Átírta, de nem szigorította, hanem lazította eddig bejelentett adóterveit a kormány. A kabinet mai ülésére bevitt, az Index birtokába jutott törvénytervezett szerint az szja alsó sávhatárát a korábban bejelentettnél kevésbé tolják fel idén, ám azt visszamenőlegesen teszik. Kétszer lesz jövedékiadó-emelés, és jól megbonyolítják az adómentes juttatások rendszerét. A cégektől elvenni tervezett adókedvezmények fontosabbjait mégis megtartja a kormány, a multik újra átgondolhatják, itthagynak-e minket vagy maradnak.
Mérvadó közgazdászok már eddig is bátortalansággal vádolták a kormányt a pár héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott adócsomag-koncepciója miatt, azt inkább maszatolásnak, mintsem az egyre mélyülő válságból kivezető útnak tartva. A kabinet azonban úgy tűnik még jobban visszafogja magát: nemhogy erőteljesebbé vált volna az elmúlt hetekben kemény kritikát kapott adópakk, a kormány puhított rajta, néhány elemét tekintve vissza is táncolt belőle - erről tanúskodik az Index birtokába került törvénytervezet, amelyet mai ülésén tárgyal a Gyurcsány-kabinet.
Az adócsomag még ezen a héten a parlament elé kerülhet, ám információink szerint elképzelhető, hogy akár a parlamenti érdemi tárgyalás alatt, akár még az előtt, néhány nap múlva a mostani akciótervet több ponton átíró új elképzeléssel áll elő a kormány, közeledve a Reformszövetség programjához.
A legmarkánsabb változást a pár héttel ezelőtt ismertetett tervekhez képest a személyi jövedelemadóban fedezhetjük fel. A kormány nemrég azt deklarálta, hogy júliustól a mai 18 százalékos alsó kulcs 19 százalékra menne fel, ám ezt a mai 1,7 millió forint helyett már 2,2 millió forint éves jövedelemig lehetne alkalmazni, és csak a 2,2 millió forint feletti jövedelemrészt kellene a mai 36 helyett 38 százalékkal leadózni. Slusszpoénként még a magánszemélyek különadóját, a lényegében a harmadik, 40 százalékos szja-kulcs szerepét betöltő, szolidaritási adóként becézett terhet is eltörölte volna év közepétől a kabinet. Nos, ami mellett most a kormány leteszi a voksát, az szemernyit sem hasonlít az eredeti elképzelésre.
Egyrészt a kulcsok nem változnának, vagyis maradna a 18 és 36 százalékos kulcs idén, és persze a különadó is továbbélne. A 18 százalékos kulcs határa évi 1,9 millió forintra tolódna fel, és ezt visszamenőleg, vagyis 2009. január 1-jétől alkalmazni lehetne. Eddig a munkáltatók többsége - hiszen a mai szabályok szerint járt el - ezen visszamenőleges szja-táblához képest túl sok adóelőleget vont le. A túlvont adóelőleget a második félévben az adólevonásnál figyelembe vehetik a cégek.
A személyijövedelemadó-kedvezményeket három éve kezdte el ritkítani a kormányzat. Idén év végével csak kettő marad: a nyugdíj-előtakarékossági kedvezmény és a családi kedvezmény. Megszűnne többek között az idén januárban bevezetett háztartási kedvezmény, a biztosítások kedvezménye, a tandíjkedvezmény vagy a fogyatékosok kedvezménye.
2010-től azonban már visszatér a korábbi ötletéhez a kormány, az szja-tábla a következőképpen nézne ki jövőre: 19 és 38 százalékos kulcsok; a sávhatár 3 millió forint éves jövedelemnél. Az adójóváírást úgy szabnák át, hogy az továbbra is biztosítsa a havi 63 ezer forint bruttó bér adómentességét, de a mainál jóval magasabb jövedelemnél, 2,762 millió forint helyett 3,552 millió forintnál fogyna csak el teljesen. Jövőre megszűnne a különadó.
