A lakóingatlanok nominálisan vesztettek értékükből, a külföldi befektetők számára pedig a forint gyengélkedése további kedvezményt jelenthet – persze amennyiben hajlandóak felvállalni a régiós- és ország-kockázatokat – vélik a Colliers International nemzetközi ingatlanügynökség szakértői.
A lakáspiacra általánosan jellemző, hogy a 2008-ban többé-kevésbé stagnáló árak az idei év elejére csökkenni kezdtek; esésük mértéke a lakosság által nem túlértékelt pesti peremkerületekben 10 százalék körüli volt, míg a túlértékelt budai vagy a belvárosi kerületekben ez akár a 30 százalékot is elérte a (Colliers International adatai alapján).
A budapesti lakáspiacon az elmúlt időszakban a kínálat ugrásszerűen megnövekedett, sok esetben a jelenlegi tulajdonos által finanszírozhatatlan hitelek miatt; ezzel szemben pedig csökken a kereslet.
"Értékbecslési oldalról ki kell emelni, hogy az ingatlanok értéke nem követte az árfolyam-változásokat, sőt azok nominálisan már forintban is veszíthettek értékükből. Ez a tulajdonosoknak nem, a befektetőknek azonban kedvezhet, és ismét Magyarország felé fordíthatja a figyelmet, amennyiben a befektetők felvállalják a régiós- és ország-kockázatokat" – mutatott rá Balla Ákos, a Colliers az értékbecslési divíziójának vezetője.
A külföldi vásárlók felől érkező kereslet már beárazta a magyar lakóingatlanok nemzetközi összehasonlításban számított értékét. A gyenge forint csökkentette az euróban számolt árakat, a magas kockázat viszont beárnyékolta a magyar ingatlanok vonzerejét – hívják fel a figyelmet a szakértők.
"A lakóingatlanokra irányuló külföldi kereslet – különösen a Duna-part és Budapest belvárosa irányában – azért is megerősödhet, mert a külföldi befektetők egyszerre profitálhatnak az ingatlanok forintértékének nominális csökkenéséből és az árfolyamnyereségből, amely összességében 30 százalékos nyereséget is jelenthet a jelenlegi forint-euró árfolyamok mellett" - tette hozzá Murai Krisztián, a Colliers piackutatója.
A lakosságot érintő hatások kapcsán a piackutató szerint az a tapasztalat, hogy a bankok nem vagy csak részben adják tovább ügyfeleiknek az időközben tapasztalható, a magyar hitelfelvevők számára pozitív hatásokat, amelyek a svájci központi bank irányadó kamatlábának márciusi 0,25 százalékos visszavágásából és a svájci frank árfolyamának azóta akár 12 százalékos gyengüléséből fakadtak. A lakások iránti belföldi keresletet időlegesen várhatóan élénkíteni fogja a hamarosan megszűnő szocpol utolsó pillanatokban történő igénybevétele, míg a tavasz rendszerint a lakáskeresésre is a legkedveltebb időszak, de az árfolyam-változás ezekben az esetekben nem befolyásolja a vásárlási folyamatot.
Az ingatlanpiac lakásbérlési szegmensében egyre nagyobb az érdeklődés, viszont a bérlők a korábbinál lényegesen alacsonyabb bérleti díjakat hajlandóak csak megfizetni. A kereslet nagy részét nyilvánvalóan azok képzik, akik nem tudnak saját lakást venni, így bérelni kénytelenek. Ez elsősorban azokban a kerületekben jellemző, amelyek tömegközlekedéssel könnyen megközelíthetőek.
Itt az átlagos állapotú lakásokkal szinte azonos árban akár felújított lakást is kapható. A kisszámú külföldi bérlő számára az erős euró kiadáscsökkenést jelent, de ez nincs jelentős hatással a piacra.