Alapvetően a középosztályt támogatja, de senki nem jár rosszul a jövőre életbe lépő személyi jövedelemadó szabályokkal. Miután kiszivárogtak a rendszer fontos elemét képező adójóváírás paraméterei, pontosabban tudunk számolni a hatásokkal. Ami adópolitikai szempontból örvendetes: ha döccenőkkel is, de javul az szja-rendszer minősége – igaz, van honnan.
Amint beszámoltunk róla, a kormány tegnap elfogadta a 2010-es adócsomag tervezetét, a törvényjavaslatot pedig ma terjesztik a parlament elé. Amit már mindenki tud, hogy jövőre a személyi jövedelemadóban kissé csökkennek a névleges adókulcsok, jelentősen emelkedik a sávhatár, ám mindeközben az adóalap a munkáltatói járulékokkal bővül. Pontosabban: a kormány tervei szerint 17 százalékos lenne az alsó szja-kulcs, amelynek sávhatára 5 millió forintnál húzódna, illetve 32 százalékkal adóznának a felső szja-kulcs alá csúszók.
Mivel ez az adóterhelés a most élő szabályokkal ellentétben nem a bruttó bérre, hanem annak járulékokkal növelt összegére vetül, ezért praktikusan azt is mondhatjuk, hogy az adókulcsok valójában emelkednek. A bruttó bérre vetítve az alsó adókulcs 18 százalékról 21,59 százalékra, a felső kulcs pedig 36 százalékról 40,64 százalékra ugrik. Hatalmas változás azonban, hogy a sávhatár a mostani 1,7 millióról (illetve a hamarosan visszamenőleg is érvényes 1,9 millióról) 5 millió forintra emelkedik. Ez a mostani adóalapot tekintve is közel négymilliós sávhatárt jelent - kezdi elemzését a Portfolio.hu.
Ezt eddig is tudtuk, ami az új, hogy kiderült, milyen adójóváírási elképzeléseket fontolgat a kormány. Eszerint csökkenhet az adótábla alapján számolt adó a munkáltatói 27 százalékos járulékkal növelt bruttó bér 17 százalékával, legfeljebb havi 15 100 forinttal. Ezt a kedvezményt évi 3,188 millió forintig teljesen igénybe lehet venni, onnan elkezd fogyni, és évi 4,698 milliónál fut ki. (A kifutás mértéke ebből következően az új adóalapra vetítve 12 százalékos, a mostani adóalapot figyelembe véve 15 százalék feletti, vagyis gyorsabb, mint a mostani 9 százalék.)
Az adójóváírás szabályait magyarra is lefordíthatjuk: az adójóváírás nagyon kedvezően változott. Az induló mértéke 33 százalékkal magasabb, és még az átlagkeresetűek is részesedhetnek belőle. Csak ezután kezd el fogyni a kedvezmény mértéke, és havi bruttó 300 ezer forintnál tűnik el a rendszerből.
További fontos változás, hogy eltűnik a magasabb jövedelemtartományokra érvényes 4 százalékos különadó.
Számításainknál bajban voltunk a tekintetben, hogy mit tekintsünk kiindulópontnak. Jelenleg tulajdonképpen a tavaly óta változatlan adószabályokkal fizetünk szja-t, ám júliustól kissé módosul a tábla. Hogy ez pontosan mit jelent, senki nem fogja érezni, mert a változás januártól visszamenőleg történik. Vagyis a havi fizetési papírokon nyár közepétől "duplán" érvényesül a korrekció, hogy az első hat hónapra is érvényesítsék a kifizetők a változást. Ezt a dilemmát leegyszerűsítve úgy döntöttünk, hogy a jelenleg alkalmazott (praktikusan a 2008-as) adószabályokhoz viszonyítunk, hiszen most is ezt érzi mindenki a pénztárcáján.
A másik probléma, hogy az szja adóalapja megváltozik, így gondban vagyunk, melyik is legyen a összevetési alap. Mivel mindenkinek fejében a mostani (tehát nem a járulékokkal növelt szuper-) bruttó bére él, azért az új szabályokat visszaszámoltuk a bruttó bérre.
További bonyolítást jelent a rendszerben a járulékfizetések kérdése, ezzel terjedelmi okokból cikkünk következő részében foglalkozunk.
Amennyiben a mostani tervek megvalósulnak (ezt mindig hangsúlyozni kell, hiszen az adórendszer finoman szólva sem stabil eleme a magyar gazdaságpolitikának), akkor mindenki jól jár, de nem mindenki egyformán.
A különböző jövedelemkategóriákban az alábbi hatások érik az adózót:
- Az alsó jövedelemtartományban (a minimálbér és havi bruttó 120 ezer forint között) alig képződik nyereség. A gálánsabb adójóváírás ugyanis csak azt a veszteséget kompenzálja, amit a 18 százalékot felváltó (azonos adóalapra vetítve) 21,6 százalékos adókulcs okoz. Ebben a tartományban a havi nyereség az adóváltozáson nem éri el az ezer forintot sem.
- 120 ezer forint felett dinamikusan elkezd növekedni a jövő évi adórendszer előnye. Először az nyom a latban, hogy a mostani rendszerben már fogyni kezd az adójóváírás, a 2010-től érvényesben viszont szépen kitart. Aztán havi bruttó 150 ezer forinttól már igazán érezteti a hatását a rendszer igazi előnye: a mostanival ellentétben nem lép be a magas adókulcs. Az ebből fakadó örömöt egészen bruttó 330 ezer forintig érezhetjük, ekkor éves szinten már 260 ezer forint feletti (nagyjából havi 21700 forint) a nettó jövedelemnövekedés. Megvalósul Oszkó Péter pénzügyminiszter azon ígérete, hogy az átlagkeresetűek körében jelentős lesz a változás. Havi bruttó 180 ezer forintnál már több mint 10 ezer forinttal több kerülhet a bankszámlára havonta, és majd csak 600 ezer forint felett csökken ez alá a nyereség.
