Törvénytelenül végez hulladéklerakást Csörög községben a Remondis Duna Kft. A cégnek két éve nincs környezetvédelmi engedélye, és december 31-e óta működési engedélye nincs. A környezetvédelmi hatóság elvileg már áprilisban döntött a terület újrahasznosításáról is, de a telephely még mindig működik arra hivatkozva, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség július 16-ig meghosszabbította a korszerűtlen hulladéklerakó telephelyek bezárásnak határidejét, valamint jogerős tiltó határozat sem született még. A hulladéklerakó a váci önkormányzat tulajdonában van, használatáért évi ötvenmilliót szed be az üzemeltető cégtől.
Európa egyik legjelentősebb hulladékgazdálkodási cégének leányvállalata, a Remondis Duna Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. által üzemeltetett csörögi telephely 2009. január elseje óta illegálisan működik. Az illetékes felügyelőség 2008. december 31-ig engedélyezte a hulladéklerakást, tehát lassan fél éve tárol és kezel illegálisan nem veszélyes kommunális hulladékot a cég, és szennyezi a felszín alatti vizeket, mivel a telephelyen nincs talajszigetelés. Közben áprilisban már a terület újrahasznosítási tervét is elfogadta a környezetvédelmi hatóság.
A Dunakanyar nagyobb térképen
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (KDV KTVF) már 2005-ben megtiltotta egy határozattal a hulladékgazdálkodási cégnek a hulladéktárolást a csörögi telephelyen. A Remondis jogelődje, az OTTO Magyarország Kft. azonban fellebbezett, és a KDV KTVF felettes szerve, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) környezetvédelmi és működési engedélyt adott a cégnek 2008. december 31-ig, mondta el a KDV KTVF egyik osztályvezetője, Siposné Kovács Ildikó.
Csörög Község Önkormányzata 2007 nyarán bírósági keresettel élt a másodfokú határozat ellen. Ezt az információt csörög polgármestere, Hegedűsné Kripák Ildikó is megerősítette: „2004 óta pereskedünk a Remondis Kft.-vel, de sajnos jogi úton egyedül az önkormányzat nem tudott eredményeket elérni, mert a hatóságok másodfokon végül mindig megadták a cégnek a működési engedélyt.”
A Fővárosi Bíróság 2007 augusztusában hozott ítéletében megállapította, hogy a Remondis Duna Kft. csak akkor végezhet hulladékkezelést a telephelyen, ha van környezethasználati engedélye (IPPC-engedély). Az engedély megszerzésének viszont az lett volna a feltétele, hogy a váci önkormányzat tulajdonában álló telephelyen az üzemeltető Remondis beruházzon az elérhető legjobb környezetvédelmi technológiába.
A hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján ugyanis hulladékkezelést csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet folytatni, a csörögi hulladéklerakó kialakítása viszont nem felel meg a hulladéklerakásra és a hulladéklerakókra vonatkozó rendeletnek. A cég azonban már ekkor jelezte, hogy nem költ ilyen fejlesztésre, és ezt azóta sem tette meg.
Emiatt a Fővárosi Bíróság az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította azzal, hogy abban „kizárólag a tevékenység megszüntetéséről és a hulladéklerakó bezárásáról kell dönteni”. Az elsőfokú hatóság tavaly májusban az új eljárásban ismét megtiltotta a hulladékkezelést, a Remondis Duna Kft. újra jogorvoslattal élt, így a döntés nem emelkedett jogerőre.
Jelenleg tehát a cég csörögi telephelyének használata nincs jogerősen megtiltva, viszont érvényes működési engedélye sincs. Nincs jogerős IPPC engedélye sem, pedig az ilyen kapacitású hulladéklerakók hulladékkezelési tevékenysége IPPC-engedélyhez van kötve. A hatósági és bírósági eljárások közben a főfelügyelőség által kiadott, 2008. december 31-ig szóló működési engedély is lejárt.
Más néven egységes környezethasználati engedély vagy röviden csak EK. Kiemelkedő fontosságú uniós jogszabály, egységesen vezették be 1999. október 30-án az Európai Unióban. Integrált környezetvédelmi szemlélettel szabályozza az ipari jellegű kibocsátásokat. Alapelve, hogy a környezetszennyezés problémáját nem környezeti elemenként, hanem komplexen, az összes elemet egy rendszerben szemlélve kell vizsgálni. A másik alapelve a megelőzés, vagyis hogy az ipari kibocsátásokat már eleve a keletkezés fázisában a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Ezt úgy lehet elérni, ha a folyamatokban – tervezés, engedélyeztetés, megvalósítás – az elérhető legjobb megoldásokat (best available techniques, BAT) alkalmazzák. Harmadik alappilére a szigorú ellenőrzés. Fő célja, hogy egész Európában integrált szennyezés-ellenőrzési rendszer valósuljon meg. Az uniós irányelv azokra az ipari tevékenységekre vonatkozik, amelyek jelentős környezeti hatással járnak. A rendszer egyik lényegi követelménye, hogy ezekről a tevékenységekről teljes mértékig biztosítsa az információs szabadságot, és az engedélyeztetési eljárásokban a nyilvánosság is részt vegyen.
forrás: www.ippc.hu
A cég természetesen kérte a működési engedély meghosszabbítását, de a felügyelőség elutasította, más engedélyt sem adtak ki. Így a cég valójában engedély nélkül, illegálisan működik már legalább 2008. december 31-e óta, sőt a tevékenységéhez szükséges IPPC-engedélyt 2007. október 31-ig lett volna köteles megszerezni, tudtuk meg szintén Kovács Ildikótól.
