Még nem dőlt el, hogy milyen blokkok épülnek majd Pakson, de várhatóan nyomott vizes technológiát választanak. A tender várhatóan 2011 végén jelenik meg, de a lehetséges építők mindegyike megkereste már a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt-t.
Jelenleg ötvenhárom atomerőművi blokk épül a világon. Ezek szinte kivétel nélkül nyomott vizes technológiájúak, mint a paksi atomerőmű négy reaktora. A szakmai indokok amellett szólnak, hogy Pakson is ilyen épüljön – mondta Végh János a BME Nukleáris Technikai Intézete, az MVM Zrt. és a Paksi Atomerőmű Zrt. közös konferenciáján.
Az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet nukleáris energetikai igazgató-helyettese hozzátette, 1000-1200 megawattos blokkok gond nélkül illeszthetők a hazai villamosenergia-hálózatba. Nagyobb blokkot is képes befogadni a rendszer, de ahhoz további kiegészítő beruházások szükségesek.
A tender kiírásának 2011 végére kell megszületnie, addigra kell elkészíteni a jól definiált építési, pénzügyi konstrukciókat - mondta Végh János. Hozzátette, az összes nagy potenciális építő megkereste már a Magyar Villamos Művek Zrt-t a tervezett bővítés kapcsán.
Tombor Antal, a Magyar Villamos Művek Zrt. tanácsadója előadásában kiemelte, hogy a hazai erőművek negyven százaléka 30 évnél idősebb. A mostani kapacitás 9000 megawatt, ami ezek kiesése miatt 5000 megawattra csökken. A közeljövőben nagyon jó hatásfokú gázerőművek épülnek, megújuló energiaforrások felhasználásával is számolnak, mondta.
2020 után ezek a fejlesztések azonban már nem lesznek elegendőek, a nagy alaperőművek pótlásához atomerőműre van szükség. Ennek megvan az infrastruktúrája, a szakmai tudás. Hosszú távon nagyon sok előnye van egy atomerőműnek - mondta a szakember.
Gerse Károly, a Magyar Villamos Művek Zrt. általános vezérigazgatója elmondta: az atomerőmű létesítése a mostani árszinten 3000 euró kilowattonként. Az Egyesült Államokban, Japánban, Kínában ennél olcsóbban, Európában ennél drágábban is épülnek erőművek. Ebben minden költség benne van, ami kell a működéshez, viszont a hálózatfejlesztés és az esetleges többlet tartalékok biztosítása nem - tette hozzá.
A gázerőmű lényegesen olcsóbb, valamivel több mint negyede az atomerőművének, a szénerőmű létesítési költsége 2000, a szélerőműé pedig 2-2500 euró kilowattonként.
Az atomerőmű versenyképessége a sokkal kedvezőbb fenntartási költségeknek köszönhető, illetve annak, hogy az üzemanyag ára azon túl, hogy elenyésző, nincs kitéve a világpiaci árváltozásoknak, mint például a gázerőművek - tette hozzá.
A finanszírozást illetően többféle gyakorlat van a világon. Ezek mindegyike cégfinanszírozású, azaz az építésre létrejövő atomerőmű-fejlesztő társaság tulajdonosai biztosítják a szükséges pénzt saját forrásból, nem bankok finanszírozzák.
Gerse Károly szerint fontos, hogy a leendő befektető tőkeerős cég legyen, hozzon energetikai tapasztalatot, és a leendő atomerőműben termelt villamos-energiát segítsen piacra vinni. Az sem kizárt, mondta, hogy a leendő építők „szállnak be” a finanszírozásba. Erre ugyan még nincs példa a világban.