Kapolyi László tavaly azt nyilatkozta, hogy tulajdonrészt szerzett egy szerbiai erőműprojektben, a szerb cégnyilvántartás szerint azonban Kapolyi-cégek nem vesznek részt a loznicai beruházásban. Részt vesz viszont az a panamai kézben lévő vállalkozás, amely közel tízmilliárd forint befektetési kölcsönt kapott az MVM-től, és egyebek mellett cégeket és borospincét vásárolt Pakson. A loznicai projektre további kétmillió eurót kölcsönzött az MVM egy olasz cégnek, de az a pénz sem lett meg.
Az MVM 2008 februárjában kétmillió eurós (több mint félmilliárd forintos) kölcsönt adott a Decotra s.r.l. nevű milánói olasz cégnek egy Loznica (Szerbia) területén építendő 110 megawattos gáztüzelésűerőmű-projekt előkészítésére. A kölcsön biztosítékául az MVM jelzálogot alapított a Decotra tulajdonában álló Energetika Loznica d.o.o. nevű szerb cég ingatlanán – ez azonban jóval a kölcsönszerződés után, csak 2008 júniusában történt meg, a kölcsön átutalásának időpontjában az MVM-nek nem volt semmiféle biztosítéka. A kölcsönt fél évre adták, lejárata 2008. augusztus 25. volt, de az olasz cég azóta sem törlesztett.
Az MVM-nél a vezetőségváltás (Kocsis Istvánt 2008 nyarán Mártha Imre váltotta a vezérigazgatói székben) után lefolytatott belső vizsgálat megállapította, hogy a kölcsönügylet szabálytalan volt. A kölcsönszerződést Kocsis István írta alá, de az igazgatóság és a felügyelőbizottság nem hagyta jóvá. A jelzálogszerződést egy szerb férfi, Bojan Vuckovic kötötte az MVM nevében, akinek nem volt meghatalmazása. Az utólag biztosítékul szolgáló ingatlanokhoz kapcsolódó jogosultságok értéktelennek vagy érvényesíthetetlennek bizonyultak, így a Decotra-ügy miatt az MVM 2008. évi beszámolójában 527 millió forint értékvesztést kellett elszámolni.
Érdeklődésünkre Tringer Ágoston, az MVM kommunikációs vezetője azt mondta, hogy a kölcsönt a mai napig sem fizették vissza, és semmi jel sem mutat arra, hogy a Decotrának szándékában állna fizetni, bár az MVM változatlanul követeli a félmilliárd forintot.
A loznicai erőműprojektet tavaly decemberben a Népszabadságnak nyilatkozva Kapolyi László nagyvállalkozó, akadémikus, az MSZP parlamenti képviselője a sajátjának vallotta. Azt mondta, hogy megvásárolta az olasz Decotra s.r.l. szerb leányvállalatának, a Decotra Power d.o.o.-nak az ötvenegy százalékát, így a beruházásra neki van a legnagyobb befolyása. A Népszabadságnak nyilatkozó szakértők a legnagyobb magántőkéből megvalósuló szerbiai erőmű-befektetésnek mondták a projektet.
Hétfőn az országgyűlésben három fideszes országgyűlési képviselő is interpellált Kapolyi László üzleti ügyei miatt. Bencsik János arról beszélt, hogy „a hazai szociáldemokrácia első számú vezetőjének” tulajdonában lévő System Consulting Zrt. hónapok óta több mint háromszázhúszmillió forinttal tartozik a Vértesi Erőműnek. Balla György szerint az állam azért nem jut hozzá tizenkilencmilliárd forintnyi osztalékhoz, mert az MVM egyik kisrészvényese megtámadta a közgyűlés döntéseit, miután az MVM megakadályozta, hogy eladja részvényét a System Consultingnak. Révész Máriusz szerint a BKV ügyei eltörpülnek az MVM-nél folyó „gazemberségekhez” képest. Példaként a Kapolyi-féle Kárpát Energo Zrt. beruházási kölcsönét említette, amelynek eredményeképpen az MVM kénytelen volt 5,6 milliárd forint értékvesztést elszámolni.
A szerb cégnyilvántartás tanúsága szerint azonban Kapolyi Lászlónak és a képviselői vagyonnyilatkozataiban levő cégeknek nincs, és nem is volt tulajdonrészük a Decotra Powerben. A Decotra Power tulajdonosai a Decotra s.r.l., valamint a Dekotra Inzenjering d.o.o. és az Energetika Loznica d.o.o. nevű szerb cégek. Az Energetika Loznica kizárólagos tulajdonosa a Decotra s.r.l., a belgrádi Dekotra Inzenjering félig a Decotra s.r.l., félig a luxemburgi Power Investments II. s.á.r.l. tulajdonában van.
A loznicai gázerőmű-beruházásra szerveződött társaságcsoportban tehát az olasz Decotrán kívül csak az MVM offshore-milliárdjairól szóló cikksorozatunkból már ismerős luxemburgi cégnek van befolyása.