A szemétlerakó azért üzemelhet még mindig, mert a korszerűtlen hulladékkezelő telephelyek bezárásának végső időpontja július, érvelt Szikora Miklós, a csörögi telephely-tulajdonosának, a váci önkormányzatnak a főmérnöke. A váci önkormányzat mint tulajdonos egyébként évente ötvenmillió forintos szemétlerakási díjat kap a Remondistól, ami valószínűleg erős érv amellett, hogy addig működjön a környezetszennyező egység, amíg csak lehet. Arra a kérdésre, hogy a tulajdonos váci önkormányzat miért nem ruházott be környezetvédelmi fejlesztésekbe a csörögi telephelyen, a főmérnök azt mondta, hogy az nem a tulajdonos dolga.
Egy 2006-os miniszteri rendelet szerint 2008. december 31-ig zárták volna be a korszerűtlen, az uniós környezetvédelmi előírásoknak meg nem felelő hulladéklerakó telephelyeket, tudtuk meg a környezetvédelmi tárca sajtóreferensétől. Ez az időpontot azonban 2007. novemberében 2009. júlus 16-ra módosították, mert az EU-s forrásból támogatott, az uniós irányelveknek megfelelő települési hulladéklerakók még nem készültek el.
Az Index birtokában van viszont az az április 1-i tájékoztató, amelyet a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség küldött Csörög község polgármesteri hivatalának. Utolsó mondata szó szerint idézve: „A Kft. engedélyek hiányában az általa üzemeltetett csörögi hulladéklerakón jelenleg semmilyen hulladékot nem vehetne át.”
Igaz, hogy a váci illetve a környező kistérségekben nincs elég, az uniós környezetvédelmi irányelveknek megfelelő szemétlerakó, ahova a korszerűtlen telephelyek bezárása után a települések elszállítathatnák a szemetüket.
A törvénytelen működést, illetve az intézkedési folyamatokat az is alátámasztja, hogy a KDV KTVF elfogadta a telephely rekultivációs tervét. A határozatból kiderül, hogy a hatóság április 15-én valóban jóváhagyta a Remondis üzemeltette csörögi telephelynek a Solvex Környezet- és Vízgazdálkodási Tervező és Kivitekező Kft. által benyújtott újrahasznosítási tervét.
A rekultiváció azt jelenti, hogy az emberi tevékenység károsító hatása következtében terméketlenné vált földterületet alkalmassá teszik arra, hogy újrahasznosítható legyen. A csörögi telephelyen a rekultiváció két lépcsős. Az első ütemben egy átmeneti, felső záróréteget alakítanak ki a területen, a második ütemben kialakítják a végleges lezáró réteget, derül ki a szerkesztőségünknél lévő határozatból.
Huszonkét település hordja a közösségi hulladékot a Remondis csörögi telephelyére, tudtuk meg a csörögi polgármestertől. Arra a kérdésre, hogy ha tudják, hogy öt hónapja illegálisan folyik a hulladékkezelés a Remondis telephelyén, miért nem tettek lépéseket, a csörögi polgármester, Hegedűsné azt válaszolta, hogy az önkormányzat nem tehet semmit, mivel nem ők adták a Remondisnak a működési engedélyt, de tesznek majd lépéseket. Azt, hogy mit, nem árulta el.
A többi érintett önkormányzat azért nem tesz semmit az illegálisan működő telephely ellen, mert nem tudnák másképpen megoldani a hulladékproblémát. A legközelebbi hulladéklerakók túl messze vannak, és nem is akarják más módon megoldani a saját hulladékuk elhelyezését, fejtette ki véleményét Csörög polgármestere. „Bonyolult a helyzet, és Magyarországon minden megtörténhet” – tette hozzá Kripák Ildikó. Csörög egyébként az A.S.A. Magyarország Kft. gyáli telephelyére hordja a hulladékát.
Feltettük a kérdést az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnek, hogy mégis miért adott működési engedélyt egy olyan hulladéklerakónak, amelyiknek még környezetvédelmi engedélye sincs. Válaszul egy sajtóközleményt kaptunk, amelyben leírják, hogy a KDV KTVF legutóbb 800 ezer forintos bírságot szabott ki a cégre, és megtiltotta a működését, a határozat azonban a Remondis fellebezése miatt nem jogerős. Az OKTVF-nél folyamatban van a másodfokú eljárás, döntés a napokban várható. Azt azonban a főfelügyelőségnél is elismerték, hogy a cégnek most nincs érvényes működési engedélye.
Megkerestük a Remondis két ügyvezetőjét, Káldi Györgyöt és Bende Pétert is. Előbbi elmondása szerint éppen egy közgyűlésen volt, így nem tudott velünk még röviden sem beszélgetni, csak arról kérdezősködött, hogy honnan tudja szerkesztőségünk, hogy ők december 31-e óta illegálisan működnek, és megígérte, hogy visszahív minket. Nem tette. Bende Pétert, aki állítólag ugyanazon a közgyűlésen vett részt, többszöri kísérlettel sem értük el.
A Remondis jegyzett tőkéje 281 860 000 forint; nettó árbevétele 2007-ben 730 131 000, 2006-ban 844 003 000 forint volt.