Eldőlt, hogy még hónapokig szerződés nélkül használja nagyjából ezer személy- és teherautóját a MÁV. A 2004-ben kötött flottaszerződés leváltására tavaly márciusban kiírt, és most lezárt közbeszerzés ugyanis eredménytelen volt. A vasút ellen a jövő héten indulhat jogorvoslati eljárás. Ennek vége akár milliárdos bírság is lehet. A MÁV azt mondja, a visszamenőleg módosított szerződéssel spórolnak, de valójában többet fizetnek egy autóért, mint korábban. A Közbeszerzések Tanácsa hiába kérte be az iratokat a vasúttól, a MÁV a 15 napos határidő leteltével sem adott át semmilyen anyagot.
Váratlanul eredményt hirdetett a MÁV a tavaly március 31-én kiírt gépjárműflotta-tenderen. Azért váratlanul, mert bár az eljárás – amely során a vasúttársaság több ponton megsértette a közbeszerzési törvényt – csaknem egy éve tart, a február 10-re tervezett eredményhirdetést február 9-én harminc nappal, március 12-re elhalasztották. Majd most mégis kihirdették az eredményt, amit a MÁV-ban az állami tulajdonost képviselő közlekedési tárca már február első napjaiban megmondott: eredménytelen lett a közbeszerzési eljárás.
A MÁV-nak a döntésről kiadott közleménye szerint "a részvételi felhívással indult tárgyalásos közbeszerzési eljárás során az ajánlattételi szakaszban öt ajánlattevő vett részt, megfelelő ajánlat azonban – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – nem érkezett, ezért a vasúttársaság az eljárást eredménytelennek
nyilvánította". A tendert 253 darab személyautó és legalább 623 darab 3,5 tonna össztömegűnél nem nagyobb kisteherautó 4+2 éves bérletére és flottarendszerű üzemeltetésére írták ki.
A MÁV indoklása megerősíti, amit korábban a közlekedési minisztérium már előre jelzett: a tender azért lett eredménytelen, mert – mint arra a vasút is felhívta a figyelmet – az alapító döntése értelmében a gépjárműflotta éves, az összes bérlettel és üzemeltetéssel kapcsolatos költsége nem haladhatja meg a 800 millió forintot. Ennek a feltételnek az évi 1,44 -2,24 milliárd forint költséget jelentő ajánlatok nem feleltek meg. A MÁV közölte: a cég döntési javaslatát Hónig Péter közlekedési miniszter – akinek az ügyben, a szaktárca korábbi tájékoztatásával szemben, döntési jogköre van – elfogadta.
A tender mostani eredménytelenné nyilvánítása biztossá teszi, hogy folytatódik a MÁV-nál a tavaly április óta tartó törvénysértő autóhasználat gyakorlata. Mint arról januárban hírt adtunk, a vasúttársaság tavaly április óta szerződés nélkül használja nagyjából ezer járműből álló személy- és teherautó-flottáját, és fizet a járművekért havi százmillió forintos nagyságrendű összeget.
A vasút a lejárt szerződést 2004 decemberében egy közbeszerzési eljárást követően kötötte a LeasePlan Hungária Zrt.-vel, így a szerződés meghosszabbítása aggályos lett volna, mint arra már 2008 őszén figyelmeztetett a társaság felügyelőbizottsága (a hosszabbításról a közlekedési tárca előbb azt közölte, hogy az nem miniszteri hatáskör, ám a birtokunkban lévő dokumentumok szerint az). A szerződés tavaly április elejei lejártát augusztusig semmilyen intézkedés nem követte, ekkor egy igazgatósági ülésen tárgyaltak a Hónig Péter miniszter szerint "jogszerűtlen, de megfelelő" helyzetről, ám döntést nem hoztak a probléma megoldásáról.
A MÁV a mostani közleményben azt írja: 2009 áprilisától tárgyalásokat folytatott a korábbi közbeszerzési eljárás nyertesével, a LeasePlan Hungáriával a bérleti szerződés meghosszabbításáról. A gyakorlatban használták is tovább az autókat, ám a szerződés meghosszabbításáról akkor elvileg már nem lehetett tárgyalni, hiszen az akkorra már lejárt.
A vasút most is azt közölte erről, mint januárban: szóban megállapodtak a LeasePlannel a szolgáltatás folytatásáról, majd a MÁV végül idén január 21-én – vagyis azt követően, hogy megkapták a törvénysértő helyzettel kapcsolatos első kérdéseinket – "foglalta írásba a szerződés szóbeli meghosszabbítását". Ilyen megoldást azonban a közbeszerzési törvény nem tesz lehetővé, bár a MÁV közleményében azzal büszkélkedik, hogy a korábbi 1161 helyett már csak 940 autót használ, és így a bérleti díj – amit szerződés nélkül fizetnek – is mérséklődött évi 1,65 milliárdról 1,36 milliárd forintra.
A vasúttársaságnak azonban ezzel kár volt dicsekednie. Ha ugyanis kiszámoljuk, a 940 autó után fizetett 1,36 milliárd forint autónként évi 1 446 809 forintos költséget jelent. Ezzel szemben az eredeti szerződésben szereplő díj járművenként 1 421 188 forint volt évente. Vagyis a spórolás jegyében a MÁV átlagosan évi húszezer forinttal többet fizet most egy ötéves autóért, mint fizetett a szerződéskötéskor egy új autóért.
A törvényeke2t – és, tényleg csak mellékesen a MÁV belső szabályzatát is – sértő szerződés szolgáltatáshasználat miatt a Közbeszerzések Tanácsának elnöke jogorvoslati eljárást kezdeményezhet a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. Cikksorozatunk nyomán január 26-án Bakonyi József, a tanács elnöke az esetleges jogorvoslati eljárás kezdeményezéséhez bekérte a MÁV-tól a járműlízinggel és az autók flottarendszerű használatával kapcsolatos dokumentumokat, mondván: nem rendelkezik elég információval.
A tájékoztatáskéréssel egyidejűleg a tanács elnöke azt is közölte: tájékoztatást kért a MÁV-tól „az említett szerződésmódosítás körülményeiről és indokairól. Információt kért arról is, hogy a MÁV Zrt. jelenleg milyen módon biztosítja a személygépjármű, valamint 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó tehergépjármű parkjának bérlését, illetve flottarendszerű üzemeltetését”.
A vasútnak a törvény értelmében 15 napja lett volna, hogy az üggyel kapcsolatos dokumentumokat a Közbeszerzések Tanácsa rendelkezésére bocsássa. Információink szerint ez azonban nem történt meg – a 15 napos határidő a múlt hétvégén lejárt –, a vasútttársaság az információkérésre semmilyen tájékoztatást nem adott, semmilyen dokumentációt nem küldött be.
Úgy tudjuk, a tanács elnöke a jövő héten dönt arról, ezek után felkéri-e jogorvoslati eljárás indítására a KDB-t. Ha ez megtörténik, és a döntőbizottság törvénybe ütközőnek minősíti a MÁV eljárását, akkor a bírság akár a korábbi, 2004-es közbeszerzés értékének 30 százaléka is lehet, ami – mint az a MÁV-igazgatóság tavaly augusztusi ülésén is elhangzott – egy-két milliárd forintos tételt jelent.