Magyarország nem kívánja lehívni sem az IMF-től, sem az EU-tól az esedékes hitelrészletet – jelentette be Oszkó Péter pénzügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, amelyen a magyar pénzügyi vezetés mellett az IMF és az Európai Bizottság tárgyalódelegációjának vezetői számoltak be a szokásos negyedéves látogatás tapasztalatairól, a vállalások teljesítéséről. Most közel 1,8 milliárd eurónyi kölcsönrészletet vehetett volna igénybe az ország. A pénz azonban nem vész el, ha szükség lesz rá, később, jövő októberig (eddig hosszabbították meg az IMF-fel a hitelszerződést, és ezt kezdeményeztük az EU-val is) le lehet hívni.

Eddig a 20 milliárd eurós mentőcsomagból 14,3 milliárd eurót vettünk igénybe, vagyis a következő szűk egy évben még 5,7 milliárd eurónyi biztonsági tartalékhoz nyúlhatunk. Hogy ki is használjuk-e a lehetőséget, arra nem lehet mérget venni, legalábbis erre utalhatott a pénzügyminiszter, amikor azt mondta: az államadósság finanszírozása megoldható a piacról, és ennek tudatában kívánják összeállítani a jövőbeli finanszírozási terveket.

A sajtótájékoztató a megszokott táncrendben zajlott. Az IMF és az Európai Bizottság vezetői megdícsérték a kormányt, amiért az állami kiadásokat jelentősen visszavágta, a pénzügyi szabályozás terén erősíti a felügyeletet, és azért is, mert elérhetőnek tűnik az idei 3,9 százalékos és jövő évi 3,8 százalékos GDP-arányos hiánycél. (Megjegyzendő: Brüsszel két hete még a deficit felüllövését várta, gyorsan belátták azonban a mai nyilatkozat alapján, hogy tévedtek.) De éberségre is intettek: jövőre persze vannak kockázatok, például nem látszik pontosan, hogy a MÁV-tól és az önkormányzatoktól a támogatásmegvonás együtt jár-e ugyanekkora megtakarítással, és a társaságiadó-bevételeket is nehéz ilyen recessziós időben jól becsülni. Ezért aztán szigorúan kell fogni a kiadásokat.

Az IMF és az EU jelen levő illetékesei viszontüzentek a Fidesznek is. A legnagyobb ellenzéki, illetve minden jel szerint a következő kormánypárt vezetői az elmúlt hetekben 7-7,5 százalékos jövő évi államháztartási deficitet emlegettek, tesztelték a piacot és az IMF-et, EU-t, mit szólnának egy ilyen nagyságú hiányhoz. James Morsink és Barbara Kauffmann, a Valutaalap és a Bizottság tisztségviselője egyöntetűen jelezte: nem tudnak tolerálni semmilyen gazdaságpolitikát, amely a 4 százalék alatti hiányról 7 százalékra vagy afölé lökné a deficitet, pláne úgy, hogy a gazdaság javulása önmagában a deficit mérsékléséhez vezetne automatikusan.

Még egy újdonságot hozott a mai tájékoztató: a kormánnyal egyetértésben a két szervezet is más makropályára számít az eddigi prognózishoz képest. Idén a 6,7 százalékos recessziós jóslat ugyan nem változott, de jövőre az eddigi 0,9 helyett 0,6 százalékos lehet a visszaesés – ismertette a GDP-becslést Oszkó Péter. Az infláció pedig idén az eddig várt 4,5 helyett 4,2, jövőre pedig 4,1 helyett 3,9 százalék lehet. (A nyugdíjemelésen azonban ezt nem vezetik át, jövőre 4,1 százalékkal emelik a nyugdíjakat.)

Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke meg is jegyezte: megnőtt az inflációs cél alullövésének kockázata, azonban a jegybank döntéseit továbbra is a körültekintő lépések jellemzik majd.