A magánnyugdíjpénztári tagok egy része teljesen visszaléphet az állami nyugdíjrendszerbe – az Index információi szerint ezt is tartalmazza a 2010-es adócsomag, amelyet a kormány mai ülésén elfogadott és holnap beterjeszt a parlamenthez.
A 2010-es adócsomag többi részéről mai cikkünkben részletesen írtunk, az információkat a mai kormányszóvivői sajtótájékoztatón a pénzügyminiszter megerősítette.
Ha a parlament is elfogadja a kormányzati adó-salátatörvénybe ágyazott elképzelést, akkor azok a magánnyugdíjpénztári tagok hagyhatják ott pénztárukat és tartozhatnak teljesen az állami nyugdíjpillér alá, akik 2008. december 31-ig betöltötték 52. életévüket és önként léptek be a magánnyugdíjpénztárba. A tervek szerint augusztus 15-ig erről az érintetteket levélben értesítik, és a döntést idén év végéig kell meghozni. Aki úgy dönt, hogy visszalép az állami pillérbe, annak ezt a magánnyugdíjpénztárának be kell jelentenie, a pénztár pedig a befizetett díjat átutalja a nyugdíjkasszába.
A visszalépést vélhetően azért nyitná meg a kormány, mivel eddig sem muzsikáltak túl jól a magánnyugdíjpénztárak, ám tavaly hatalmas veszteséget szenvedtek el a világgazdasági, pénzpiaci válság miatt zuhanó részvény- és állampapír-árfolyamok miatt. Sok helyen egyetlen év alatt az elmúlt tíz évben elért reálnyereséget lenullázták, volt 15-20 százalékos vagyonvesztés is. Az 52 év felettiek esetében legfeljebb 10-13 év van hátra a nyugdíjig (a nyugdíjkorhatár 2012-től kezd emelkedik, és 2017-re 65 éve növekszik), ez alatt pedig kis esély van arra, hogy akkora nyereséget hozzon össze a pénztár, hogy azzal ellensúlyozza a mostani vagyonvesztést, illetve ledolgozza azt a hátrányt ahhoz képest, mintha az adott személy csak az állami nyugdíjpillérből kapná nyugdíját.
Egyszer, szűk két éve már volt olyan kormányzaton belüli elképzelés, hogy bizonyos korosztályokat visszaengednek teljesen az állami pillérbe. Akkor azonban megbukott a terv.
A magánnyugdíjpénztári tagok ma csak részben nyugdíjpénztári tagok, részben ugyanúgy az állami pillérben is vannak, mint a teljesen állami nyugdíjrendszerbe tartozók. Aki a magánnyugdíjpénztár tagja, az a háromnegyedét kapja majd annak az állam által folyósított nyugdíjnak, amelyet az a hozzá hasonló személy kap, aki teljesen az állami pillérben van. A magánnyugdíjpénztári tag ezen felül viszont a magánnyugdíjpénztárból a felhalmozott vagyon alapján nyugdíjjáradékot is kap. A számítások azt mutatják, hogy az 52 év felettieknél ez a magánnyugdíjpénztárból származó nyugdíjjáradék nem valószínű, hogy megközelíti az állami nyugdíjpillérből származó nyugdíj egynegyedét (hiszen a magánnyugdíjpénztári tag a teljesen az állami pillérben levőhöz képest az állami nyugdíj egynegyedéről mond le, cserébe viszont a magánnyugdíjpénztári befizetéseiből a pénztárból kap járadékot), ezért felmerülhet, hogy érdemes lehet visszalépni teljesen az állami pillérbe.
Az adócsomag három további ponton is hozzányúl a magánnyugdíjpénztári rendszerhez. Egyrészt korlátozzák a magánnyugdíjpénztár által felszámított költségeket: idén és jövőre az éves költség maximum a kezelt vagyon értékének 0,8 százaléka lehetne, 2011-ben 0,75 százalékra apadna, 2012-ben 0,7 százalékra, 2013-ban 0,65 százalékra csökkenne és 2014-től legfeljebb 0,6 százalék lehet ez a költség.
A pénztárak garanciaalapját úgy szabályoznák, hogy abból biztosítható legyen a megtakarítások reálértékének megőrzése a felhalmozási időszak végén, vagyis ne fordulhasson elő, hogy az utolsó néhány rossz év nagy vagyonvesztése annyira lerontja az addigi eredményt, hogy az még az évenkénti inflációtól is elmarad.
Végül, a kormány megnehezítené a magánnyugdíjpénztárak közötti átlépést.