A személyi jövedelemadóban a másik újítás az eddig ismert tervekhez képest, hogy a kormány részben visszakozik az adómentes juttatások ellen meghirdetett hadjáratában, részben viszont szigorít is. Az erdetileg bejelentett elképzelés szerint az összes adómentes juttatást - kezdve az étkezési utalvánnyal, üdülési csekkel, iskolakezdési támogatással, önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulással - úgy ahogy van megadóztatta volna a kabinet. Ez egyfelől a többi természetbeni juttatáshoz hasonló sorsot jelentett volna: a munkáltatónak a ma is érvényben levő 54 százalékos szja-t, illetve az így megemelt alap után a 29 százalékos tb-járulékot és 3 százalékos munkaadói járulékot kellett volna megfizetnie.
A mai szabályozással szemben jövőre a falusi vendéglátásból származó jövedelem, vagy az állami kitüntetésekkel járó pénzjutalom teljes mértékben szja-köteles lesz.
Az utalványos lobbi azonban a korábbi esztendőkhöz hasonlóan ezúttal is hangosnak bizonyult, és részsikert ért el. Az újabb tervezet szerint jövőre megmaradna az adómentes juttatások java része, de úgy, hogy míg a juttatás fele, de legfeljebb a mai értékhatárnak megfelelő összeg után továbbra sem kellene fizetni közterhet, a másik fele után le kellene róni a már 62 százalékra feltornászott munkáltató által befizetett szja-t, és az így megnövelt alapra kivetett tb-járulékot és munkaadói járulékot (összesen 27 százalék ez a kettő). A fent említett négyfajta juttatáson kívül ebbe a csoportba tartozna még a helyi utazási bérlet, a munkáltató által átvállalt internetelőfizetési díj, vagy a csekély értékű ajándék.
Példán érzékeltetve: ma a hidegétkezési jegy havonta 6000 forintig adó- és járulékmentes. Jövőre ha egy cég 6000 forintnyi hidegétkezési utalványt adna alkalmazottjának, akkor 3000 forint továbbra is tehermentes, ám 3000 forint után már összesen 3172 forintnyi szja-t és járulékot is be kellene csengetnie a büdzsébe. Vagyis amíg ma 6000 forintba kerül a cégnek a dolgozónak adott hidegétkezési jegy, addig jövőre ugyanilyen összegű jegy már 9172 forintot kóstál.
Meglepetést okozhat az is, hogy eddig csupán azt hangoztatta a kormányzat, hogy idén júliustól emelik 5-7 százalékkal a benzin, gázolaj, cigaretta és alkohol jövedéki adóját (és ez be is következik, például az üzemanyag literjét a mainál 5 forinttal magasabb jövedéki adó fogja terhelni júliustól), addig a törvénytervezetből kiderül, 2010 januárjától is feljebb megy a gázolaj és a cigaretta jövedéki adója, előbbié literenként 6 forinttal.
2010-től bármely vállalkozásnak (kivéve pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési vállalkozás) megengedik, hogy euróban vezesse a számviteli nyilvántartásait, és az éves (konszolidált) beszámolót euróban készíthetik el külön feltételek nélkül. Aki nem forintban és nem euróban, hanem harmadik pénznemben akar könyvelni, annak fennmaradna a hatályos előírás, vagyis hogy a pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek, valamint bevételeinek, ráfordításainak és költségeinek több mint 25 százaléka az adott devizában van a tárgyévben és az azt megelőző évben.
A negyedik módosuló terület a céges nyereségek adóztatása. A vállalatokra rakódó elvonást fokozta volna a kormány eredeti terve azzal, hogy szinte minden adóalap-korrekciós tételt és adókedvezményt kiirtott volna, ezért aztán reális esély volt rá, hogy évi több milliárd, olykor több tízmilliárd forintnyi nyereségadót fizető multinacionális cégek beszüntetik magyarországi tevékenységüket és továbbállnak. A kabinet ezen a téren engedett az első elképzeléséből. Bár egy sor adóalap-módosító elemnek és adókedvezménynek búcsút mondhatnak a vállalkozások, ezek inkább a kisebb horderejűek, a nagyobb jelentőséggel bíró tételek megmaradnak. Így a fejlesztési tartalék, a kkv-k beruházási kedvezménye és a gyorsított értékcsökkenési leírás mellett tovább él a kutatás-fejlesztés adókedvezménye, a jogdíj- és kamatkedvezmény, a holdingközpontok idecsalogatását és megtartását biztosító korrekciós elem, a céltartalék, a kapott osztalék a jövőben is mérsékli az adóalapot.