- 330 ezer forint feletti havi jövedelemnél elkezd fogyni a 2010-es adószabályok adta előny. Ennek az az oka, hogy belép a 40,6 százalékos effektív kulcs (a szuperbruttó alapra vetített 32 százalékos kulcs), ami nagyobb marginális terhelést jelent, mint a most érvényes 36 százalék.
- Az előny csak egy ideig fogy gyorsan, mert a különadó (nagyjából) 620 ezer forintnál történő belépésétől már most is 40 százalékos a marginális teher. Ez viszont az új szabályok szerint eltűnne, vagyis a két kulcs közel kiegyenlítődik (40 vs. 40,64 százalék).
A fentieket foglalja össze az alábbi ábra, ami az éves nyereséget mutatja a havi jövedelem függvényében.
Természetesen a néhány ezer, tízezer forintos megtakarítás nem mindenkinek ugyanazt jelenti, ezért érdemes a változást az átlagos adókulcsok alakulásán keresztül is megfigyelni, ezt az alábbi ábra mutatja. A 210-230 ezer forintos tartományban az szja-terhelés 8,5 százalékponttal csökken, a felső tartományokban az előny 2-3 százalékpontra mérséklődik.
A Portfolio.hu az adórendszer kérdései között az átlagos adóterhelés mellett kiemelt figyelmet fordít a marginális adókulcsok alakulására. Marginális adókulcs alatt az utolsó megszerzett forintunk után fizetendő adót értjük. A marginális adóba (vagyis az utolsó forintok után fizetendő adóba) számít az is, ha valaki az így elért magasabb jövedelme miatt adókedvezménytől esik el. A magyar szja-rendszerben ilyen az adójóváírás intézménye, ami fokozatosan fogy el a jövedelem növekedésével. "Normális", progresszív szja mellett a marginális adókulcs folyamatosan emelkedik vagy stagnál, de a mértéke sehol sem túlságosan nagy.
A marginális adókulcsnak azért van kiemelt jelentősége, mert a mindennapok gazdasági döntéseinél gyakran fontosabb szerepet tölt be, mint az átlagos adóterhelés, hiszen a változások, új lépések hatásai számítanak. Így például egy pótlólagos jövedelemszerzés, vagy egy munkáltatói béremelési döntés esetén a felmerülő adóköltségre a marginális adókulcs világít rá. Vagyis ha valakinek évközben azt mondja a főnöke, hogy 10 ezer forinttal emeli a bruttó fizetését, akkor a marginális adókulcsnak megfelelő teher levonása után kapjuk meg a nettó jövedelemnövekedést. Éppen ezért a teljesítményösztönzés, és az adómorál javítása szempontjából igen fontos lehet, hogy a marginális adókulcsokban ne legyenek nagy rángások, és jelentős púpok, mert az ösztönözheti a gazdaság szürkülését.
A fenti szempontok alapján azt mondhatjuk, hogy egyértelmű előrelépés történik 2010-ben. A marginális adókulcsok ugyan összességében továbbra is magasak maradnak (ez főként az adójóváírásnak köszönhető), ám a releváns jövedelemtartományban csökkennek, vagy nem változnak érdemben. Különösen ott látható az új szja előnye, ahol ma még 36 százalékkal, jövőre pedig már csak 21,6 százalékkal kell adózni.
Árnyoldalak is vannak: a 40 százalék feletti kulcs gyorsabban megjelenik majd a rendszerben, amit tekinthetünk úgy is, hogy bruttó 350 ezer forint felett még növekedhet is az adóeltagadásra való ösztönzés. További érdekesség, hogy amiatt, hogy az adójóváírás - némiképp rejtélyes, talán költségvetési szempontból - nem fut ki a sávhatárig, egy látványos "ék" képződik a marginális adókulcs görbéjében, különösebb funkció nélkül.
A marginális adókulcsok leszorításának a következő időszakban bizonyára két csatornán keresztül kell történnie. Egyrészt a nominális adókulcsok csökkentésével, másrészt pedig az adójóváírás elfogyó rendszerének fokozatos megszüntetésével. Ennek legegyszerűbb módja természetesen az lenne, ha a mindenkit megillethetne ez a kedvezmény, ám ennek nyilván komoly költségvetési kihívásai vannak.
Összességében az adóterhelés csökkenése és a marginális adókulcsok mérséklődése a leginkább hangsúlyos jövedelemtartományokban történik, így mindenképpen jó irányba történő átalakításként értékelhetjük a hosszú évek óta nagyon rosszul működő szja-rendszerünknek. Kérdés, lesz-e lépéssorozat a mostani intézkedésből. További fontos lépés lehetne, hogy a teljes adóbevétel 50 százalékát fizető felső 10 százalék terhelése csökkenjen. Ennek nem csak közteherviselési szempontjai vannak, hanem a fehéredést is szolgálná.
Az sem hallgatható el, hogy a mostani szabályokkal sokat közeledtünk egy "normális" szja-szerkezethez, és innentől a közteherviselési torzulásokban arányaiban egyre nagyobb szerepet játszik az adóeltagadás, vagyis a hivatalos jövedelmek minimálbér-környéki torlódása. Ezt viszont elsősorban már nem az adórendszer változtatásával, hanem egyéb fehérítő lépésekkel (adóellenőrzések, stb.) lehet szolgálni. Ez alapot teremthet arra, hogy az adóterhelés tovább csökkenhessen.