Kapolyi Lászlónak vagy a vagyonnyilatkozataiban szereplő cégeknek az olasz Decotra s.r.l.-ben sincs k tulajdonrészük. Az olasz cégnyilvántartás szerint a 2000-ben alapított Decotra s.r.l. saját tőkéje tizenötezer euró, amelyen ötven-ötven százalékban osztozik két magánszemély, a bosnyák Ljubo Miskin és a szerb Sekrevski Vladimir, más tulajdonos nincsen. Az energetikai szolgáltatásokat kínáló olasz cég weboldala 2004-ben frissült utoljára.
A Dekotra Inzenjering d.o.o. nevű cégnek idén májusig Magyarországon is volt egy leányvállalata, az Energetika Loznica Tanácsadó Kft., amelyben tulajdonos volt a Clydena Limited nevű ciprusi cég is. A Clydena is szerepelt már a cikksorozatunkban, egyebek mellett annak a horvátországi szállodának az egyik tulajdonosaként lépett fel, amelyet egymilliárd forintért vett bérbe az MVM a „Mrs Istvan Kocsis” nevével fémjelzett offshore hátterű brit cégtől.
Az Energetika Loznica Kft. a Clydena Limited kézbesítési megbízottjához hasonlóan Szász András budapesti irodájának címére volt bejegyezve.
A fenti céglistából, a cégbírósági adatokból az a feltételezés adódna, hogy Kapolyi csak a luxemburgi Power Investments II-n keresztül lehet (igaz, ebben az esetben nem az általa mondot ötven százalék feletti arányban) tulajdonos a projektben. Ez azonban csak egy lehetséges következtetés, hiszen a PI II. tulajdonosait nem ismerjük. A cég mindenesetre nem először üzletelt volna Kapolyi László nevében vagy érdekében. A céget az MVM-nél Kocsis István tanácsadójaként foglalkoztatott Szász András alapította 2007 decemberében egy Kajmán-szigeteki offshore cég nevében, majd a Kapolyi-féle Kárpát Energo Zrt.-n keresztül a panamai System Investment Corporation tulajdonába került, de ma is a valódi tulajdonos kilétét titkoló Szász András a budapesti képviselője.
A Power Investments II. (amely tehát – ld. feljebb – a Dekotra Inzenjering ötvenszázalékos tulajdonosa) 2008 márciusában közel tízmilliárd forint befektetési kölcsönt kapott a Kapolyi-féle Kárpát Energo Zrt. közbeiktatásával az MVM-től, majd a Kapolyi-féle System Consulting Zrt. helyett fizetett az MVM-leányvállalat Vértesi Erőmű tulajdonrészéért. Az ügyletsorozat az MVM 2008-as éves beszámolója szerint 2,3 milliárd forint veszteséget okozott az állami vállalatnak, és az MVM további 5,6 milliárd forintos értékvesztést számolt el a Kárpát Energo Zrt.-ben megszerzett részesedésének terhére.
(Az MVM nyilvános éves beszámolója szerint a Vértesi Erőmű által az azt privatizálni szándékozó Kapolyi László „bíztatására” megkötött áramvásárlási szerződések további 8,2 milliárd forintos várható veszteséget okoztak, az ügyben több per zajlik.)
A Power Investments II. 2008 júniusában került az ismeretlen tulajdonosi hátterű panamai System Investment Corporation tulajdonába, majd Pakson és környékén is terjeszkedni kezdett. Megvásárolta a Pannónia Bau Kft.-t és a Ropánt Kft.-t, amelyek az atomerőműnek, illetve az atomerőmű megbízásából a paksi Erzsébet Szálló felújításán dolgoznak.
A PI II. megvásárolta a szekszárdi Szekvin Kft.-t is, amely aztán a Dél-dunántúli Borkultúráért Kft. megvásárlásával új építésű borospincére tett szert Pakson. A boros cég eladói az MVM korábbi menedzsmentje: Kocsis István, Varga-Sabján László, Molnár László, Molnár Károly és Kovács József voltak.
A luxemburgi cégnyilvántartás szerint tehát a Power Investments II. tulajdonosa 2008 júniusa óta a System Investment Corporation nevű panamai vállalat, a loznicai erőműprojektben pedig a szerb és olasz cégnyilvántartások tanúsága szerint csak a Power Investments II. vesz részt a bosnyák és szerb magánszemély tulajdonában lévő olasz Decotra s.r.l. mellett (amely egyébként mindmáig nem fizette vissza az MVM kétmillió euróját).
Mivel Kapolyi László 2008 decemberében azt nyilatkozta, hogy tulajdonrészt szerzett a loznicai projektben, szerettük volna megtudni tőle, hogy rendelkezik-e, és ha igen, milyen érdekeltséggel a Power Investments II. tulajdonosában, a panamai System Investment Corporationben. A leggazdagabb magyar parlamenti képviselő azonban ismételt érdeklődésünkre sem válaszolt. Kapolyi László 2009 januárjában tett képviselői vagyonnyilatkozatában sem a luxemburgi, sem a panamai cég nincs benne.
A cikket itt lehet kommentálni