A mai 57 százalékos foglalkoztatottsági arányt néhány év alatt 65-70 százalékra kellene feltornászni, a költségvetési hiányt sem szabadna idén nagyon elengedni, 3-4 esztendő alatt pedig elő kellene készíteni az euróbevezetést - ezekkel indokolta Gyurcsány Ferenc kormányfő mai parlamenti évértékelő-évindító beszédében legújabb intézkedéscsomagját. A pakk több pilléren nyugszik, az adórendszer mellett belenyúl a szociális támogatásokba és a nyugdíjrendszerbe is.
Nem okozott meglepetést a kormányfő beszédével, az abban foglaltak javarészt megegyeztek lapunk korábbi és tegnapi értesülésével, csupán egyetlen ponton hozott újat a miniszterelnöki akcióterv. A nóvum pedig az, hogy a Gyurcsány-kormány meg kívánja változtatni a nyugdíjemelés módját.
Ma a svájci indexálás alapján felerészben az infláció, felerészben pedig az országos nettó keresetemelkedés határozza meg a mindenkori nyugdíjemelés mértékét. A jövőben - nem konkretizált időpontban, lapunk sejtése szerint 2010-től - bonyolultabb lenne a szabály, a nyugdíjemelés kiszámítási módja függne a gazdaság teljesítményétől is. Ha 4 százalék feletti növekedés várható, akkor maradna a mai fele-fele arány. Ha 2-4 százalék közötti GDP-bővülésre van kilátás, akkor már nagyobb részben az infláció kapna súlyt a nyugdíjemelés kiszámításakor, de még a nettó béremelkedés is valamilyen mértékben meghatározná a járandóság növelési ütemét. Ha 2 százalékos növekedésnél gyengébben teljesít a gazdaság, beleértve a visszaesést is, akkor már csak az inflációnak megfelelő mértékben változhatna a nyugdíj.
| A 2009-es Gyurcsány-csomag - Adócsomag | |||
|---|---|---|---|
| Adónem | Mai szabályok | Változás 2009. júliustól | Változás 2010. január 1-jétől |
| Személyi jövedelemadó | 18% alsó kulcs 1,7 millió forintig, ott belép a 36%-os kulcs | 19% alsó kulcs 2,2 millióig, ott belép a 38%-os kulcs | a 19%-os kulcs sávhatára 3 millióra emelkedik |
| adójóváírás 1,25 millió forintnál kezd el fogyni, 2,762 milliónál fut ki | adójóváírás magasabb összegnél szűnik meg teljesen | ||
| több tucatnyi adómentes juttatás, ezerféle adómentes határral | adómentes juttatások kiirtása, esetleg körük drasztikus szűkítése | ||
| Magánszemélyek különadója | 7 millió forint feletti jövedelem 4 százaléka | megszűnik | |
| Munkaadók járuléka | A tb-járulék és a munkaadói járulék összesen 32% | 27 százalék lesz a minimálbér kétszereséig | 27 százalék lesz összeghatár nélkül |
| Céges különadó | A nyereség 4 százaléka | megszűnik | |
| Társasági adó | általános esetben 16% | 19%-ra nő a kulcs, szélesebb lesz az adó alapja | |
| Áfa | 5%-os kedvezményes és 20%-os normál kulcs | 5%-os kulcs marad, a normál kulcs 20-ról 23%-ra nő | |
| Jövedéki adó | alkoholra, cigarettatermékekre, üzemanyagra vetik ki | 3-7%-kal nő | |
| Rehabilitációs járulék | háromszorosára emelkedik | ||
Tudni kell, hogy az uniós országok döntő többségében már lemondtak az 50-50 százalékos svájci indexálásról, az államok nagy része az inflációhoz köti a nyugdíjemelést, más részük bár a bérváltozást figyelembe veszi az infláció mellett, de utóbbi nagyobb súlyt kap, mint a keresetemelkedés. Ezen országcsoport a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása miatt határozta el magát amellett, hogy letért a svájci indexálásról. Az országok kisebbsége - köztük Magyarország - alkalmazza ma még az 50-50-es svájci indexálást.
