Rendkívüli felmondással megszüntette a pénzügyminiszter Tátrai Miklósnak, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójának munkaviszonyát. Nem jár végkielégítés Tátrainak, aki jogsértőnek tartja a döntést.
Oszkó Péter fő pénzügyér ma fogadta Tátrait, és amint arra számítani lehetett, felmentette posztjáról a vagyonkezelő szervezet éléről. A felmondás július 14-i hatályú, vagyis holnap már nem Tátrai az MNV vezére – derül ki a Pénzügyminisztérium közleményéből.
Tátrai körül júniusban kezdett el fogyni a levegő. A múlt hónapban maga a kormányfő jelentette be: vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől a Velencei-tóhoz tervezett kaszinóvárosról és az ahhoz kapcsolódó ingatlancseréről.
Mint ismeretes, a tó közelében, Sukorónál kaszinókomplexum létesülne egy olyan hetvenhektáros ingatlanon, amit a magyar állam két albertirsai és egy pilisi telekért cserélt el. Bajnai – aki korábban azt mondta, belső vizsgálatot rendel el, ha felmerül annak gyanúja, hogy nem megfelelően gazdálkodtak az állami vagyonnal – a konkrét ügyről egy lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy „a tisztánlátás érdekében vizsgálatot kértem a pénzügyminisztertől, hogy történt-e szabálytalanság [...] a területszerzés során".
Bajnai múlt hét kedden már egyeztetett Tátraival. Amint arról elsőként az Index beszámolt, Bajnai Gordon és a szocialista frakció múlt csütörtöki ülésén pedig a politikai döntés is megszületett Tátrai menesztéséről. Az MSZP képviselőcsoportja nem gördített akadályt az MNV első emberének felállítása elé. Hivatalosan azonban a pénzügyminiszter mentheti fel a PM felügyelete alatt álló MNV vezérigazgatóját, ami ma megtörtént.
A pénzügyminiszter döntését többek között azzal indokolta, hogy az MNV Zrt. törvény szerinti működéséhez szükséges szabályzatok, illetve a működéséről szóló beszámolók rendre késedelmesen, több esetben nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal készültek el.
Tátrai a megalakulása óta vezette az ÁPV-ből, a Kincstári Vagyonigazgatóságból és a Nemzeti Földalapból gründolt vagyonkezelő holdingot, azelőtt 2002-től az államigazgatás legfelsőbb köreiben mozgott: Medgyessy kormányzásának első évében a miniszterelnöki kabinetiroda főosztályvezetője volt, majd a környezetvédelmi és a pénzügyi tárcáknál volt helyettes és szakállamtitkár, végül 2006-tól államtitkár a PM-ben 2007 végéig.
Az MNV Zrt. Ellenőrző Bizottságának munkájához szükséges adatokat, információkat késedelmesen, vagy nem megfelelő tartalommal szolgáltatta, illetve az ellenőrzések befejezését is késleltette azzal, hogy jelentéseket csak több hónapos késéssel terjesztette a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé. Ezzel akadályozta azt is, hogy az állami vagyonért felelős miniszter a tulajdonosi ellenőrző testület megállapításairól kellő időben értesüljön.
Az MNV Zrt. munkáját számos, megalapozott, sok esetben súlyos kritika érte a közigazgatás egyes szereplői, az Állami Számvevőszék, az országgyűlési biztosok részéről.
Amint arról részletesen beszámoltunk, több ügy is van az MNV számláján. Két hete az ügyészség a számviteli rend megsértésének gyanújával az MNV 2008-as működését vizsgáló nyomozást rendelt el. A vagyonkezelő idén márciusban nyilvánosságra hozott 2008-as jelentéséből kiderül, hogy a szervezetnek a megalakulása évében nem volt vagyonleltára, vagyonmérlege, nem történt meg a szabályszerű átadás-átvétel, nem rendelkezett vagyongazdálkodási stratégiával, továbbá nem volt számlarendje.
