Az adó-, nyugdíj- és szociális csomag több olyan részletét is megosztotta a közvéleménnyel Veres János pénzügy- és Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, amelyekről nem szólt tegnapi parlamenti beszédében Gyurcsány Ferenc kormányfő.
Az adójóváírás összege némiképp emelkedik már idén júliustól - mondta Veres a kormányszóvivői sajtótájékoztatón, kiegészítve a kormányfő által tegnap bejelentetteket. Mivel júliustól 18-ról 19 százalékra emelkedik az alsó szja-kulcs, ezért úgy igazítják az adójóváírást, hogy az továbbra is a 63 ezer forintnyi havi bruttó bér adómentességét biztosítsa. Vagyis a mai havi 11340 forint helyett 11970 forintra nő az adójóváírás összege. Az adójóváírással pedig lényegesen szélesebb kör élhet majd júliustól, ugyanis egyrészt a mai évi 1,25 millió forint helyett 1,5 millió forintig lehet teljes mértékben igénybe venni ezt a könnyítést, másrészt sokkal később fogy el. Ma évi 2,762 millió forintig lehet részben élni az adójóváírással, a jövőben pedig már 3,552 millió forintnál fog teljesen megszűnni, ami azt is jelenti egyben, hogy az eddigi 9 százalékos elfogyási ütem 7 százalékra apad.
Júliustól lép életbe az a tegnap nem ismertetett változás is, hogy másfél százalékponttal szorul vissza a vállalkozói járulék.
Szeptembertől lesz adóterhet nem viselő járandóság a családi pótlék és az anyasági segély. Ezzel a változással bár közvetlenül nem adóztatják ezt a két szociális juttatást, mégis, akinek idén a családi pótlékkal, anyasági segéllyel összeszámítva a bérjövedelme átlépi a 2,2 millió forintot, jövőre pedig a 3 milliót, az lényegében a családi pótlék, anyasági segély egy része vagy egésze után 19 százalékos elvonással szembesül majd. Az így elszenvedett veszteséget azonban ellensúlyozza, túl is kompenzálja a személyi jövedelemadóban a sávhatár feljebb tolása, éppen azért, hogy ezentúl jobban megérje dolgozni, munkával megszerezni a jövedelmet - magyarázta a pénzügyminiszter.
A családi pótléknál nemcsak az lesz a változás, hogy érintkezik az adórendszerrel, hanem az is, hogy korhoz és feltételhez kötik a jogosultságot. A gyerek 0-14 éves kora között lehetőség lesz arra, hogy ha a szociális intézmények, iskola, egyéb hivatalok úgy látják, és másképp nem biztosítható a gyermek iskoláztatása, étkeztetése, lakhatása, akkor a családi pótlék 50 százalékát természetben adhatja az állam, vagyis például fizetik a gyermek étkeztetését - magyarázta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter. 14 és 18 éves kor közötti gyermek esetében pedig csak akkor jár majd a családi pótlék, ha iskolába jár.
2010-től a személyi jövedelemadót érintő további változás, hogy az adókedvezmények a családi adókedvezmény kivételével megszűnnek. Az adómentes juttatásokat pedig el kívánja törölni a kormány, ami azt is jelenti, hogy az üdülési csekk, étkezési jegy, iskolakezdési utalvány, a munkahely által átvállalt internetdíj és más juttatások adómentes része megszűnik. Ugyanúgy szja-val és eho-val sújtanák ezeket, mint az összes többi természetbeni juttatást, vagyis 54 százalékos személyi jövedelemadót és 11 százalékos eho-t kell megfizetnie ezek után a cégnek, ha munkavállalójának nyújtja a fent említetteket.
Az ingatlandót másfél éves felkészülési idő után 2011-13-ban fokozatosan vezetik be - ha hinni lehet a pénzügyminiszter szavainak. (Nem árt felidézni: a szocialista vezetésű kormány már közel féltucatszor visszakozott az érték alapú ingatlandó bevezetésétől.) Veres elmondta: a tervek szerint a személyi jövedelemadóból le lehetne vonni az ingatlanadó felét, illetve azok a 62 év feletti személyek, akiknek csak nyugdíjból van jövedelmük, kedvezményt kapnának. Bár még nincs pontosan eldöntve a kedvezmény mértéke, Veres érzékeltette: ma durván 12-13 ezer forintot kell fizetni átlagosan kommunális adóként. Ha a nyugdíjasra jutó majdani ingatlandó nem éri el ezt a mértéket, akkor mentesül a fizetés alól a nyugdíjas, ám ha az ingatlanadó összege ezt meghaladja, akkor már nem lehet élni a kedvezménnyel.
A szociális juttatások és az adórendszer összepárosítása a családi pótlékon és anyasági támogatáson kívül a szocpolként elhíresült, a gyerekek után járó állami lakásépítési támogatás esetében is bekövetkezik. 2010-től indul az a rendszer, hogy a családi pótlék mintájára a felvett szocpol is adóterhet nem viselő járandóságnak minősül majd. Mivel ez jóval nagyobb összeg, mint a családi pótlék, sokkal könnyebben átkerül a szocpolban részesülő jövedelemének egy része a felső szja-kulcsba, így pedig lényegében a szocpol egy részét vagy egészét 19 százalékos adó fogja sújtani, ezért két könnyítést is tesz a kabinet. Egyrészt kétéves felkészülési időt biztosít (vagyis aki 2010-ben kapja a szocpolt, annak a 2012-es jövedelme után, 2013-ban kell adóznia), másrészt pedig öt évre el lehet osztani a szocpolt és így részletekben kell csak terhet fizetni utána - már ha egyáltalán kell, bár a többség minden bizonnyal adófizetésre köteles lesz.
A szocpolnál szigorítják a rendszer azzal is, hogy vélhetően a lakásvásárlásnál előírnak egy minimális önerőt, valahol 30 százalék környékén, máskülönben nem jár a szocpol - fejtette ki Szűcs Erika.
Veres János részletezte azokat a kiadáscsökkentő intézkedéseket is, amelyek összességében 210 milliárd forintos spórolást eredményeznek idén azért, hogy a 2,6 százalékos költségvetési hiánycél 3 százalék alatt maradjon. (Lényegében tehát a kormány 2,9 százalékra növelte a deficittervet, de ezt nyíltan nem ismeri be.) 60 milliárd forintot a minisztériumok keretéből zárolnak, 7 milliárdot takarítanak meg a lakástámogatásoknál „ a szigorúbb, a visszaéléseket kiszűrő ellenőrzések" révén, a gyógyszertámogatásoknál és az egészségügy más területein összesen 30 milliárdos takarítanak meg. A gázár- és távhőkompenzáció is kevesebbe kerül a vártnál alacsonyabb világpiaci gázár miatt - folytatta a pénzügyminiszter. A rokkantnyugdíjasoknál a szigorúbb felülvizsgálattal 10 milliárdot lehet találni, a kamatkiadásoknál 24 milliárdot lehet spórolni, a széndioxid-kvóták értékesítéséből befolyó összeget sem tudjuk idén elkölteni, az agrártámogatásoknál is lehet 33 milliárdot fogni - sorolta a fő pénzügyér.