Megszűnik azonban egyebek mellett a helyi iparűzési adó levonhatósága a társaságiadó-alapból, az adománnyal kapcsolatos könnyítés, a kapott és fizetett támogatásokkal történő adóalap-módosítás is elvész, a kkv-knél a szabadalom és a különböző oltalmak fenntartása miatt elszámolt költség levonhatósága is halálra van ítélve. A cégeknek ezentúl fizetniük kell társasági adót a reprezentáció, üzleti ajándék után, párhuzamosan azzal, hogy ezek a személyi jövedelemadó szempontjából adómentessé válnak.
Abban azonban hajthatatlan a kabinet, hogy a társasági adókulcsot a mai 16-ról jövőre 19 százalékra srófolja, egyidőben azzal, hogy megszünteti a 4 százalékos céges különadót.
A többi területen azt kapjuk, amit vártunk a kormányzati bejelentések alapján. Vagyis idén júliustól 20-ról 23 százalékra tolódik a normál áfakulcs. Szintén év közepétől a munkáltatói tb-járulék a minimálbér duplájáig 29 helyett 26, a munkaadói járulék 3 helyett 1 százalék lesz, hogy aztán jövőre a minimálbér kétszereséig szóló megkötés eltűnjön és összeghatártól függetlenül mérséklődjön az élőmunka járulékterhe. A 4 százalékos vállalkozói járulék 2,5 százalékra való apadása is két lépcsőben történik majd. A rehabilitációs hozzájárulás viszont jövőre megháromszorozódik.
Lényegében a szociális terület és az adórendszer házasításával oldják meg, hogy a magasabb jövedelműek az igénybe vett szociális juttatások egy részét adóban visszaadják. Ennek módja az lesz, hogy a családi pótlék, az anyasági támogatás és a szocpol adóterhet nem viselő járandóság jogcímet kap, így azt bele kell számítani majd a jövedelembe, de adózni formálisan ez után a szociális juttatás után nem kell. Mégis gyakorlatilag jövőre már az átlagbér környékén keresők is a juttatások egy részéről lemondanak, mert jövedelmük egy részét a magasabb szja-kulcs alá tolja az átalakítás. Amit itt elveszítenek, azt azonban a jelentős sávhatártolás miatt az szja-teher enyhítése bőven ellensúlyoz, állítja a kormány.
A családi pótlék idén szeptembertől válik adóterhet nem viselő járandósággá, és hogy ne lehessen vele trükközni, a házastársak, élettársak egyenlő arányban felosztva kell hogy szerepeltessék majd az adóbevallásukban. (A fogyatékos gyermekek után járó, illetve a saját jogon járó, emelt összegű családi pótlék továbbra is adómentes marad, nem vonják be az adórendszer alá.)
Az anyasági támogatás annyiban más, hogy akinek a gyermeke 2010. április 1-je előtt születik, az a mai szabályokat alkalmazhatja, vagyis esetében a támogatás adómentes, és csak a jövő év április 1-je után születettek esetében kell a jövedelembe beleszámítani az apanázst.
A lakásépítési kedvezmény (ismertebb nevén szocpol) 2010 elejétől válik adóterhet nem viselő járandósággá. A szabályozás kifinomult: itt is el kell felezni a házastársak, élettársak között az adóbevallásban a szocpol összegét, ám mivel viszonylag nagy summáról van szó (fejenként több százezer, akár pár millió forintról), ezért az összeget el lehet öt évre egyenletesen osztani, és így bevallani. Annyi könnyítés is jár még, hogy kétéves, pontosabban 24 hónapos türelmi idő van, ami a szocpol igénybevételének napjától ketyeg. Tehát aki például 2011-ben vesz igénybe szocpolt, az a 2013-as évről szóló, 2014-ben elkészítendő szja-bevallásában kell, hogy feltüntesse jövedelemként a kapott szocpol felének egyötödét.