Ezt a nyomozást Budai Gyulának, a a Magosz szövetségi igazgatójának a feljelentésére rendelték el, Budai emellett számvevőkkel is vizsgáltatta volna az MNV-t. Nem ez volt azonban az első eset, hogy Budai és Tátrai összecsaptak.
Ez év elején Budai, valamint Medgyasszay László KDNP-képviselő a Bábolnáról leválasztott kerteskői ménesgazdaság privatizációja miatt támadta az MNV-t, és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tettek. Az ügyben az eljárás jelenleg is folyik.
Budai és Medgyasszay szerint a 480 hektáros területet jócskán ár alatt értékesítették: az eladási ár 193 millió forint volt, Budaiék szerint háromszázmillióval kevesebb a valós értéknél (ráadásul a pályázaton a 193 milliósnál magasabb ajánlat is volt).
Tátrai Miklós közleményben utasította vissza a Pénzügyminisztérium állításait, a felmondást mind formai, mind szakmai szempontból jogsértőnek tartja.
"A minisztérium közleményében foglalt állítások valótlanok, az MNV menedzsmentje és munkavállalói a társaság megalakulása óta eltelt másfél évben jelentős eredményeket értek el abban, hogy az állami vagyongazdálkodás több évtizedes hiányosságait ledolgozzák, és a korábbinál átláthatóbb, egységes rendszert hozzanak létre" - írja Tátrai Miklós.
A vagyonkezelőt komolyan támadták a víziközművek átalakítása és állítólagosan tervezett privatizációja miatt is. Az MNV a vízügyi tárca megkérdezése nélkül készítette el javaslatát a regionális vízművek átszervezésére, amiről április elején döntött is a nemzeti vagyontanács.
Az akkori határozat szerint – amit múlt év őszén megelőzött egy hasonló – két nagy társaságba vonták volna össze a regionális vízműveket, például a tiszamenti és a Duna menti állami tulajdonú üzletrészt egyaránt az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. vagyonkezelésébe adták. A vízközműves szakma és az ellenzéki politikusok egyaránt azon a véleményen voltak, hogy az átszervezés egy majdani privatizációt készít elő.
Az MNV-nek több kisebb problémás ügye is volt. Bár részben az elődszervezetek felelőssége, de 2008-tól sem változott az a gyakorlat, hogy több állami cég – három erdészeti társaság és a Hungarocontrol – vezetői éveken át köthettek szabálytalanul – bár egy ideig nyereségesen, később azonban súlyos milliárdos veszteségekkel – árfolyamfedezeti devizaügyleteket anélkül, hogy az állami tulajdonos ezt észrevette volna.
Kínos lehetett az is – bár ehhez Tátrainak nincs köze –, hogy a testületnek tagja az a Varga Gusztáv, aki a vegyépszeres Nagy Elek és a hídépítős Apáthy Endre feles érdekeltségébe tartozó Ganz-Acél vezérigazgatójaként felelős azért, hogy a Megyeri híd építői nem kaptak meg legalább hétszázmillió – de az alvállalkozók szerint nagyjából 1,3 milliárd – forintot.
Szakmai és politikai körökben támadták a vagyonkezelőt azért is, mert idén tavasszal a Tokaj Kereskedőház élére a nagyjából húsz pályázóból több ismert borász egyike helyett azt a Kiss Istvánt nevezték, aki Gyurcsány bizalmi emberének, a Hegyalján kisebb szőlőültetvényt is birtokló, ma már titokminiszter Ficsor Ádámnak a politikai támogatását bírta. Kiss kinevezése előtti információink szerint „Ficsor terve állítólag az, hogy újabb részeket privatizál a társaságból, mégpedig a beszállító gazdáknak, ezzel is bázist szeretne építeni magának a vidéken".
Mivel Tátrai Miklós munkaviszonyát a pénzügyminiszter rendkívüli felmondással szüntette meg, ezért a jogszabályi előírások szerint számára végkielégítés nem fizethető.
A távozó vezérigazgató utódlásáról a pénzügyminiszter a közeljövőben dönt.