Távol-keleti húsipari roadshowt szervezett a Magyar Húsiparosok Szövetsége az ITD Hungaryvel, hogy így nyújtsanak segítséget a nehéz helyzetben lévő hazai húsiparnak; mindössze négy cég vett részt a körúton. November elején pedig Ázsia egyik legnagyobb borkiállításán 15 magyar pincészet több mint 40 bort mutatott be, derült ki az ITD Hungary és a Magyar Húsiparosok Szövetségének közös hétfői sajtótájékoztatóján.
Felismerve az Európában tapasztalható stagnálást, és a belpiaci szűkülés ellensúlyozására a hazai húsipari vállalatoknak új piacokat kell keresniük. Egy távol-keleti húsipari roadshow keretében – Vietnám, Hongkong, Dél-Korea, Japán – próbálta felkutatni ezeket az új lehetőségeket négy magyar húsipari cég: a Hungerit, a Pick és a Kometa, mint gyártók, valamint a Hampex kereskedelmi vállalat.
Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének elnöke az ITD-vel közös sajtótájékoztatün elmondta, hogy az egyik cégnek sikerült is új exportlehetőséghez jutnia, és már úton van egy szállítmánya az egyik távol-keleti országba.
A négy ország azért is jó exportlehetőség, mert tartósan húsbehozatalra szorulnak. Kivéve talán Vietnám, ahol nemzeti törekvés, hogy önellátóak legyenek ebben a szegmensben is, így magas vámokat alkalmaznak.
Ezenkívül Kínába nehezebb bejutni, mert szigorú élelmiszerbiztonsági szabályaik vannak, egy-másfél hónapja sikerült az első magyar sertéstelepnek sertésprotokollt aláírnia Kínával, ami 3-4 éves előkészítés eredménye, és az első szállítmányok is legkorábban másfél év múlva indulthatnak el. Addig is azonban Hongkong az ugródeszka, rajta keresztül lehet bevinni sok mindent Kínába. A legnépszerűbb magyar húsipari termékek a távol-keleten a sertéshús, különösen a mangalica, a libamáj, a téliszalámi és a baromfihús.
A minőségre kellene hajtani
Az elmúlt két év exportadatai szerint a sertés- és baromfihús, illetve hústermék kivitelünk már több mint egytizede került Ázsiába, ennek meghatározó része Japánba és Dél-Koreába. Az exportált hús háromnegyed része azonban leginkább fagyasztott gyártási alapanyag, és csak a maradék egy negyed a feldolgozott húskészítmény.
A legnagyobb konkurenseink a távol-keleti piacon Dánia, Hollandia és Németország, főleg a nem feldolgozott hús piacán, a feldolgozott húskészítmények piacán pedig a spanyolok és az olaszok. A feldolgozott húskészítmények exportját kellene erősítenie a magyar hús- és baromfi-iparnak Éder Tamás szerint, elsősorban magas hozzáadott értékű, prémium termékekkel. Versenyelőnyre tehetünk szert ezen a piacon azzal is, hogy a magyar sertéseket GMO-mentes alaptakarmányból hízlalják fel, ez ott kint fontos szempont, vagyis marketing-értéke van.
Hogy mennyivel növelné meg a távol-keleti hús-és baromfiexport fellendülése a szegmens teljes exportját, azt egyelőre nehéz megjósolni, de már az jó lenne, ha a jelenlegi hús-és baromfi exportot szinten tartaná.
A magyar hús mellett a borokra is van igény a Távol-Keleten. Az október végi szingapúri borkiállítás magyar standján kilenc termelő mutatta be borait. „Itt a prémium kategóriás édes desszertborok voltak a legnépszerűbbek, mert kimondottan a drága luxustermékeket keresik ebben a térségben, de a középkategóriájú borok iránt is egyre nő a kereslet – mondta Süveges-Szabó László, az ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatója.
A szakértő szerint a magyar bor nem egy volumentermék, oda kell bevinni, ahol prémium termékként értékelik. A november elejei hongkongi borkiállításon pedig 15 magyar pincészet több mint 40 bort mutatott be.
A sajtótájékoztató végén felmerült a kérdés, hogy az élelmiszeripar más szegmenseinek – például a tejipar, azon belül a sajt termékek – promócióját miért nem segít az ITD Hungary. Erre Süveges-Szabó László azt válaszolta, hogy azokra az iparágakra és termékeik nemzetközi népszerűsítésére fókuszálnak, amelyek a hazai piacon is sikeresek, ezen termékek belpiaci részesedése pedig 30 százalék körül mozog, ami nem azt jelzi előre, hogy megállnák a helyüket a nemzetközi piacon.