Jól megalapozott értékbesorolást kell kidolgoznia a kormánynak az új ingatlanadóhoz, az adózók ugyanis akár tömegével is megfellebbezhetik az adó kivetéséről szóló határozatokat, ha nem értenek egyet a tartalmával. A tömeges pereskedés akár az adónemet is ellehetetlenítheti.
Egyelőre csak az ötlet szintjén ismert a kormány elképzelése a jövőre bevezetni tervezett egységes, számított értékalapú ingatlanadóval kapcsolatban. Ezek szerint a jelenleg alkalmazott, többféle ingatlanokhoz kapcsolódó adó helyett egyetlen ilyen típusú terhet kellene fizetni, ami a nagy értékű ingatlanok esetében jelentős adóterhet is jelenthet majd, ám - legalábbis az ígéretek alapján - az átlag állampolgárok érdemben nem fizetnek majd többet, mint most. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy egykulcsos vagy sávos rendszerű lesz-e a modell, annyi valószínű, hogy az alsó kategóriában - már ha többsávú lesz - kevesebb mint egyszázalékos lesz az adó.
A valódi kérdés persze nem az, hogy egy- vagy félszázalékos legyen-e az új ingatlanadó kulcsa, hanem az, hogy milyen alapra vetítik ki. Ez különösen abban az összefüggésben fontos, hogy az Alkotmánybíróság határozata szerint az adózónak joga van vitatni a megállapított adó alapját - a luxusadóval kapcsolatos döntésében az AB nem azt vitatta ugyanis, hogy alkotmányos vagy sem maga a luxusadó, hanem azt, hogy az önkormányzati határozat ellen nem lehet fellebbezni. Ennek fényében nincs különbség luxusadó és általános építményadó között, vagyis ha valakinek nem tetszik az adóalap, bármikor a bíróság elé viheti ingatlanadója ügyét.
Mivel egy ingatlan értékének megbecslése mindenképp tartalmaz szubjektív elemeket, bármilyen módszert alkalmazzon is a becslő, az eredmény mindig vitatható - áll a Képesített Ingatlanvagyon-értékelők Országos Szövetségének (KIOSZ) vitairatában. Kiindulva abból, hogy Magyarországon eleve ellenségesen fogadják mind az önkormányzatok, mind a lakosság az egységes ingatlanadót, akár tömeges pereskedéshez is vezethet a tiltakozás. Könnyű belátni, hogy a tömeges fellebbezések akár el is lehetetleníthetik az ingatlanadóztatást, hiszen ebben az esetben a bíróság kénytelen egyenként felméretni a szóban forgó ingatlanok értékét. Ha már ragaszkodik a kormány az értékalapú ingatlanadó bevezetéséhez, akkor olyan értékelő rendszert kellene kidolgozni, amelyet egységesen elfogad a piac és az önkormányzat is - hangsúlyozta Buhály Judit, a KIOSZ alelnöke, hozzátéve: mindenképp egy transzparens rendszert kellene kialakítani, hogy az elfogadottá váljon.
Azt is tisztázni kellene, hogy a megállapított ingatlanérték milyen viszonyban legyen a piaci értékkel - hiszen ahol évek óta nem adtak el ingatlant, ott a piaci érték nulla, holott az ingatlan nyilván nem értéktelen. A feladat nem megoldhatatlan, az értékbecslő szakma a módszerek vegyítésével hónapokon belül összeállíthatna egy alapalgoritmust, amelyet aztán az önkormányzatok finomíthatnának a helyi szociális és egyéb információk alapján - mondta az alelnök. A kormány eddig nem kereste meg a KIOSZ-t, de az alelnök információi szerint a Magyar Ingatlanszövetséget sem.