Az indoklásra még várni kell, de az elemzők előzetes, szinte egybehangzó várakozásának megfelelő döntést hozott a monetáris tanács. A tartás mellett elsősorban a forint védelme szólt, az elmúlt néhány hét kedvező folyamatait még nem szabad túl optimistán értékelni. Sorozatban a negyedik kamatdöntő ülésen, azaz négy hónapja nem változott a kamat.
„Idén már láttunk egy hangulati fordulót, amiből nem jöttünk ki jól, és ami visszatekintve túl merésznek láttatja az MNB (legutóbbi) januári kamatcsökkentését,” mondta a Reutersnek Fórián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. „Ez ott van a döntéshozók fejében. A tanulság, hogy jobb az óvatosság.”
Ez a mondat jellemezte talán leginkább a kamatdöntés előtti piaci várakozásokat, és miközben lehetett ugyan érveket találni a kamatcsökkentés mellett, az előzetes felmérésben résztvevő 21 elemző körül 19-en vélték úgy, hogy hétfői ülésén változatlanul 9,5 százalékon hagyja az alapkamatot a monetáris tanács. Az Equilor szakértői is a tartásra fogadtak, bár hétfő délelőtti gyorshírükben jelezték: az elmúlt időben a forint sokat erősödött, és a nemzetközi hangulat is javult. Jelen környezetben pedig szerintük egy kisebb kamatcsökkentés egyáltalán nem biztos, hogy a forint gyengülését okozná. De ők is elismerik, hogy több érv is szól a szinten tartás mellett, ezek közül a legfontosabb talán a forint védelme, hiszen a korábbi bizonytalan árfolyamoknál az MNB egyértelműen kiállt a magyar deviza védelmében.
Egy másik óvatosságra intő ok volt, hogy a legutóbbi kamatülés óta a parlament áfakulcsemelést fogadott el, ami növeli az inflációt. Ennek az egyszeri emelkedésnek az azonnali inflációs hatásain azonban keresztülnézhetnek a monetáris döntéshozók: az átmeneti áremelkedés hatása egy év alatt lefut. A később jelentkező másodlagos inflációs hatások azonban továbbra is rizikót jelentenek, mondták elemzők. A régióban annak is vannak jelei, hogy az élelmiszerek inflációja emelkedik és kozkázatokat hordoz az üzemanyagárak alakulása is, vélte a Reutersnek Papp Zsolt, a KBC londoni elemzője.
A mély recesszió ugyanakkor alacsonyan tartja a belföldi keresletet és mérséklőleg hat az árakra, mondták az elemzők. A felmérésben a múlt havihoz képes felfelé mozdultak el az inflációs előrejelzések. A konszenzus erre az évre 4,6 százalékos átlagos inflációt vetít előre, héttized százalékponttal többet, mint egy hónapja. Decemberre 6,9 százalékos egy évre visszatekintő áremelkedést jelez a konszenzus, az áprilisi 3,4 százalékkal szemben. A jövő évben 4.4 százalék lehet az átlag infláció, egy egész százalékponttal több az egy hónapja vártnál, 2011-ben azonban a konszenzus szerint visszatérhet a három százalékos középtávú cél alá, 2,9 százalékra.