Az alkotmányosságot vitató indítványozó szerint az energiaellátókat terhelő adó indokolatlan és jelentős különbséget tesz az adóztatásban, ezen keresztül pedig a versenyképességben is az azonos tevékenységet végző piaci szereplők között – adott tájékoztatást Sereg András, az Ab sajtófőnöke. Az indítványozó elsődlegesen azt kifogásolta, hogy az azonos szektorban működő vállalkozások közül a törvény diszkriminatív módon kiemelt egy "engedélyes típust" - az energiaellátókat -, és kizárólag ezt tette az új jövedelemadó adóalanyává.

Az indítványozó kifejtette azt is, hogy a jogszabályban megjelölt energiaellátókat terhelő új, 8 százalékos mértékű jövedelemadót a 16 százalékos vállalati nyereségadó és a 4 százalékos különadó mellett kell az adóalanyoknak megfizetniük. Az indítványozó szerint az is ellentmond az arányos közteherviselés követelményének, hogy az azonos bevételtípussal rendelkező vállalkozások eltérő jövedelemadóztatás alá esnek.

Az alkotmánybírák nem osztották az indítványozó álláspontját - közölte Sereg András. Az Ab már több határozatában foglalkozott a hátrányos megkülönböztetés alkotmányossági kérdéseivel. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlata szerint alkotmányellenes megkülönböztetés csak összehasonlítható jogosultak és kötelezettek között vethető fel.

A törvényalkotói mérlegelés alkotmányossági korlátja a diszkrimináció tilalma, ami a vizsgált esetben azt jelenti - tartalmazza az Ab-határozat indokolása -, hogy a törvényalkotó az új jövedelemadó adóalanyai között nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést. A törvény indítvánnyal támadott szabályozása szempontjából az adó alanyai, az energiaellátók képeznek homogén csoportot, a vizsgált szabályozás szempontjából ők vannak összehasonlítható helyzetben. Közöttük azonban a törvény nem alkalmaz semmiféle megkülönböztetést, az adókötelezettségre, az adóalap megállapítására, az adó mértékére, annak bevallására és megfizetésére, valamint elszámolására vonatkozó rendelkezések egyaránt, azonos módon vonatkoznak valamennyi adóalanyra.

Az Ab hangsúlyozta: önmagában az, hogy a vizsgált esetben a törvényalkotó egy átmeneti időszakra bevezetett egy, az energiaellátókat terhelő új jövedelemadót, nem vet fel alkotmányossági kérdést. Senkinek nincs ugyanis alkotmányos joga az adójogi szabályozás, illetve az ebből fakadó egyes adóterhek változatlanságára.

8 százalék, évi 30 milliárd forint

Az Országgyűlés 2008. november 10-én fogadta el a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt, az úgynevezett Robin Hood-adót, amelynek alapján 8 százalékos különadót kell fizetniük a nagy energiaellátó és -kereskedő cégeknek. Két évig, 2009-ben és 2010-ben terheli őket ez az adónem.

Ebből évente 30 milliárd forint bevételt remél az állam, a pénzt pedig a távfűtéses lakásokban élők, illetve újabban a gázt használók támogatására fordítja.