A kormány ura a helyzetnek; a kabinet tudja kezelni a 2009-es költségvetési folyamatokat, erre bizonyíték a februári államháztartási adat; a kormány tavaly ősz óta már bizonyította, hogy ha bajt észlelt, elcsúszásra utaló jelet fedezett fel, akkor intézkedésekkel visszaterelte a mederbe a költségvetési folyamatokat - ezeket az érveket hozta fel Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára azokra az újságírói kérdésekre válaszul, amelyek a tovább romló gazdasági kilátások miatt esetlegesen elcsúszó idei büdzsére vonatkoztak.
Hiába jelentek meg az elmúlt néhány hétben olyan elemzői prognózisok, amelyek a kormány várakozásánál mélyebb idei recessziót valószínűsítenek, így pedig veszélyben látják a megemelt deficitterv teljesítését, Keller a mai sajtótájékoztatón leszögezte: kézben tudják tartani a hiányt. Az államtitkár hozzáfűzte: nem tartja szerencsésnek, hogy egyfajta verseny indult a gazdasági elemzők között atekintetben, hogy ki tud komorabb jövőképet felfesteni, ki tud még aggasztóbb tendenciákat kihangsúlyozni. Keller elismerte ugyanakkor, hogy az idei gazdasági teljesítményt illetően vannak kockázatok, mégis jelen pillanatban nem tartja indokoltnak, hogy elmozduljon a PM, illetve a kabinet a 3,3-3,5 százalékos visszaesést tartalmazó prognózisától.
Amíg tavaly az első negyedévben az egész éves hiány 55 százaléka jött össze (a kiadások nagyobb része az első, a bevételek nagyobb része viszont a második félévben jelentkezik - a szerk.) a büdzsében, addig idén ez az arány 81 százalék lesz a PM prognózisa alapján.
A tárcánál állítják: nincs ok az aggodalomra. Idén a második félévben hatnak azok a kiadáscsökkentő lépések, amelyekről a kormány nemrég döntött, és ha ezt is figyelembe vesszük az arányszámításkor, akkor arra az eredményre juthatnánk, mint tavaly. Röviden: minden a legnagyobb rendben van, kontrollálják a folyamatokat.
Keller többször hangsúlyozta, hogy „minden körülmények között tartani kívánják a 3 százalék alatti hiánycélt". Arra azonban nem tért ki, hogy mégis milyen intézkedésekkel nyúlnának bele a rendszerbe, ha mégis veszélyben látják az egyenlegcélt. Nem árt felidézni, néhány napja Veres János pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, a kormánynak van vészforgatókönyve, ha rossz irányba mennének a dolgok, ám ő sem részletezte, mit tartalmazhat az állítólagos vészforgatókönyv.
Lapunk kérdésére, hogy miért ragaszkodik körömszakadtáig a kormány ezen deficittervhez, az államtitkár két érvet hozott fel: az államháztartási hiányt szükséges megfinanszírozni, és e téren komoly korlátok között mozgunk (ismert, lassan fél éve lényegében halott az állampapírpiac, a külföldiek elfogadható hozamszinten nem hajlandók, túl kockázatosnak tartják finanszírozni Magyarországot - a szerk.), másrészt pedig az ország hitelessége szempontjából is hiba lenne elengedni a hiánycélt. Lapunk kérdésére, hogy az IMF-fel kötött megállapodással összefüggésben van-e az, hogy a kormány tántoríthatatlan a 3 százalék alatti GDP-arányos deficittervtől, az államtitkár úgy válaszolt, Magyarország egy független állam, nekünk saját, elemi érdekünk 3 százalék alatt tartani a hiányt, függetlenül a szerződéstől. Keller mindazonáltal egy másik mondatában elmondta, hogy a Valutaalappal történt megállapodásban vállaltuk, hogy a deficitet nem engedjük 2,9 százalék fölé.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalásokon felmerült-e a hitelkeret növelése, illetve a kölcsön futamidejének meghosszabbítása, Keller úgy reagált: nem folytattunk ilyen tárgyalásokat.