"A letelepedési kötvényekre nem lesz szükség" - jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Lázár szerint a kötvény felülvizsgálata már fél évvel ezelőtt megkezdődött, ennek tehát szerinte nincs köze ahhoz, hogy a Jobbik ezt szabta feltételként az alkotmánymódosítás elfogadásához.

A letelepedési kötvényt 2012 végén találták ki, azzal a hivatalos céllal, hogy a gazdag, de az unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítsük a ki- és beutazását", illetve, hogy ők majd ezáltal "munkahelyteremtő beruházásokat" hajtsanak végre Magyarországon. Most a hivatalos indoklás szerint a kötvény azért szűnik meg, mert megváltozott a piaci helyzet, jobb feltételekkel is találunk befektetőket.

A kötvények rendszerét viszont a kezdetektől súlyos kritikák érték, a közvetítő offshore cégek kiválasztásának módjától kezdődően, az egész konstrukción és későbbi módosítgatásain át a tényleges haszonélvezők kilétéig számos aggályos kérdés felmerült.

A rendszer átláthatóságát korábban még Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is kritizálta, a sok zűrös ügy miatt pedig politikailag is egyre kínosabbá vált a kötvények ügye, főleg, hogy azon az állam már a kezdetekkor sem keresett sokat, később pedig az állam oldaláról egyenesen rossz üzletnek bizonyult.

És bár a kötvényes bizniszt még Rogán Antal propagandaminiszter indította be még a gazdasági bizottság elnökeként, és még az első közvetítők is nagyrészt ismerősei közül kerültek ki, csütörtök délelőtt tartott sajtótájékoztatóján nem tudott arról, hogy a megszüntetés kérdésében már döntés született volna.

Ha év végéig beszüntetik a kötvények forgalmazását, és – a már megvásárolt papírokat nem bolygatva – 2021-ig kivezetik a befektetési piacról a konstrukciót. Korábban már érkeztek arról információk, hogy a megoldás technikai részleteiről kedden tárgyalt a stratégiai kabinet, szerdán pedig a kormány, az egészet pedig bele is pakolják rögtön az államháztartási törvény NGM-ben készülő módosításába.

Orbán Viktor miniszterelnök állítólag már a kormánypártok szeptember eleji, balatonfüredi frakcióülésén belengette a kötvények megszüntetését, azzal indokolva, hogy a megváltozott gazdasági környezetben már nincs feltétlen szükség a hasznos, ugyanakkor egyre drágább konstrukcióra, de a folyamatot a Jobbik múlt heti ultimátuma miatt kellett felpörgetni.

A nyár közepéig a BÁH 3649 engedélyt adott ki és 3645 kötvénycsomagot vásároltak, nagy többségben kínaiak jöttek hozzánk. Ezzel Rogán Antal szerint összesen 1 milliárd eurót hozott be az ország, ami teljesen megfelel az eredeti terveknek.

A letelepedési kötvény egy nagyon fura konstrukció, ebben ugyanis az, aki fizet a kötvényért és megkapja az engedélyt, valójában sosem vásárol kötvényt, ugyanis mindent azokon a közvetítő cégeken keresztül kell intézni, amelyeket a parlament gazdasági bizottsága anno – Rogán Antal vezetésével – kiválasztott.

Ezek a cégek pedig rettenetesen sokat keresnek ezen az üzleten, ugyanis eltehetik a kötvénycsomag ellenértéke és névértéke közötti különbséget, vagyis azt, amivel többet fizet a kötvényért a gazdasági bevándorló, mint amennyiért kibocsátja a kötvényt az ÁKK.

Ezzel alsó hangon 32 milliárd forintot kerestek a főleg offshore hátterű cégek. Erre jön rá az a kötvényenként 30-60 ezer euró, amit a közvetítésért számolnak fel a cégek, meg a kétszázalékos kamat, amit szintén ők tesznek el, így összesen nagyjából 65 milliárdra jön ki a teljes összeg.

Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint nincs ok kapkodásra a letelepedési kötvények ügyében, a zsarolásnak pedig nem enged a kormány. Az M1-en azt mondta, át kell tekinteni a kivezetést azok szempontjából, akik vásároltak ilyen kötvényt, az ő jogbiztonságukról is gondoskodni kell. Körültekintően kell eljárni, amikor a 2012-ben még szükséges és hasznosan bevezetett termékről döntenek - mondta. Arra a kérdésre, hogy miért éppen most került napirendre ez a kérdés, Kovács Zoltán úgy válaszolt, hogy már hónapok óta foglalkoztak vele.