Májusra 60,7 milliárdos többlettel, míg júniusra 179,5 milliárd forintos hiánnyal kalkulál az államháztartásban a pénzügyminisztérium. 2009-re összesen 993,9 milliárd forintos hiányt jelez előre a pénzügyi tárca szemben az egy hónappal ezelőtt közzétett 736,9 milliárd forinttal A tárca mai sajtótájékoztatóján az is kiderült, hogy a közelmúltban Londonban informálisan tárgyaló Oszkó Péter nem tapasztalt semmilyen olyan, számunkra kedvezőtlen jelet, ami a magyar államadósság esetleges további leminősítésének irányába mutatna. Mint ismert, a Standard and Poor’s hitelminősítőnél csak egy hajszál választja el a magyar adósságot, hogy a bóvli kategóriába kerüljön.
A nemzetközi hitelminősítő intézetek tekintettel vannak arra, hogy a 20 milliárd eurós, Magyarországnak adott hitelcsomagból való forráslehívás (és felhasználás) jelentősen megemeli az államadósságon belüli devizaarányt; és értik, hogy ez nem ugyanazt a helyzetet jelenti, mintha az ország (például erőteljes költekezési szándék miatt) devizakötvény-kibocsátásokkal helyezne nyomást saját hitelbesorolására, mondta el a szerdai sajtótájékoztatón Kovács Álmos, a tárca államtitkára.
"Nincs sürgető körülmény" arra, hogy Magyarország devizakötvényt bocsásson ki a nemzetközi tőkepiacokon, válaszolta a témát felvető tegnapi pénzügyminiszteri jelzéssel kapcsolatos újságírói kérdésre Katona Tamás.
A napokban tette közzé a Magyar Nemzeti Bank a friss államadósság adatokat. Ezek szerint idén március végére a bruttó ráta a GDP arányában bőven 80 százalék fölé emelkedett.
Katona felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években megszokottnál nagyobb most a különbség a bruttó és nettó államadósság ráta között. A bruttó ráta tartalmazza azon tételeket, amelyeket lehívtunk a 20 milliárd eurós nemzetközi hitelcsomagból, míg a nettó csak azt veszi figyelembe, amelyet fel is használtunk. A két pénzösszeg közötti különbség betétként kerül elhelyezésre a Magyar Nemzeti Banknál. Katona elmondása szerint figyelembe veszik ezt a különbséget a nemzetközi hitelminősítők a hitelbesorolási döntéseiknél.
Katona Tamás megerősítette Oszkó Péter hétfői azon jelzését, miszerint jövőre tetőzhet a magyar államadósság GDP-arányos rátája, majd az 2011-től csökkenő pályára állhat.
Miután hétfőn engedélyt adott a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság, hogy a romló gazdasági környezet miatt az eddig kalkuláltnál magasabb egész éves államháztartási hiánnyal számoljon Magyarország, így most 2009-re összesen 993,9 milliárd forintos (helyi önkormányzatok nélküli, pénzforgalmi szemléletű) deficitet jelez előre a pénzügyi tárca szemben az egy hónappal ezelőtt közzétett 736,9 milliárd forinttal. Egy hónapja a tárca még azt jósolta, hogy a második félévben összesen 155 milliárd forintos többlet keletkezik majd a büdzsében. Most azonban 149,6 milliárd forintos hiánnyal kalkulálnak.
Az új államháztartási előrejelzéseket úgy adtuk meg, hogy azokon már ne kelljen változtatni akkor sem, ha esetleg a most gondoltnál is rosszabb lenne a makrogazdasági környezet, mondta el Katona Tamás. A Pénzügyminisztérium régi-új államtitkára ezzel arra utalt, hogy hétfőn 5,5-6,0 százalékról 6,7 százalékra változott az idei évi gazdasági visszaesésre vonatkozó kormányzati prognózis, amely mellett a két nemzetközi hitelnyújtó lehetőséget adott rá, hogy a maastrichti 3,0 százalékosnál magasabb, 2,9 százalékról 3,9 százalékra emelt hiánycéllal kalkuláljunk.
A negyedik hónapban a 96,6 milliárd forintos deficitprognózissal szemben mindössze 38,1 milliárd forintos hiány keletkezett az államháztartás három alrendszerében pénzforgalmi szemléletben. Erre reflektálva katona Tamás elmondta, hogy nincs egyetlen kiugró tétel sem amögött, hogy áprilisban a megszokottnál jóval nagyobb mértékben tért el (kedvező irányba) az államháztartás havi teljesítménye attól, mint amit a pénzügyi tárca előre jelzett.
A tárca általános összefoglalója szerint a kedvezőbb teljesítés részben a legtöbb adónemben a vártat meghaladó adóbevételekkel, részben pedig a várttól elmaradó kiadásokkal függ össze. Az év első négy hónapjában az összesített hiány 604,1 milliárd forintot tett ki, ami a most közzétett új egész éves hiányprognózisnak a 61 százalékát jelenti.
Az első félév végére a friss prognózisokkal számolva az egész éves hiány 85 százaléka teljesülhet, ami továbbra is fokozottan szigorú költségvetési gazdálkodást tesz szükségessé a második félévben az éves hiánycél tarthatósága érdekében.