A szabályozott, hatósági árakat nagyobb mértékben emelték és emelik a hatóságok, az olaj pedig drágább a gondoltnál, ezek magyarázzák azt, hogy az eddig gondoltnál magasabb lesz idén és jövőre a drágulás Magyarországon. A költségvetésihiány-célokat pedig még a csillagok szerencsés együttállása esetén sem tudjuk elérni, véli az MNB szakértői gárdája.
A korábban előre jelzettnél kisebb ütemben, de tovább folytatódik az infláció csökkenése, ezt prognosztizálja legfrissebb tanulmányában az MNB stábja. Az eddig gondoltnál némiképp nagyobb drágulás egyrészt a magasabb olajárakkal, másrészt pedig a vártnál nagyobb szabályozott áremelésekkel magyarázható.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb inflációs előrejelzése szerint az idén 4,4 százalékos, míg jövőre 2,3 százalékos infláció várható, vagyis a jegybank idén valamivel magasabb áremelkedési ütemmel számol, mint korábban. Három hónapja 3,9, illetve 1,9 százalékos éves átlagos pénzromlási ütemet valószínűsített a szakértői gárda.
A kicsit magasabb, de továbbra is lassulást mutató infláció a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek (szabályozott árak, olajár) árának a vártnál nagyobb emelkedésével magyarázható. Az előrejelzés ugyanakkor megállapítja, hogy 2010 közepétől az elmúlt évi indirektadó-emelés (áfa- és jövedékiadó-emelés) hatásának kifutásával a fogyasztói infláció a középtávú, 3 százalékos inflációs cél közelébe, majd 2011 elejétől a cél alá süllyedhet. A trendinflációs folyamatokat meghatározó visszafogott kereslet továbbra is erős árleszorító hatással bír.
A csökkenő belső kereslet azonban nem minden tekintetben jó hír: ez az oka annak, hogy a magyar gazdaság várhatóan csak késéssel követi a globális fellendülést. A nemzetközi recesszió a gazdasági teljesítmény erőteljes csökkenését okozza Magyarországon. Bár a javuló nemzetközi környezet – a kedvező exportkilátásokon keresztül – segíti a magyar gazdaság kilábalását, a belföldi kereslet erőteljes visszaesése továbbra is a GDP csökkenésében jelentkezik. A belföldi kereslet visszaesését a kedvezőtlen jövedelemkilátások és a költségvetési szigorítások mellett a bankok nagyon alacsony hitelezési aktivitása is erősíti, amelynek fő oka a kedvezőtlen gazdasági kilátások miatti fokozott kockázatkerülés, illetve a recesszió miatt visszaeső hitelkereslet. A magyar gazdaság érzékelhető növekedésére, GDP-bővülésre csak 2011-től lehet számítani.
Idén még kis recessziót valószínűsít az MNB stábja, 0,2 százalékos visszaesést, ugyanakkorát, mint a kormány. Jövőre viszont már 3,4 százalékos gazdasági növekedést várnak, ami ugyanakkor elmarad a kabinet 3,7 százalékos előrejelzésétől.
A jegybank szakértői szerint további kormányzati intézkedések nélkül a költségvetés hiánycéljainak túllépése valószínűsíthető. 2010-ben a GDP-arányos államháztartási deficit csak a stabilitási és kamattartalékok törlése esetén szorítható 4 százalék közelébe. A hiánycél 3,8 százalék, de a jegybank alapesetben 4,2 százalékos deficitet valószínűsít még a tartalékok nagy részének el nem költése esetén is, de ha minden egyes fillért be is fagyasztana a kabinet a tartalékokból, akkor is csak 4 százalékos deficit jön ki. (Érdekesség, hogy az IMF legutóbbi látogatásakor furcsa kommunikációs megoldást választott, amikor elérhetőnek nevezte az idei hiánycélt, ugyanakkor jelentős kockázatokat is említett.)
A hiánycél túllépése mögött kettő hatás húzódik meg. A vagyonadó eltörlése és a családi pótlékos szabály megsemmisítése mellett a makrogazdasági feltételek további bevételelmaradást vonnak maguk után, ezt az egyenlegrontó hatást pedig felerősítik a magasabb minisztériumi költések, a MÁV és a BKV, valamint az önkormányzatok nagyobb támogatási igénye, illetve hiánya. Az egyenleget azonban javítja néhány tétel is, így a nyugdíjpénztári átlépők miatti extra bevétel és az alacsonyabb kamatkiadás tompítják az egyenlegrontó hatást, de még így is – mint említettük – 4-4,2 százalékos hiány a legvalószínűbb alapesetben az MNB szerint.
Jövőre a hiány pedig nemhogy nem csökken a stáb számításai szerint (pedig ezt vállaltuk a legújabb konvergenciaprogramban, és az EU is 2011-ig adott haladékot a hiány 3 százalék alá szorítására), hanem még kicsit növekszik is az államháztartási deficit. 2011-ben 4,1-4,3 százalékos hiányszám adódik alapesetben.
A kockázatok azonban mind az idei, mind a 2011-es egyenleg romlása irányába mutatnak. Így például a MÁV és a BKV adósságának egy részét ha átvállalja a következő kormány, akkor a költségvetési hiány az alappályában vázoltnál magasabb lehet.