A tavaly ősszel megnyitott nemzetközi hitelkerethez kapcsolt valamennyi gazdaságpolitikai kötelezettségét eddig teljesítette Magyarország - jelentette ki a mai sajtótájékoztatóján James Morsink. A Nemzetközi Valutaalap magyarországi tárgyalódelegációjának vezetője azt követően tájékoztatta a nyilvánosságot, hogy az elmúlt bő 10 napban a stáb, az Európai Unió szakértőivel párhuzamosan, áttekintette a hitelkeretért cserébe rögzített feltételek teljesítését (első felülvizsgálat), illetve a lehívott hitel felhasználását.
James Morsink, a Valutaalap tárgyalódelegációjának vezetője jelezte a hazánkban tett látogatás, felülvizsgálat után tartott sajtótájékoztatón, hogy az IMF idénre egy 3-3,5 százalékos recesszióval számol Magyarország esetében, és arra számít, hogy az államháztartási deficit a GDP arányában 3 százalék alatt marad. A konkrét idei államháztartási hiánycélt firtató kérdésre az eseményen szintén jelen lévő Veres János pénzügyminiszter a Portfolio.hu tudósítása szerint leszögezte: "a kormánynak nincs új deficitcélja", a 3 százalék alatti értékre törekszik.
A költségvetési hiánycél kérdését kerülgeti a kormány, mint macska a forró kását. Néhány hete már úgy volt, hogy a 2,6 százalékos tervet 2,9 százalékig felengedi, ez pedig nincs ellenére az IMF-nek. Aztán bő egy hete gondolt egyet a kabinet információink szerint, és tartotta volna a 2,6 százalékos célt. Ehhez képest több forrásból származó értesülésünk szerint a kormány végül mégiscsak a hiánycél növelése mellett voksolt, legfeljebb 2,9 százalékig tolnák fel az idei deficittervet. Erre utalhat egyébként a pénzügyminiszter mai megfogalmazása is, ám lapunk számára érthetetlen, hogy ha van döntés, azt miért nem meri felvállalni a kabinet. Ha pedig esetleg mégsem jutott elhatározásra a kormány ebben a kérdésben, az meg azt veti fel, hogy az ideges pénzpiaci hangulatban miért késlekedik határozott választ adni a kabinet, megszüntetve a bizonytalanságot.
A kormányzati tisztviselők az IMF mostani felülvizsgálata során kevésbé izzadhattak, a Valutaalap a 2008 végével zárult szűk két hónap teljesítményét értékelte. Az államháztartási egyenlegcélt a kabinet hozta is, sőt, az év utolsó hónapját még jól meg is nyomhatta költekezési szempontból, az év végi nagy kiadáshullám is belefért a vállalás teljesítéséhez. A negyedévenkénti felülvizsgálat következő, május közepi állomása már jóval érdekesebb lesz a mostaninál, ám az igazi erőfeszítéseket az év vége felé közeledve kell majd produkálnia a kormánynak.
Morsink jelzése szerint a bankokkal történt konzultációk alapján úgy látja az IMF, hogy bár erős a hazai bankrendszer tőke- és likviditási helyzete, de szükség van egy pénzügyi biztonsági hálóra (bankmentő csomagra) az esetleges problémák megfelelő kezelése érdekében. Magyarország külső finanszírozása továbbra is nehéz, de arra számítunk, hogy fenn lehet tartani a magyar gazdasággal kapcsolatos befektetői bizalmat az előttünk álló nehéz út során - jelezte az IMF tárgyalódelegációjának vezetője.
Az IMF szakértője újságírói kérdésre válaszolva jelezte: a nemzetközi pénzügyi szervezetnél nincs olyan konkrét forint árfolyamszint, amely mellett már aggódnának a magyar pénzügyi rendszer szisztematikus kockázatai miatt. Hozzátette: a tavaly ősszel nyújtott nemzetközi pénzügyi segítség többek között lehetőséget ad az államnak arra is, hogy növekedjenek a rendelkezésére álló pénzügyi lehetőségek (például esetleges devizapiaci intervenció).
Morsink szavai szerint a gazdasági visszaesés inflációleszorító hatásai miatt látnak teret a további óvatos, fokozatos jegybanki kamatcsökkentésre, ami a pénzügyi kockázatok csökkentésével arányosnak kell lennie, vagyis figyelni kell a pénzügyi stabilitási szempontokra is. A nemzetközi pénzügyi szervezet az elmúlt hónapok magyar monetáris politikai döntéseit összességében helyesnek tartja.
Nincs egy olyan határ, amit az MNB határmezsgyének tartana a forint árfolyamában, hiszen a gazdaság változóban van és ha lennének is ilyen határok, azok folyamatosan tolódnának - jelentette ki a kritikus forintárfolyam-szinttel kapcsolatos újságírói kérdésre a mai pénzügyminisztériumi sajtótájékoztatón Simor András. A Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta, hogy a jegybanknak nincs és nem is volt konkrét forint árfolyamcélja, illetve megismételte azt a közelmúltbeli kijelentését, hogy az elmúlt hónapokban megfigyelt árfolyamkilengések mértékét, intenzitását károsnak tartja a magyar gazdaság érdekei szempontjából.
Simor jelzése szerint az MNB rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel tompítani képes ezen árfolyamkilengéseket. Hozzátette: a jegybank a kamatdöntéseinél az inflációs és pénzügyi stabilitási szempontok miatt a forint árfolyamát is figyelembe veszi. Emlékeztetőül: ma újabb történelmi mélypontra esett a forint, az euróval szembeni árfolyam megközelítette a 305-ös szintet.