Várhatóan a legalacsonyabb, most 5 százalékos áfakulccsal adózik a távhőszolgáltatás jövő januártól, erről a miniszterelnök és a szocialista polgármesterek hétfőn egyeztettek - értesült több forrásból az MTI. A távhő áfája jelenleg 20 százalék, ami augusztusban 18 százalékra változik. De még a csökkentett áfához képest is csaknem 12 százalékkal olcsóbb távfűtést jelenthet az áfaváltozás. Igaz, a költségvetésnek ez 50-80 milliárdba kerülhet, ám az IMF-fel és EU-val kötött szerződést be kell tartanunk.
A két lépésben a mostani fogyasztói ár akár 12,5 százalékkal csökkenhet, ha a szolgáltatók érvényesítik az áraikban az áfakulcs mérséklését, és a legalacsonyabb kulcs marad 5 százalék. Az MTI információi szerint az még nem biztos, hogy jövőre is ennyi lesz, de még ezzel együtt is jelentősen csökkenhet majd a távhőszolgáltatás áfája (még egy 7 százalékos kulcs is több mint tíz százalékot jelenthet).
Az MTI szerint a kormány nemcsak az olcsóbb szolgáltatás érdekében tervezi, hogy a távhőszolgáltatást az alsó áfakulcsába sorolja, hanem környezetvédelmi szempontok miatt, hiszen az összes fűtési mód közül ezt tartják a leginkább környezetkímélőnek, amely a fűtött lakókörnyezetet levegőjét nem terheli szennyezéssel.
A legalacsonyabb, kedvezményes kulcs 5 százalék, ebbe a körbe tartoznak a könyvek, a napilapok és a gyógyszerek. A távhőszolgáltatás áfája jelenleg 25 százalék, de augusztus 1-től a szolgáltatás a kedvezményes 18 százalékos áfa-körbe kerül, ha az Európai Bizottság nem kifogásolja azt. A kormány a kérdést a jövő évi költségvetés készítésekor akarja rendezni, feltétel azonban, hogy a költségvetési egyensúly ne sérüljön.
Ez már csak azért is fontos, mert az IMF-EU közös hitelcsomagjának feltételeként hazánk vállalta, hogy a 2010-es adóváltoztatások összesített költségvetési hatása nullszaldó lesz. Márpedig a távhőáfa csökkentése becsléseink szerint 50-80 milliárdos kiesést jelentene, feltételezve, hogy az áfakulcs változatlan marad. Vagyis ahhoz, hogy valóban a legalsó kedvezményes áfakörbe lehessen levinni a távhőt, ahhoz valahol meg kellene spórolni a bevételkiesésnek megfelelő összeget, vagy adóoldalon be kellene hozni a summát, akár az 5 százalékos szuperkedvezményes áfakulcs némi növelésével.
Sőt, még ennyi sem feltétlenül elég, mivel az MNB szerint a költségvetési hiánycél jövőre közel sem bizos, hogy teljesül, ahhoz, hogy a kormány elérje a 3,8 százalékban meghatározott deficittervet, ahhoz a GDP-ben mérve az eddigieknek felül 0,7 százalékos (forintban kifejezve 180-190 milliárd forintos) kiigazítást kellene végrehajtania.
A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének adatai szerint jelenleg mintegy 640 ezer lakásban van távhőszolgáltatás. Ezekben a lakásokban mintegy kétmillió ember él. A távfűtéses háztartások közül több mint 235 ezren jogosultak szociális alapon támogatást igénybe venni a távhőszámla kifizetéséhez. A távhőszolgáltatást további tízezer, nem lakossági fogyasztó is igénybe veszi.
A távhőszolgáltatás árában - szolgáltatótól függően - különböző a rendelkezésre állási és az energiadíj aránya, átlagosan azonban az energia ára a szolgáltatás díjának 60-65 százalékát teszi ki. A hőt és áramot együttesen termelő, úgynevezett kapcsolt erőművekben évi kétmillió tonna szén-dioxid kibocsátását "takarítják" meg.