Érdemes megjegyezni, hogy alig egy éve, hogy a kormányfő „nemzetstratégiai kérdésnek" minősítette, hogy megőrizze a svájci indexálást. Akkori indoklása szerint a nyugdíjasoknak jár, hogy ha jól megy a gazdaságnak, akkor részesedjenek az elsősorban a munkavállalóknak köszönhető teljesítménynövekményből.
| A 2009-es Gyurcsány-csomag - Szociális csomag | ||
|---|---|---|
| Adónem | Mai szabályok | Változás 2010. január 1-jétől |
| Családi pótlék | adóterhet nem viselő járandóság lesz | |
| Gyed | gyedre jogosult, aki legalább fél évet dolgozott a szülés előtt | legalább 1 éves munkaviszony kell majd |
| a gyermek 2 éves koráig, a tgyás lejárta után jár (általában másfél éven át kapják a gyedet) | annyi ideig jár majd a gyed, amennyi időt dolgozott az illető a terhesség előtt, de legfeljebb 2 évig jár. | |
A nyugdíjrendszert érintő másik lépés, hogy a 13. havi nyugdíj jövőre megszűnik. Aki már ma is kap ilyet, annak beépül a normál nyugdíjába 12 egyenlő részletben, aki viszont ma nem jogosult a 80 ezer forintban korlátozott apanázsban, az végképp lemondhat a plusz juttatásról. Ezzel az évente 110-120 ezer újonnan nyugdíjba menő magánszemély jár pórul közvetlenül. Éves szinten 20-30 milliárd forintnyi megtakarítást hoz a szigorítás.
| A 2009-es Gyurcsány-csomag - Nyugdíjcsomag | ||
|---|---|---|
| Adónem | Mai szabályok | Változás 2010. január 1-jétől |
| 13. havi nyugdíj | Maximum 80 ezer forint, 62 éves kort betöltöttek kapják | Megszűnik: akik ma kapják, azoknak beépül a normál nyugdíjukba, de az új nyugdíjasok nem számíthatnak erre a plusz juttatásra |
| Nyugdíjkorhatár | 62 év | 2016-tól évente 4 hónappal emelkedik, 2025-re 65 évre nő |
| Nyugdíjemelés | svájci indexálás: felerészben az infláció, felerészben a nettó átlagkeresetemelkedés alapján | 4%-os GDP-növekedés felett marad a svájci indexálás, 2-4% közötti GDP-növekedés között nagyobb részben infláció, kisebb részben nettó béremelkedéstől függ, 2% alatti GDP-dinamika esetén csak inflációkövető nyugdíjemelés |
A nyugdíjkorhatárt 2016-tól kezdenék el emelni, mégpedig évente 4 hónappal, így 2025-re érné el a célul megfogalmazott 65 évet a nyugdíjkorhatár.
A kormány most úgy számol, az eddig gondolt 0,9 százalék helyett 3-3,5 százalékos is lehet az idei gazdasági visszaesés Magyarországon, mondta Gyurcsány.
Bár a kormányfő nem beszélt róla, úgy tudjuk több forrásból, a kabinet nem kívánja tartani az idei 2,6 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycélt, azt 3 százalék alatt tartaná. A kormányfő Reutersnek adott mai interjújában pedig 2013-2014-et jelölte meg az euró esetleges bevezetésének időpontjául.
A szociális területen „a mindenkinek járó juttatásokat az adórendszerbe illesztik" Gyurcsány megfogalmazása szerint. Hogy pontosan mely támogatásokat ért ez alatt a miniszterelnök, nem konkretizálta, csak a családi pótlékot említette példaként. A családi pótlékot nem bruttósítják fel, vagyis nem emelik, hanem adóterhet nem viselő járandóság kategóriába sorolják. Ezzel ugyan névlegesen nem adóztatják meg ezt a juttatást, mégis ez a más jövedelemmel is rendelkezők jövedelmét feltolja. Azok járnak rosszul nettó módon a családi pótlék fent vázolt módosításával, akiknek az összes jövedelmének egy része így vagy átkerül a felső, 38 százalékos szja-kulcsba, vagy már amúgy is ott volt. A változtatás révén jövőre a havi bruttó 250 ezer forint felett keresők járnak rosszul, esetükben gyakorlatilag a családi pótléknak megfelelő összeg egészét vagy egy részét 19 százalékos terhelés sújtja majd.
A gyed jogosultsági feltételeit szigorítják. Jövőre pedig egységes szociális számlát alakítanak ki az Államkincstárban, hogy nyomon lehessen követni, ki mennyi szociális támogatáshoz jut állami és önkormányzati vonalon.
Leginkább az adórendszerbe nyúl bele a kormány. Az intézkedések célja, hogy jobban megérje dolgozni és foglalkoztatni, megérje béremelést adni és ezt legálisan tenni - indokolt a kormányfő. Az adóátalakításokat idén nullszaldósra kalibrálják, jövőre pár 10 milliárdnyi könnyítés még belefér. Az átrendezés azzal jár, hogy a vállalkozók tehermérsékését a lakossági elvonás emelésével ellentételezik. A pontos adólépésekről korábbi cikkünkben már beszámoltunk, de a táblázatban össze is foglaltuk.