Volt javaslat 0,5 százalékpontos csökkentésre is, de a monetáris tanács nagy többséggel a 9,5 százalékos kamat szintentartása mellett döntött, mondta Simor András a kamatdöntést követő tájékoztatón. A jegybank elnöke szerint bár az utóbbi időben már egyes konjunkturális jelentések kedvezőek voltak, a világgazdasági helyzet összességében romlott. Az európai növekedési kilátásokkal összhangban érdemi fellendülés csak 2011-ben várható.

A közép-kelet európai régió kockázati megítélése az elmúlt hónapokban számottevően javult, a hazai pénzügyi piacok is a konszolidáció jeleit mutatják, ugyanakkor a globális kockázatvállalási hajlandóság alakulása továbbra is kiszámíthatatlan. A költségvetés finanszírozásának biztosítása érdekében hozott kormányzati intézkedések hosszabb távon javíthatják a hazai befektetések megítélését, de ez még nem mutatkozott meg a hazai pénzügyi eszközök iránti kereslet növekedésében, áll a jegybank közleményében, ami egyszerűsítve arra utal: a forint mostani erősödése inkább régiós, mintsem magyar hatásokra vezethető vissza.

Simor ugyanakkor jelezte: a legújabb kormányzati intézkedések mind a potenciális növekedésre gyakorolt pozítiv hatásuk, másfelől az állami adósságpálya fenntarthatóvá tételére gyakorolt hatásukban kedvezőek. Ez pedig segítheti a magyar országkockázat csökkentését. A jegybank szerint az alapkamat csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a kockázati megítélés javulása tartósnak bizonyul és a monetáris kondíciók lazítása nem veszélyezteti a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását és a tőkeáramlások folytonosságát.

A bankrendszerről szólva Simor utalt rá: likviditása jelentősen javult, ez látszik a felmérésekből is. Amikor a bankok hitelezési korlátról beszélnek, akkor egyre kevésbé a likviditást említik problémaként, hanem a kockázatokra, illetve arra hivatkoznak, hogy a makropálya olyan, hogy nem teszi lehetővé a hitelnyújtást. Bőséges likviditás mellett is, a recesszióra való alkalmazkodás miatt szükségszerű a hitelállomány csökkentése, tette hozzá a jegybankelnök.

Az MNB közzétette idei, illetve 2010-es és 2011-es várakozásait az inlációra és a GDP-re. Az idei és a jövő évi számok egyeznek a kormány által már korábban közölt prognózissal, eszerint az idén 6,7, jövőre 0,9 százalékos visszaesés várható. A jegybank 2011-ben viszont már 3,4 százalékos növekedést vár, Simor szerint ebben szerepe van annak is, hogy egy súlyos recesszió, visszaesés után, az alacsonyabb bázisértékről nagyobb növekedés érhető el.

Az infláció ugyanebben az időszakban 4,5, 4,3 illetve 1,9 százalékos lehet. Ez utóbbi, 2011-es szám mutatja igazán, hogy a jegybank átnéz az áfa- és jövedéki adó emelésének áremelő hatásán. Mint Simor fogalmazott, az adóhatás nélkül már jövőre is 2 százalékot csak valamivel meghaladó inflációval kellene számolni, az egyszeri áremelési tényező azonban már 2010 második felében kiesik a számításokból.