonáltal a távhő fűtési alapdíja akkor is fizetendő, amennyiben nem használjuk azt fűtésre a lakásban, amely a költségeket 59 030 forinttal megemeli. Ebben a példában tehát a hőszivattyús fűtés+távhő útján érkező HMV teljes éves költsége 189 900 forint lenne. Így pénzügyileg a beruházás megtérülése nem reális, hiszen a beruházás hatására évente 17 650 forinttal megemelkednek a költségek – mint az ábrán is látható.

Összefoglalás

A hőszivattyúk telepítési üteme Magyarországon az elmúlt években jelentősen növekedett, különösen a földgázárak emelkedésével kapott szerepet ez a technológia. Mint látható, a pályázati lehetőségek helyzethez illeszkedő kihasználásával, a hőszivattyú beszerelésével és az olyan költségmegtakarítási megoldásokkal, mint a H tarifa, jelentős spórolás érhető el a rezsiköltségeken. Különösen igaz ez az elemzésben példaként bemutatott, régebben épült családi házakra, így a 12 év alatt megtérülő beruházás mindenképpen megfontolandó.

Mindeközben a hazai lakásállomány szintén jelentős részét kitevő, távfűtéssel rendelkező panelházaknál kiemelt előnyt jelent, hogy a távhődíjak a rezsivédelem szabályainak 2022-es módosítása keretében sem emelkedtek, így jelenleg ezek fűtése az egyik legkisebb költséggel jár minden lakástípus közül. Ebben az esetben pénzügyileg nem jelent előnyt a hőszivattyú beszerelése.

A hőszivattyú beépítésének megtérülését befolyásolhatná az áramár változása. Ugyanakkor a H tarifa keretében az ár az elmúlt öt évben változatlan szinten állt, sőt 2010, a tarifa bevezetésének éve óta kismértékben még csökkent is. Ez arra enged következtetni, hogy nem várható változás ezen a területen.