Az Index értesülései szerint ma megszületett a politikai döntés, hogy a pénzügyminiszter felmenti tisztéből Tátrai Miklóst, a nemzeti vagyonkezelő vezérigazgatóját. Tátrai menesztéséről a múlt héten jelentek meg az első hírek, a tavaly januárban alakult vagyonkezelő holdingot számos támadás érte az utóbbi időben, a napokban a számviteli rend megsértésének okán nyomozás is indult ellene.
A szocialista frakció a mai egyeztetésen nem gördített akadályt az elé, tudtuk meg, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV) felügyelő pénzügyminiszter felmentse a tisztéből Tátrai Miklóst. Tátraival kedden délelőtt tárgyalt Bajnai Gordon kormányfő, aki ekkortól kezdve már csak arra várt, hogy a szocialista frakció is beleegyezzen a leváltásra. Ez a döntés ma megszületett, bár azt még nem tudjuk, hogy Oszkó Péter pénzügyminiszter mikor és milyen hatállyal hozza meg a döntését.
Tátrai a megalakulása óta vezette az ÁPV-ből, a Kincstári Vagyonigazgatóságból és a Nemzeti Földalapból gründolt vagyonkezelő holdingot, azelőtt 2002-től az államigazgatás legfelsőbb köreiben mozgott: Medgyessy kormányzásának első évében a miniszterelnöki kabinetiroda főosztályvezetője volt, majd a környezetvédelmi és a pénzügyi tárcáknál volt helyettes és szakállamtitkár, végül 2006-tól államtitkár a PM-ben 2007 végéig.
Információink szerint az utóbbi napokban a kormányfőhöz közeli körökben is sürgették Tátrai távozását, miután az MNV-t több támadás is érte. Tudomásunk szerint az előző kormánytól és az elődjétől, Veres Jánostól örökölt MNV-vezér Oszkó Péter pénzügyminiszternek is kellemetlen örökség volt. Úgy tudjuk, a menesztését, illetve lemondását az elsősorban a szocialista frakcióban ülő támogatói sem ellenezték annak reményében, hogy így Tátrait „nem szedik szét” az MNV-nél esetleg napvilágra kerülő kínos ügyek miatt.
Ilyenek ugyanis várhatóan szép számmal lesznek, illetve vannak. A vagyonkezelőt a létrejötte óta rendszeresen érték komoly bírálatok, bár ezek az utóbbi időszakban erősödtek fel jelentősen.
Egy forrásunk szerint Tátrainak már akkor „eszmélnie kellett volna, hogy légüres térbe került”, amikor júniusban maga a kormányfő jelentette be: vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől a Velencei-tóhoz tervezett kaszinóvárosról és az ahhoz kapcsolódó ingatlancseréről.
Mint ismeretes, a tó közelében, Sukorónál kaszinókomplexum létesülne egy olyan hetvenhektáros ingatlanon, amit a magyar állam két albertirsai és egy pilisi telekért cserélt el. Bajnai – aki korábban azt mondta, belső vizsgálatot rendel el, ha felmerül annak gyanúja, hogy nem megfelelően gazdálkodtak az állami vagyonnal – a konkrét ügyről egy lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy „a tisztánlátás érdekében vizsgálatot kértem a pénzügyminisztertől, hogy történt-e szabálytalanság [...] a területszerzés során”.
Tátrai ekkor még nem távozott, információink szerint sorsát végül az pecsételte meg, hogy a múlt héten az ügyészség a számviteli rend megsértésének gyanújával az MNV 2008-as működését vizsgáló nyomozást rendelt el. A vagyonkezelő idén márciusban nyilvánosságra hozott 2008-as jelentéséből kiderül, hogy a szervezetnek a megalakulása évében nem volt vagyonleltára, vagyonmérlege, nem történt meg a szabályszerű átadás-átvétel, nem rendelkezett vagyongazdálkodási stratégiával, továbbá nem volt számlarendje.
Ezt a nyomozást Budai Gyulának, a a Magosz szövetségi igazgatójának a feljelentésére rendelték el, Budai emellett számvevőkkel is vizsgáltatta volna az MNV-t. Nem ez volt azonban az első eset, hogy Budai és Tátrai összecsaptak.
Ez év elején Budai, valamint Medgyasszay László KDNP-képviselő a Bábolnáról leválasztott kerteskői ménesgazdaság privatizációja miatt támadta az MNV-t, és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tettek. Az ügyben az eljárás jelenleg is folyik.
Budai és Medgyasszay szerint a 480 hektáros területet jócskán ár alatt értékesítették: az eladási ár 193 millió forint volt, Budaiék szerint háromszázmillióval kevesebb a valós értéknél (ráadásul a pályázaton a 193 milliósnál magasabb ajánlat is volt).
A vagyonkezelőt komolyan támadták a víziközművek átalakítása és állítólagosan tervezett privatizációja miatt is. Az MNV a vízügyi tárca megkérdezése nélkül készítette el javaslatát a regionális vízművek átszervezésére, amiről április elején döntött is a nemzeti vagyontanács.
Az akkori határozat szerint – amit múlt év őszén megelőzött egy hasonló – két nagy társaságba vonták volna össze a regionális vízműveket, például a tiszamenti és a Duna menti állami tulajdonú üzletrészt egyaránt az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. vagyonkezelésébe adták. A vízközműves szakma és az ellenzéki politikusok egyaránt azon a véleményen voltak, hogy az átszervezés egy majdani privatizációt készít elő.
Az MNV-nek több kisebb problémás ügye is volt. Bár részben az elődszervezetek felelőssége, de 2008-tól sem változott az a gyakorlat, hogy több állami cég – három erdészeti társaság és a Hungarocontrol – vezetői éveken át köthettek szabálytalanul – bár egy ideig nyereségesen, később azonban súlyos milliárdos veszteségekkel – árfolyamfedezeti devizaügyleteket anélkül, hogy az állami tulajdonos ezt észrevette volna.
Kínos lehetett az is – bár ehhez Tátrainak nincs köze –, hogy a testületnek tagja az a Varga Gusztáv, aki a vegyépszeres Nagy Elek és a hídépítős Apáthy Endre feles érdekeltségébe tartozó Ganz-Acél vezérigazgatójaként felelős azért, hogy a Megyeri híd építői nem kaptak meg legalább hétszázmillió – de az alvállalkozók szerint nagyjából 1,3 milliárd – forintot.
Szakmai és politikai körökben támadták a vagyonkezelőt azért is, mert idén tavasszal a Tokaj Kereskedőház élére a nagyjából húsz pályázóból több ismert borász egyike helyett azt a Kiss Istvánt nevezték, aki Gyurcsány bizalmi emberének, a Hegyalján kisebb szőlőültetvényt is birtokló, ma már titokminiszter Ficsor Ádámnak a politikai támogatását bírta. Kiss kinevezése előtti információink szerint „Ficsor terve állítólag az, hogy újabb részeket privatizál a társaságból, mégpedig a beszállító gazdáknak, ezzel is bázist szeretne építeni magának a vidéken”.