A baranyai és a békési szocialista sztrádalobbi is örülhet, igaz, előbbiektől félmilliárd forintot elvettek utóbbiak a 2010. évi költségvetés zárószavazásánál. A büdzsét a parlament többsége megszavazta. Utána pedig elengedték a Malév 19 milliárd forintos köztartozását, hogy a tervek szerint hamarosan kisebbségi tulajdonrészt szerezzen az állam a két éve privatizált és évek óta veszteséges légitársaságban.
Az utolsó pillanatra is maradt nyitott kérdés a 2010-es költségvetés parlamenti tárgyalása során. Elvileg pedig ilyenkor egyetlen gombnyomással döntenek a honatyák az elmúlt hetekben elfogadott módosító indítványokkal kiegészített, egységes büdzséről. Mára azonban a zárószavazás előtt a szocialista lobbik csaptak össze a sztrádapénzek körül.
A költségvetést a fideszes és a KDNP-s, valamint a függetlenek között ülő MDF-es képviselőkön kívül nem szavazta meg az SZDSZ-es Béki Gabriella, Gulyás József, Ikvai-Szabó Imre, Velkey Gábor és az MSZP-s Warvasovszky Tihamér, valamint a független Gyenesei István.
Az MSZP és az SZDSZ többi képviselője mellett a független Császár Antal megszavazta a költségvetést.
Múlt héten 21 renitens szocialista képviselő - köztük Gyurcsány Ferenc volt kormányfő - a Fidesszel is együtt szavazva meghiúsította a kormány és párttársuk, Molnár László tervét, és megfúrta az M44-es sztráda előkészítő munkáira szánt 3 milliárd forintos javaslatot. Ehelyett a baranyai lobbi indítványát fogadták el, amely 1 milliárdot adott az M60-as Pécs-Szentdénes közötti szakaszának hasonló munkálataira.
Molnár László azonban nem nyugodott bele ebbe, egy zárószavazás előtti módosító javaslatot (amolyan Veres János-féle koherenciás fegyvert) vetett be. Ez az M60-asnak adott pénz felét visszaveszi, azt odaadja az M44-esre, meg még a sztrádakeretből is lecsíp, gyakorlatilag megcímkéz még 2,5 milliárd forintot ugyancsak az M44-es előkészítő munkáira. Ezt a módosító indítványt ma a parlament többsége elfogadta. Így a baranyaiaknak félmilliárd forintjuk elvész, de meg is marad ennyi, a békésiek pedig összesen 3 milliárd forintnak örülhetnek.
Bejött a papírforma, a parlament többsége, a szocialista képviselők SZDSZ-es támogatással elfogadták a 2010. évi költségvetési törvényt. 201 honatya támogatta, 179 ellenezte, senki nem tartózkodott.
Jövőre az állam 13 000 milliárd forintnál is több pénzt oszt szét az alig több mint 12 000 milliárd forintnyi bevételből. Vagyis a hiány 1060 milliárd forint körüli lehet, legalábbis ha betartják a ma szentesített törvényt.
A jövő évi költségvetés után nyomban rákanyarodott az Országgyűlés egy másik fontos szavazásra. Az amúgy unalmas zárszámadási törvényjavaslatról határoztak. Most azonban komoly tétje volt annak, ki milyen gombot nyom, ugyanis a 2008-as költségvetési gazdálkodásról való beszámolást tartalmazó törvényhez lényegében a kormány - a parlament gazdasági bizottságán keresztül - benyújtott egy módosító indítványt, amely felhatalmazza a kormányt, idén év végéig engedje el valakinek az állammal fennálló legfeljebb 19 milliárd forintos tartozását. Mint az Index kiderítette, a Malév adó- és más köztartozásáról van szó.
A honatyák többsége ezt a módosítót is beépítette a zárszámadási törvényjavaslatba, így fogadta el a zárszámadást. Így az állam elengedi a Malév 19 milliárdos tartozását heteken belül, ennek fejében pedig információink szerint kisebbségi tulajdonrészt szerezhet a légitársaságban. Aztán a második lépésben további tartozás fejében többségi tulajdonossá válhat a magyar állam az évek óta veszteséges Malévban - amennyiben Brüsszel nem lép közbe.
