A kormány a Reformszövetség koncepcióját vette alapul, amikor az ingatlanadó legújabb verzióját kidolgozta. A 30 millió forintnál értékesebb lakásokat 0,2-0,3 százalékos adó sújtaná, az 50 millió forint feletti rész után 0,5-0-6 százaléknyi terhet kellene leróni jövőre.
A kormány új tervet dolgozott ki a 2010-ben bevezetendő ingatlanadóra, amely a Reformszövetség elképzeléséből táplálkozik, tudta meg az Index.
Lapunk információi szerint a kabinet csak 30 millió forintnál drágább lakásokra vezetné be az érték alapú ingatlanadót. Úgy tudjuk, az ennél kisebb értékű lakásoknál megmaradna a mai rendszer, amikor is az önkormányzat kivethet a négyzetméter alapján kommunális, illetve építmény- és telekadót. A 30 millió forintnál értékesebb lakások után évi 0,2-0,3 százalékos lenne a jövőre bejövő ingatlanadó, az 50 millió forint feletti részt pedig 0,5-0,6 százalékos adó terhelné. (Aki az új ingatlanadót fizeti, annak nem kell fizetnie a kommunális, az építmény- vagy telekadót.) A kabinet így oldaná meg a nehezebb helyzetűek, panelben lakók érdekeinek figyelembe vételét. A nagycsaládosok, nyugdíjasok, rászorulók speciális helyzetét is kezelnék az új rendszerben.
A lakások mellett a hajókra, jachtokra, más vízi járművekre, valamint a légi járművekre is kiterjedne az új vagyoni típusú adó.
Egyelőre nem tudni arról, hogy az egyes ingatlanok értéke önmagában határozná meg az adófizetési kötelezettséget, vagy, ha valakinek több, de egyenként 30 millió forint alatti ingatlanja van, az összesített érték alapján kellene fizessen. Ez utóbbi lehetőség mérlegelését erősíti az, hogy a kormány új javaslata a nagyobb értékű, nyilvántartott ingóságokat is bevonná az adóköteles körbe.
A kormány első, most feladott elképzelése 2 millió forintig adómentességet biztosított volna, a 2 millió forintnál nagyobb, de 10 millió forintnál kisebb számított értékű ingatlannál 0,2-0,25 százalék lett volna az adó mértéke.(A számított érték lenne az adó alapja. Ez nem a tényleges forgalmi értéket jelentené, attól elmaradna: az értékövezeti besorolásból adódó, korrekciós tényezőkkel módosítható értéket takarja). A 10 millió forint feletti, de 30 millió forintot el nem érő adóalap után 0,35 százalékot kellett volna fizetni, 30 millió forint feletti részt pedig 0,5 százalékos adó terhelte volna a lakások esetén. Más ingatlanoknál (garázsok, telek) 1 százalékos lett volna az adókulcs.
A kormány új terve, mint a sávhatárokból és az adókulcsokból is kitűnik, jóval kevesebb bevételt hozna a költségvetés számára az eredeti ötlethez képest. A kormány első terve 120 milliárd forint körüli többletbevételt jelentette volna a mai rendszerhez képest, a legújabb koncepció azonban csupán 40-50 milliárd forinttal hozna többet az állam, pontosabban az önkormányzatok konyhájára a mai állapotokhoz képest – vagyis 70-80 milliárd forinttal kevesebb a remélhető bevétel a kormány első tervével összevetve. Ezt az összeget azonban elő kell teremteni valahonnan, a MÁV-on spórolhatnak, illetve az önkormányzatokat is érintheti a takarékosság.
A pénzügyminiszter tegnap a kormányülést követő sajtótájékoztatón a kormány ingatlanadós – az akkor még érvényes első – tervéről elmondta, hogy a személyi jövedelemadó csökkentésével sokkal több marad egy alkalmazott zsebében, főként egy átlagbér körül kereső alkalmazott zsebében, mint amennyit egy nem kirívó értékű ingatlan utáni ingatlanadó jelent.
A szocialisták azonban heves támadást intéztek a kormány akkori terve ellen. Még az ingatlanadó nevét is kifogásolták, több szempontot szerettek volna figyelembe venni. A szocialista elnökség is vitába szállt a kormánnyal.