Index Vakbarát Hírportál

Alkotmányellenes a családi pótlékos adószabály

2009. december 15., kedd 14:04 | aznap frissítve

Sérti az arányos közteherviselés elvét, mert nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik a családi pótlék szeptembertől hatályos szabályozása, mondta ki az Alkotmánybíróság. Általában egyébként nincs kifogásuk az ellen, hogy a szülők jövedelmét átlagolva adóztassanak, és az ellen sem, hogy átalakítsák a jogalkotók a családi pótlék rendszerét. Az emiatt eddig levont adóelőleg visszajár, de még nem tudni, hogyan.

Az alkotmánybíróság december 15-én elfogadott határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a családi pótlék adózásnál való figyelembe vételét előíró rendelkezéseket – olvasható a testület honlapján szereplő közleményben. Az AB az ezzel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A döntés nem érinti viszont az évközi adócsomag többi elemét, így azok változatlanul hatályban maradnak.

Az adónk visszajár

Az alkotmánybírósági közlemény emlékeztet arra: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a családi pótlék adómentes jövedelemből adóterhet nem viselő járandósággá vált. A gyermeket együtt nevelő szülők adóalapjába a családi pótlék összegének felét-felét be kell számítani, függetlenül attól, hogy a családi pótlékot melyik szülőnek folyósítja az állam.

Az AB szerint az a szabály, amely a családi pótlék felett rendelkezési jogot nem szerző szülőnél is jövedelemnek tekinti a családi pótlék felét, az arányos közteherviselés elvét sérti, mert ténylegesen nem megszerzett jövedelem adózására vonatkozik.

Mivel a törvényt visszamenőleg törlik el, az szjá-nak az a része, amit a családi pótlék miatt vontak le, visszajár (egy átlagkeresőnél már az egy gyermek után járó 12 200 forint is megdobta annyival az adóalapot, hogy a gyakorlatban 18 százalékkal adózott a pótlék összegének megfelelő munkabér). Arról, hogyan és mikor fizetik vissza a szeptember óta a törvény miatt levont adót, feltehetően a parlamentnek kell törvényt alkotnia. A pénzügyminisztérium kedd délután azt közöte: a kormány végrehajtja az alkotmánybíróság személyi jövedelemadó rendszerrel kapcsolatos keddi döntését. Már a munkáltatóknak a decemberi bér adóelőleg megállapításánál nem kell figyelembe venniük a családi pótlékot.

Tizenötmilliárdos hatás

Az adószabály alapján a pénzügyminisztérium erre az évre – mivel csak az utolsó négy hónapra lépett hatályba – 4,5 milliárd forintos pluszbevételre számított. A jövő évi költségvetésben viszont 15 milliárd forintot elérő hatása lehet annak, hogy a családi pótlék nem emeli a magasabban kereső családtag adóalapját, és így adóköteles jövedelemrészének szjá-ját.

Rövid időn belül ez volt a harmadik közterhekről rendelkező törvény, amiről az alkotmánybíróság tárgyalt. Nagyjából egy hónapja még átengedték – adótanácsadók és jogászok nem kis meglepetésére – az úgynevezett szuperbruttós adószabályt, majd a Robin Hood-adót is. Az AB mostani döntése különös fénybe helyezi egyébként a szuperbruttós határozatot, akkor ugyanis azzal indokolták a "jóváhagyást", hogy a törvény nem a járulékot, hanem "a járulékkal korrigált jövedelmet" adóztatja; szakértők szerint ezzel épp úgy fiktív jövedelmet von adó alá, mint a családi pótlékkal tette volna.

Egyébként lehetne átlagolni

Az AB megállapította ugyanakkor, hogy a házastársak valamennyi jövedelmének összeszámítása, és az összes jövedelmük fele-fele arányban történő adóztatása önmagában nem lenne alkotmányellenes.
A személyi jövedelemadó hatályos rendszerében, amelynek lényeges vonása az összevontan adózó jövedelmeknél a több adósáv és a több adókulcs, a családi pótlék adóalapba vonása sérti a teljesítőképesség szerinti adózás elvét.

A testület abból indult ki, hogy a gyermek tartására az alkotmány alapján kötelezően fordítandó javak nyilvánvalóan csökkentik azt az összeget, amely felett a szülők, együttesen, vagy külön-külön szabadon rendelkezhetnek – olvasható a közleményben. A szülő személyes adóteherviselő képessége ezért nem azonos mértékű azoknak a magánszemélyeknek az adóteherviselő képességével, akiket az alkotmány szerinti gyermektartási kötelezettség nem terhel, hanem kisebb. Az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezések viszont azt eredményezhetnék, hogy minél több gyermekről gondoskodik a szülő, a családi pótlék mellett szerzett személyes jövedelméből annál több adót fizetne – olvasható a közleményben.

Az alkotmánybíróság ugyanakkor utalt arra, hogy a családi pótlék rendszerét át lehet alakítani, és a jogosultságot rászorultsághoz, vagyis a családban az egy főre eső jövedelem mértékéhez lehet kötni. A vizsgált szabályok értelmében azonban jelenleg nem a család rászorultsága számít akkor, amikor arról van szó, hogy a családi pótlék adóalapba vonása hatásaként csökken-e a szülő összes jövedelme, hanem csak az adóalany személyes jövedelmének mértéke.

Rovatok