Molnár szombaton sajtótájékoztatón ismertette a kormány legutóbbi ülésén született döntést arról, hogy elvi hozzájárulást kérnek a parlamenttől új atomerőművi blokk, illetve blokkok építésének előkészítéséhez. A miniszter fontosnak nevezte a képviselők támogatását a tudományos és a civil szféra mellett. „Reményeink szerint a képviselők a tavasz folyamán nagy többséggel mondanak igent új nukleáris termelőkapacitás kiépítésére, hiszen 2005-ben a parlament a meglévő blokkok üzemidő hosszabbításáról több, mint 90 százalékos igennel szavazott” - mondta.

A blokk típusáról a kormány határoz majd, a költségek a típustól és kapacitástól függenek. A kormány számításai szerint 1000 megawatt kapacitás beruházás mintegy 2,5-3 milliárd euróba kerül. Molnár a beruházás előnyei között említette, hogy az új atomerőművi kapacitások csökkentik Magyarország függőségét az importtól, valamint azt, hogy a nukleáris energia olcsó, környezetkímélő és segíti az ország klímaváltozással kapcsolatos európai uniós vállalásainak teljesítését. A Paksi Atomerőmű telephelyén megvalósuló beruházásnak gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő szerepe is van. A miniszter példaként említett egy Finnországban épülő beruházást, amin négyezren dolgoznak, az alvállalkozók száma pedig eléri a kétezret.

A miniszter a legfrissebb közvélemény-kutatásra hivatkozva kiemelte, hogy a múlt év augusztusától nőtt az atomerőmű társadalmi elfogadottsága. Új atomerőmű építését a megkérdezettek 71 százaléka indokoltnak tartja, korábban csak 58 százalék támogatta. A megkérdezettek 87 százaléka vélte úgy, hogy az atomerőmű csökkenti az importfüggőséget, a korábbi felmérés idején ez az arány 17 százalékponttal alacsonyabb, 70 százalék volt. A közvélemény-kutatás szerint a Paksi Atomerőmű biztonságosabb a világ többi nukleáris áramtermelőjénél, még az európai unióban működő atomerőműveknél is.

Ha az országgyűlés tavasszal megadja az elvi hozzájárulást új atomerőmű építésének előkészítéséhez, akkor utána hat év kell a beruházás előkészítésére, és további 5-6 év a megvalósításra. Így legkorábban a 2020-as évek elején kezdheti meg az áramtermelést az új atomerőmű.

Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdonosa, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) február közepén tájékoztatott arról, hogy az atomerőmű bővítését megalapozó szakértői munkálatok már két éve folynak. Az MVM akkor azt is közölte, hogy megkezdődött a műszaki, a gazdasági, a kereskedelmi, a jogi és a társadalmi szempontok elemzése is. Ha 2000 megawatt atomerőművi kapacitás valósul meg a 2020-as évek elejére, az csak részben fedezi azt a mintegy 7000 megawatt új kapacitás-szükségletet, amit az alacsony hatásfokú erőművek bezárása miatt kell létrehozni Magyarországon.

A nukleáris energia 2030-ig a duplájára nőhet a világon, 2050-re pedig az optimista tervek szerint az áramtermelésben a jelenlegi 16 százalékról 22 százalékra nőne az aránya az energiatermelésben. Magyarországon 2008-ban a Paksi Atomerőmű adta az ország áramfogyasztásának 37,2 százalékát. Az erőműtársaság a négy blokk üzembe helyezése óta a legtöbb, 14818 gigawattóra villamos energiát állította elő tavaly.