Az első negyedévben is már bőven rosszabbul alakultak az államháztartási folyamatok annál, mint amelyekkel teljesíthető lenne az idei költségvetési hiánycél, erre pedig a második negyedév még egy lapáttal rátett. A második félévben jönnek be a pár hónapja elhatározott szigorító intézkedések, a kormánynak keményen kell fogni a gyeplőt.
Csúnya képet fest a költségvetés a legfrissebb adatok alapján. A második negyedévben az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,8 százalékát tette ki – hozta nyilvánosságra a Magyar Nemzeti Bank. A mutató bár nem felel meg egy az egyben az uniós módszertan szerint számított államháztartási egyenlegnek, de nagyon jól közelíti azt. Ezért aztán nyugodtan meg lehet kockáztatni, ha a költségvetési folyamatok a második negyedévben megfigyeltek szerint folytatódnának, úgy idén a GDP 4,8 százalékára rúgna a költségvetési hiány, miközben az EU-val és IMF-fel kötött, kétszer már módosított szerződés 3,9 százalékot enged maximum.
A tendencia ráadásul romló az első féléves adatok alapján. Az első negyedévben ugyanis még csak az bruttó hazai termék 4,5 százalékát tette ki a büdzsében keletkezett deficit.
A második negyedév végén az államadósság a GDP 76,9 százalékát tette ki. Az első negyedév végén az államadósság megközelítette a 83 százalékot, vagyis a második negyedévben érzékelhető javulás történt ezen a téren.
Ha a szezonális ingadozásokat kiszűrjük, és nem egyetlen negyedév adatát nézzük, hanem négy egymást követő negyedév számait nézzük, a látvány cseppet sem jobb. A tavaly júliustól idén június végéig tartó intervallumban a költségvetési deficit a GDP 4,7 százalékára rúgott. A tendencia itt is romlik, ugyanis a 2008. április és 2009. március közötti időszakban ez a mutató még csak 4,2 százalék volt.
A ma közzétett adatok igazolják azokat a szigorító lépéseket (13. havi nyugdíj második felének visszavonása, zárolások a minisztériumoknál, szigorítások a szociális rendszerben és a lakástámogatásoknál, létszámstop a közszférában), amelyek főként idén a második félévben kezdik el éreztetni hatásukat. De a mai statisztika erősíti azokat az elemzői véleményeket is, miszerint még ezen kiadásvágási elemek keresztülvitele mellett sem lélegezhet fel a Pénzügyminisztérium, vannak bőven kockázatok az idei büdzsében, és bizony küzdeni kell a kulcsfontosságú idei hiánycél teljesítése érdekében.
Különösen igaz ez a harmadik negyedév első hónapjából származó költségvetési adatok alapján. Mint beszámoltunk róla, idén júliusban 1 milliárd forint hiány keletkezett a büdzsében, holott tavalyelőtt ilyenkor 90 milliárdos többlet, tavaly pedig 140 milliárdos többlet jött össze.