A költségvetés fő karaktere az előző években megszokottól nem nagyon tér el. A kiadási tortából a legnagyobb szeletet a nyugdíjasok hasítják ki, minden ötödik állami forint, közel 2750 milliárd forint nyugellátásokra megy. Ez a terület a korábbi években egyre nagyobb hányadot vitt el az államháztartási összkiadásból, most ez a ráta a tavalyi, az idei és a jövő évet felölelő periódusban 20 százaléknál stabilizálódni látszik.
A tágan vett jóléti funkciókra (a nyugellátások is ide tartoznak) az állam ötből kicsivel több mint három forintot fordít. Ezen belül érthető okokból a korábbi évekre jellemzőnél jelentősen többet emésztenek fel a munkanélküli ellátások (az összkiadás 1-1,2 százaléka helyett 1,9 százalékot tehetnek ki a munkanélküliséggel kapcsolatos állami pénzek, ami durván 90 milliárd forintos növekményt jelent). A szigorodó családtámogatási és táppénzszabályok miatt ezekre a területekre kicsivel kevesebb jut, ahogyan - a csökkenő gyerekszám miatt - alapfokú oktatásra is. (Utóbbi a kiadási tortából tavaly és idén 4 százalékos szeletet hasított ki, ez jövőre 3,6 százalékra zsugorodik, ami 70 milliárdos kiadásmérséklésnek felel meg.)
Az állam önmagára minden hetedik forintot költi. Tavaly és idén minden hatodik forint a törvényhozó és hatósági szervek működésére, közbiztonságra, igazságszolgáltatásra, alapkutatásra fordítódott, illetve fordítódik.
Nem sok területet találunk, amelyre több jut. A munkanélküli ellátásokon kívül a rend- és közbiztonságot sorolhatjuk ide, no meg az államadósság-szolgálatot, amelyre az ideinél durván 20 milliárd forinttal többet, 1215 milliárd forintot kell fordítanunk. (Ennek zöme, 1153 milliárd forint a központi büdzsét terheli.)
A költségvetés keretbe foglalja azokat a - már hozzáértők szerint esztendők óta sürgetett - kiadásvágásokat, amelyeket a nyáron elfogadott szigorító csomag tartalmazott. Így a 13. havi nyugdíj eltörlése, a nyugdíjemelésnél az inflációkövető indexálásra való áttérés, a táppénzszabályok és a gyes, gyed rendelkezéseinek szigorítása, a családi pótlék félig-meddig való adóztatása, a gázár- és távhőtámogatási program megcsonkítása, a szocpol, félszocpol eltörlése, a forintban felvett lakáshitelek után igényelhető kamattámogatás szigorítása kell ahhoz, hogy az állam jövőre gyakorlatilag ne költsön többet az ideinél, az újraelosztási ráta a GDP 50 százaléka körül maradjon.
A nyáron elfogadott és a nemrég kiegészített 2010-es adócsomag az adórendszer átrendezésével a szuperbruttósítás bevezetése mellett lecsökkenti a személyijövedelemadó-bevételeket és a járulékokat, de több jövedéki és áfabevételt biztosít az államnak, és behozza a vagyonadót.
Az, hogy ez a költségvetés mennyire lesz szentírás, vélhetően nyár közepén kiderül. Még ha nem is lesz kormányváltás, akkor is kérdéses, hogy az IMF és az EU felé is vállalt, a GDP arányában 3,8 százalékos hiánycél tartható-e. Legutóbb a Magyar Nemzeti Bank szakértő gárdája hozta nyilvánosságra véleményét, miszerint túlszaladhat a deficit, 4,3 százalékos lehet. A fél százalékpontos különbség nem csekély, úgy 130-140 milliárd forinttal rosszabb egyenleget takar.
De ha új kabinet alakul, és ez tűnik a valószínűbbnek, úgy a Fidesz-vezetők elmúlt hetekben tett nyilatkozatai és amúgy az államháztartásban felhalmozódott feszültségek esetleges feloldása alapján is nagy az esély arra, hogy még a GDP 4,3 százalékánál is jócskán nagyobb deficitet produkálhat Magyarország jövőre. Kérdés, mit szól ehhez az IMF akkor, mindenesetre egyelőre nem lelkesedik ezért a kimenetért a Valutaalap.