Idén eddig már több mint kétezer, korábban külföldön dolgozó regisztráltatta magát valamelyik munkaügyi központban, ami a szakemberek szerint legfeljebb a negyede lehet az összes hazatérőnek. Angliából és Írországból a válság kezdete óta tíz magyar közül hét már hazajött.

A regisztráltak száma hónapról hónapra nő, jóllehet a tömeges hazatelepülési hullámot az év második felére várják, mivel sokan addig kivárnak a költözéssel, amíg kint a magyarországinál magasabb összegű munkanélküli-segélyt kapnak - már ha be voltak jelentve. Ettől függetlenül a tendenciát immár a helyhatóságok is érzékelik.

A szombathelyi és a zalaegerszegi önkormányzatnál elmondták: az év eleje óta szaporodik azoknak a külföldről hazatérőknek a száma, akik segítségért fordulnak a városhoz, mert nem tudnak itthon elhelyezkedni. Hasonló tendenciákról számoltak be Sopronban, Győrben és Veszprémben is - a három városban idén legalább 2500-3000 olyan hazatelepülővel számolnak, akik valamilyen önkormányzati segítségre szorulnak majd. Kamarás Mihály győri szociológus szerint a gondokat növeli, hogy a hazatérők döntő része alacsony képzettségű, odakint is valamilyen betanított vagy segédmunkát végző ember volt, ők úgy próbáltak odakint megkapaszkodni, hogy pénzzé tették minden vagyonukat.

A legtöbbjüknek lakhatási gondjai is vannak. A Nyugat- és a Közép-dunántúli Munkaügyi Központ adatai szerint is hónapról hónapra nő a külföldről hazatérő munkanélküliek száma. Márciusban az érintett hat megyében 580, a múlt hónapban már közel 900 olyan állástalan jelentkezett a különböző kirendeltségeken, aki korábban külföldön dolgozott. A prognózis szerint az idén a térségben a külföldről hazatérők minimum 15 ezerrel növelik majd a munkanélküliek számát. A dél-dunántúli és a dél-alföldi régióban 7-8 ezer, de még az Észak-Alföldön is mintegy 3-4 ezer hazatérővel számolnak.